Zuhan a német gyáripar
Gazdaság

Megtalálták, mi Magyarország csodaszere a német összeomlás ellen

Hónapok óta arról hallani, hogy a német gazdaság a recesszió szélén táncol,  a héten megjelenő harmadik negyedéves adatok akár technikai recessziót is mutathatnak. Közben a magyar gazdaság esetében az a kérdés, hogy a 4,5 vagy az 5 százalékhoz lesz-e közelebb az idei növekedésünk. Tényleg ennyire elszakadtunk Németországtól? Miért tud a magyar gazdaság úgy is száguldani, hogy a felvevőpiacunk gyengélkedik?

Egyre nagyobb bajban Németország, de mi álljuk a sarat

A német gazdasággal kapcsolatban hónapok óta az a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e elkerülni a recessziót. A második negyedévben már 0,1 százalékkal zsugorodott a kibocsátás az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 0,4 százalékos volt a növekedés. Ha a harmadik negyedév is visszaesést mutat majd, akkor technikai értelemben recesszióról beszélhetünk. Ez csütörtök reggel derül ki, amikor a német statisztikai hivatal közzéteszi az előzetes GDP-növekedési adatokat.

A német gazdaság visszaesése elsősorban arra vezethető vissza, hogy 2019-ben a nemzetközi kereskedelem rég nem látott mértékben esett vissza, emiatt az ipar is gyengélkedik globálisan. Ez pedig elsősorban Németországot legyintette meg a feldolgozóipar komoly súlya miatt. Emellett a német ipart hátráltatta a Rajna alacsony vízállása 2018 végén, illetve az új autóipari környezetvédelmi szabályok is hoztak átmeneti lassulást a külső kereslet elmaradása mellett.

Nem csak Németország szenved, az egész eurózónát érzékenyen érintik az amerikai-kínai kereskedelmi háborús feszültségek. A kilátásokat illetően sem lehetünk feltétlenül optimisták: az ING Bank alábbi ábrája szerint a hatvanas évek óta egyszer sem volt példa az ipar ilyen mértékű visszaesésére anélkül, hogy az eurózóna országainak összessége recesszióba süllyedt volna, vagyis akár már az is meglepő lehet, miért nincs még recesszióban a fizetési övezet:

Az ING szerint egyelőre két tényezőnek köszönhető, hogy az eurózóna elkerülte a recessziót: az ipar lassulása elsősorban Németországra vonatkozik, a korábban megszokottnál kevésbé gyűrűzött át más tagállamokba, illetve a munkaerőpiac még ebben a nehéz helyzetben is bővülni tud.

Miért szakadtunk el a mérgező Németországtól?

Közben a kelet-közép-európai országok többségében a gazdaság potenciális szintje felett nő, ami talán meglepő, hiszen eddig úgy gondoltuk, hogy erősen rá vagyunk utalva a német gazdaságra. Ez lehet, hogy még mindig igaz, azonban elindultak olyan változások, melyek miatt sokkal erősebben támaszkodik a magyar gazdaság is belső erőforrásaira. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy fokozatosan csökkent az ipar szerepe a növekedésben, és nőtt a fogyasztás, és így a szolgáltatások súlya.

Ugyanezt láthatjuk a GDP felhasználási oldalán is, ahol a külkereskedelem és így az ipari export helyét vette át a háztartások fogyasztása és a beruházás. Ez pedig azért jó hír, mert a német szolgáltatásoktól sokkal kevésbé függünk, az ING számításai szerint a régió átlagos kitettsége az ipar esetében kétszer akkora, mint a szolgáltatásoknál. Ráadásul a szolgáltatások kereslete sokkal kevésbé ingadozik, mint az ipari termékeké, ezért az esetleges gazdasági visszaeséseket is kevésbé érzik meg.

A belső kereslet növekedése pedig két okra vezethető vissza:

  • A trend feletti gazdasági növekedés, a feszes munkaerőpiac és a béremelkedés támogatják a magánfogyasztást.
  • Az uniós források felhasználása miatt a beruházások is élénkülnek, és a magánberuházások is magukra találtak.

Mostanra elmondhatjuk, hogy Kelet-Közép-Európa már nem csak egy fogaskerék a német feldolgozóipar kerekében

 - foglalja össze a folyamat okát az ING Bank elemzése.

Már az ING elemzőinek fenti mondata is azt tükrözi, hogy valami megváltozott a régió gazdaságaiban, a növekedés szerkezete egyre inkább eltolódtak az ipartól a szolgáltatások irányába, a fogyasztók mentik egyelőre meg a gazdaságot. A legfontosabb kérdés, hogy ez csak átmeneti és előbb-utóbb megérezzük majd a lassulást vagy olyan fundamentális változások történtek, melyek alapjaiban írták át a forgatókönyveket. Erre keresik a választ az ING szakemberei is.

A belső tényezőkre való támaszkodás mellett két fontos tényező húzza jelenleg a régió gazdaságait: néhány éve, még a jelenlegi lassulás előtt komoly autóipari beruházások települtek hozzánk, melyek most fejtik ki pozitív hatásukat, emellett a kelet-közép-európai munkaerő még mindig versenyképes. Utóbbiról mi is írtunk korábban: a német autógyártók az olcsóbb munkaerő miatt első körben nem nálunk fogják vissza a termelést, vagyis a relatív pozíciónk még mindig jó.

Az olcsó munkaerő persze első ránézésre relatív, hiszen az utóbbi években nálunk is jelentős béremelkedés ment végbe. Sokan emiatt féltik is Magyarországot, hogy hosszútávon romlik majd a versenyképessége. 2008-18 között a nettó bérek Németországban 27,8%-kal emelkedtek, miközben a magyar gazdaságban a növekedés meghaladta az 50 százalékot. Ez pedig elsőre azt sugallja, hogy kevésbé lett versenyképes a magyar munkaerő.

Ha azonban máshonnan közelítjük meg a dolgot, akkor a magasabb bázis miatt a német dolgozók átlagosan két és félszer annyi béremelést kaptak tíz év alatt, mint a magyarok. Még inflációval kiigazítva is nőtt a különbség a két ország bérszínvonala között, vagyis

a kelet-közép-európai munkaerő versenyképessége nemhogy nem romlott, de javult.

Ennél is többet elárul az egységre jutó munkaerőköltség (unit labor cost – ULC), mely a termelékenységet is magában foglalja, hiszen egységnyi GDP előállításának költségét méri. Ebben a mutatóban a román és a szlovák növekedés mértéke meghaladta a németet, a magyar ULC azonban kisebb mértékben nőtt, mint a német, a termelékenység visszafogott élénkülése miatt. Vagyis ebben is javult a relatív pozíciónk, jobban megéri ma Magyarországon termelni a német cégeknek, mint tíz éve. A javuló magyar termelékenység mellett a forint gyengülése és a kormány beruházásokat ösztönző adókedvezményei is hozzájárultak ehhez.

A gazdaság szerkezeti változása mellett azért még mindig jelentős az ipar, azon belül is az autóipar súlya Magyarországon. Azonban a nálunk gyártott autók felvevőpiacában is történt pozitív változás. A magyar gyártású autók exportja megduplázódott nominálisan az elmúlt években, ennek ellenére most kevésbé függünk egy konkrét piactól vagy régiótól, mint korábban. 2008-ban még 94% volt Európa súlya az autóexportunkban, mostanra ez 66%-ra csökkent, ezzel párhuzamosan az amerikai és ázsiai piacok súlya a korábbi 2-3 százalékról 15 százalék környékére emelkedett.

Csak idő kérdése, és minket is elérhet a lassulás

Naivitás lenne azt hinni, hogy Kelet-Közép-Európa teljesen immúnis lett a német lassulással szemben – emelik ki az ING elemzői. A német autóiparnak és az autóipari beszállítóknak például továbbra is kitettek a régió országai, elsősorban Csehország és Magyarország. Emellett a román gazdaság kapcsolatai is erősek a német feldolgozóiparral.

A német gazdaság lassulásával kapcsolatban az elemzés arra a következtetésre jut, hogy a kelet-közép-európai országok esetében alacsony, vagy legfeljebb mérsékelt ennek hatása. Átlagosan a német termelés egy százalékos visszaesése Lengyelország esetében 0,2-0,3 százalékos csökkenést jelent 2-4 hónapos átfutási idővel, míg a többi régiós országban ez a hatás nagyobb, fél százalék körül van és hamarabb is jelentkezik.

Háromszoros a túljelentkezés az építőipari ingyenmilliókért
Frankfurti tőzsde
cimlap_naperomu1210
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
szélenergia