GettyImages-1133086820
Gazdaság

Kirobbanó formában a gazdaság, emelkedik az infláció – Mit lép az MNB?

Portfolio
Változatlanul hagyhatja a monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. Az inflációval kapcsolatos kép azonban kissé változott a szakértőkben: októberben a vártnál magasabb volt az áremelkedési ütem, a mélyben húzódó inflációs folyamatok (maginfláció) is erőteljesebbek, miközben a harmadik negyedéves kifejezetten gyors GDP-növekedési adat is robusztus belső keresletet feltételez, ami szintén magasabb inflációs pályát jelezhet. A külső, euróövezeti inflációs környezet azonban alacsony, ami lefelé húzza a hazai áremelkedési ütemet is, így az MNB várhatóan még hosszú ideig nem szigorítja a monetáris kondíciókat.

Az elmúlt egy hónapban beérkező makrogazdasági adatok kissé megváltoztatták a magyar gazdaságról alkotott képet. Az inflációs pálya valamelyest magasabb lehet, mint korábban várni lehetett, illetve a gazdaság növekedése is gyorsabb, mint ahogy a legtöbb szakértő várta. A kissé magasabb infláció és a gyors GDP-növekedés egyelőre azonban várhatóan nem befolyásolja a Magyar Nemzeti Bankot, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok azt várják, hogy a jegybank nem változtat a monetáris kondíciókon a keddi kamatdöntő ülésen.

Emelkedő infláció

Októberben meglepetést okozott a hazai infláció, hiszen a vártnál gyorsabban nőttek az árak. A 2,7-2,8%-os piaci várakozás helyett 2,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a maginflációs mutató szintén magasabb lett, 3,9%-ról 4%-ra nőtt, amivel beállította az áprilisban látott, közel 80 havi csúcsot.

Nem csak a KSH inflációs mutatói, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által figyelt adószűrt maginfláció is érdemben emelkedett: az előző havi 3,4%-ról 3,7%-ra nőtt az index.

Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy az idei és a jövő évben várakozásunk szerint a maginfláció rendre a teljes árszínvonal-romlás felett növekszik majd, melyhez elsősorban a gazdaságra jellemző bérnyomás járul hozzá.

Erős GDP-növekedés

Nem csak az infláció, hanem a GDP is várt felett alakult. Július és szeptember között nyers adatok alapján 5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, miközben a közgazdászok 4,8%-os bővülést vártak. Az adat pozitív meglepetést okozott, ami beleillik az elmúlt negyedévek sorába, hiszen a GDP rendre gyorsabban nőtt, mint ahogy az elemzők előzetesen prognosztizálták.

„A gyenge európai növekedés továbbra is lefelé mutató kockázatot jelent és az inflációt fékezi, másrészt pedig a dinamikus hazai növekedés az infláció növekedésének irányába hat. A harmadik negyedéves GDP-adatok alapján elmondható, hogy a korábbiakhoz képest az európai recesszióval kapcsolatos félelmek enyhültek, míg a vártnál erőteljesebb magyar növekedés a belső inflációs folyamatokat erősíti. Ez szűkíti a jegybank mozgásterét az ultralaza kondíciók fenntartásának vonatkozásában” – foglalja össze Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági részlegének vezetője.

Ellentétes folyamatok

Módos Dániel, az OTP Bank elemzési központjának szakértője a gyors GDP-növekedés és az emelkedő infláció mellett azt emeli ki, hogy a munkapiaci kondíciók is feszesek maradtak. A külső folyamatok azonban ellentétesek a hazaival. „A növekedés továbbra is alacsony az euróövezetben és egyelőre ebben érdemi változás nem látszik, az inflációs folyamatok pedig rendkívül nyomottak az eurózónában, így az importált infláció alacsony maradhat, ami növeli az MNB mozgásterét” – vélekedik Módos Dániel.

Regős Gábor viszont úgy érvel, hogy új tényező, hogy a maginfláció elérte a 4 százalékot, vagyis az MNB toleranciasávjának a tetejét (az MNB inflációs célja 3 százalék, 1 százalékpontos toleranciasávval), és hogy az MNB által különösen is figyelt adószűrt maginfláció is jelentősen növekedett. Eközben viszont a teljes inflációs mutató a jegybanki cél közelében mozog. „Tekintettel azonban arra, hogy a maginfláció az, ami jobban leírja egy gazdaság inflációs alapfolyamatait, ez indokolhat némi szigorítást, bár jelentős változtatás egyelőre nem várható, inkább csak a kommunikációs iránymutatás változhat” – vélekedik a szakértő.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza úgy érvel, hogy a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés a lefelé mutató kockázatokat csökkentette elsősorban. Az MNB ugyanis azt látta korábban, hogy a lefelé mutató inflációs kockázatok esélye nagyobb. „A gazdasági növekedés dinamikusabb, mint azt az MNB várta, ami így hatással lehet az inflációt övező kockázatokra. Az erősebb belső kereslet magasabb árnyomást generálhat, ami ha nem is elég ahhoz, hogy a kockázati egyensúlyt visszabillentse kiegyensúlyozottra, de a korábbi negatív kockázati túlsúly mérséklődhet” – fejtette ki.

A gyors GDP-növekedésről Matolcsy György, az MNB elnöke is megszólalt. Ugyan a gazdaság egészéről nem mondható el, hogy túlfűtött lenne, néhány szektorban, például az építőiparban látszanak ellen jelei – mondta Matolcsy a Parlament egyik bizottságában hétfőn. A jegybank elnöke szerint ha túlfűtött lenne a gazdaság, akkor nem 2,8% lenne az infláció – olvasható a Reuters tudósításában.

Matolcsy arra számít, hogy az idei átlagos infláció 3,3% körül lesz, ami összhangban van az MNB szeptemberi előrejelzésével. Kiemelte, hogy a Monetáris Tanács egyetlen horgonya az infláció.

A gazdasági bizottság tagjai a rekordgyenge forintárfolyamról is kérdezték a jegybank elnökét, Matolcsy ismét hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcéljuk, szerinte a magyarhoz hasonló kis, nyitott gazdaságban épp az lenne a baj, ha a jegybanknak lenne ilyen célja.

Mikor jön a szigor?

Az elemzők többsége azt várja, hogy az MNB következő lépése szigorítás lesz majd, erre azonban még nagyon sokat kell várni. A legtöbb elemző szerint erre idén és jövőre még nem igazán van esély.

Módos Dániel szerint a jegybank most feltehetően kiegyensúlyozottnak ítéli meg a belső és külső környezetből fakadó kockázatokat, így nem változtat a monetáris politikáján egyelőre. „Mivel a gazdaság fontosabb szektoraiban megszűnt, vagy drasztikusan lecsökkent a devizahitel/devizaadósság, ezért a gyenge forint miatt az MNB-nek nem kell aggódnia, amíg az az inflációs célt nem veszélyezteti. Így a gyenge forint az export élénkítésén keresztül automatikus stabilizátorként működhet a romló nemzetközi környezetben” – érvel az OTP szakértője.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza szerint ha a következő néhány hónap adatai (és különösen a jövő év első számai) a vártnál erősebb inflációs nyomást jeleznek a jelenleg vártnál magasabb növekedés mellett, az enyhítési irányultság fenntarthatósága megkérdőjeleződik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy belátható időn belül a jegybank visszatérne a normalizálás útjára, az irányadó kamat nem valószínű, hogy 2020 végéig módosul, és a piaci kamatok is mélyen az alapkamat 0,9%-os szintje alatt maradhatnak.

(Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images)

berlin
grönland
franciatüntetés
bika wall street index tőzsde
Frankfurti tőzsde
tsystems
donaldtrump
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
migrációmenekültektörökország