Lael Brainard a Kílmaváltozás Közgazdasága című konferencián San Franciscóban beszélt a klímaváltozás monetáris politikára, a kamatokra és a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásáról. Brainard szerint a Federal Reserve hatáskörébe tartozik egy erős és stabil gazdaság támogatása.
A Fednek, és általában a jegybankoknak nem is a klímaváltozás megakadályozásával kell foglalkozniuk, hanem inkább meg kell érteniük, hogy a klímaváltozásnak milyen hatásai vannak a gazdaságra.
A klímazavarok természetét és azok gazdasági kockázatát meg kell érteniük, annak érdekében, hogy a gazdaságpolitika hatásosan tudjon rá reagálni.
A monetáris döntéshozóknak majd pontosan kell értékelni egyes természeti katasztrófák, mint például a hurikánok, tűzvészek és áradások gazdaságra gyakorolt hatásait. Ezek a kockázati prémiumokban lesznek majd megfigyelhetők és ezáltal a hosszú távú kamatok természetes szintjén, ami a monetáris politika egyik kulcsfontosságú eleme.
A kamatok természetes szintjét semleges kamatként is ismerik. A semleges kamat − a potenciális kibocsátáshoz hasonlóan – egy elméleti egyensúlykoncepció, nem megfigyelhető változó. Empirikusan ezért nehezen ragadható meg, pontbecslését nagyfokú bizonytalanság övezi. A kamatszint akkor kerül a semleges szintjére, ha a gazdaság a keresleti és kínálati kapacitásokkal összhangban alakul (zárt a kibocsátási rés), nincs középtávú inflációs nyomás, az előre tekintő infláció a célon van, a kockázati felárak is megfelelnek középtávú értéküknek. (MNB Szemle, 2013)
Brainard úgy látja, hogy a kamatok természetes szintjének (a klímaváltozás, az egyre gyakoribb hőhullámok által kiváltott) változása hatást gyakorolhat a gazdasági kibocsátásra és a munkaerő termelékenységére. Az energiaszektor változása, a biztosítási prémiumok növekedése és a klímaváltozásra fordított egyre növekvő kiadások komoly változásokat tartogatnak.
A klímaváltozással kapcsolatban új eljárások és rendeletek lépnek életbe, ezek pedig befolyásolni fogják az árakat, a termelékenységet, a foglalkoztatást és a kibocsátást. A klímával kapcsolatos bizonytalanság rengeteg befektetést foghat vissza a jövőben – fogalmazta Brainard.
A jegybankoknak arra is oda kell majd figyelniük, hogy a klímaváltozásból következő pénzügyi kockázatok milyen hatással lesznek pénzügyi stabilitásra. Brainard szerint a Fednek a felelőssége, hogy megvédje a pénzügyi rendszert a klímaváltozásból adódó negatív gazdasági sokkoktól. Ezek a negatív gazdasági sokkok a természeti katasztrófáknak kitett eszközök károsodásából adódhatnának.
Amennyiben az ingatlanárak nem foglalják magukba a klímakockázatokat, egy hirtelen árkorrekció komoly pénzügyi veszteségeket okozhatna a pénzintézeteink számára, ez pedig csökkenthetné a reálgazdaságba történő hitelkihelyezéseket
– figyelmeztetett Brainard.
A magáncégek, mint például a biztosítási cégek, hitelminősítő intézetek, adatbányász vállalatok és aktuáriusok már foglalkoznak azzal, hogy ezeket az adatokat megjelenítsék a kockázataikon és megfelelő információt nyújtsanak a befektetőiknek és a pénzügyi intézeteknek. Továbbá több vállalat is elkezdte jelenteni a klímával kapcsolatos pénzügyi kitettségét a Karbon Közzétételi Projekt (Carbon Disclosure Project, CDP) számára, ami a Pénzügyi Stabilitási Tanács Klímával Kapcsolatos Pénzügyi Közzétételek égisze alatt működik.
A CDP becslése szerint az 500 legnagyobb vállalat 1000 milliárd dollár értékben van kockázatnak kitéve.
A CPD-nek jelentő vállalatok nagy része már beleépíti a klímával kapcsolatos kockázatokat a kockázatelemzési szempontjaikba.
A Fed mélyrehatóan kutat a klímával kapcsolatban, ami a természeti és időjárási katasztrófák gazdasági és pénzügyi hatásait mérlegeli. Azáltal, hogy az amerikai jegybank részt vesz klímaváltozással kapcsolatos kutatásokban, a Fed hatásosabban tud majd egy erős gazdaságot és egy stabil pénzügyi rendszert támogatni.
Címlapkép: David McNew/Getty Images
