gyár munkás dolgozó
Gazdaság

Magyarország teljesen szétszakadt – Óriási különbségek vannak az országban

Portfolio
Igen jelentősen eltér a háztartások jövedelmi helyzete attól függően, hogy az ország melyik részén élnek. Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, míg az Észak-Alföldön a legalacsonyabb. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a fogyasztásban is, érdekesség, hogy a közép-dunántúli régióban gyorsabban nő a fogyasztás, mint a fővárosban. Ami a szegénységet illeti, több régió is igen kedvezőtlen helyzetben van: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, és Dél-Dunántúlon a lakosság közel egynegyede tartozott a szegénység által érintettek közé.

Óriási jövedelmi szakadék

A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltér, derült ki a KSH friss elemzéséből. Tavaly a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Budapest és a legalacsonyabb jövedelmű Észak-Alföld háztartásainak egy főre jutó bruttó jövedelme között másfélszeres volt a különbség, szemben az egy évvel korábbi, 1,6-szeres eltéréssel.

Budapesten az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 2 millió 335 ezer forintot tett ki, az országos átlagot 28,7%-kal haladta meg, míg 2017-ben 29,3%-kal volt magasabb annál. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 559 ezer forint volt, az országos átlagtól való elmaradás a 2017-es 18%-ról 14,1%-ra csökkent.

A jövedelmek nagysága követi a települési hierarchiát: minél nagyobb a település, annál magasabb az egy főre jutó bruttó jövedelem. A megyei jogú városokban a bruttó jövedelem nagysága 3%-kal meghaladta az országos átlagot, és egy főre vetítve éves szinten 1 millió 870 ezer forintot tett ki. Az egyéb városokban 5,2, a községekben 12,5%-kal maradt el az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagtól.

Eltérő fogyasztási szerkezet

A háztartások fogyasztási kiadásaiban mért regionális különbségek évek óta alig változtak. 2018-ban az előző évhez képest Közép-Dunántúlon (15,6%-kal) nőtt a legdinamikusabban a fogyasztás, színvonala az országos átlagét 7,4%-kal haladta meg. A fogyasztás bővülésének mértéke Budapesten, Észak-Alföldön, és Dél-Alföldön volt ezt követően a legmagasabb.

Az alföldi régiók fogyasztása az utóbbi években felzárkózást mutat, de még mindig elmarad az átlagostól, leginkább Észak-Alföldön, ahol az az országos átlagnak mindössze 85,9%-át teszi ki.

Az átlaghoz közel fogyasztottak Pest régió lakosai, ugyanakkor jóval átlag felett (127,0%) a budapesti háztartások.

Településtípusonként nézve folytatódott a tendencia, miszerint minél nagyobb egy helység lélekszáma, annál magasabb az ott élők fogyasztási kiadása. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is kiemelkedő Budapest értéke, majd a települési hierarchiában lefelé haladva folyamatosan csökkent a fogyasztás, amely a megyeszékhelyeken és a többi vidéki városban 1 millió 301 ezer, a vidéki városokban 1 millió 120 ezer forint tett ki. Az összeg a községekben volt a legalacsonyabb, éves szinten 1 millió 95 ezer forint, az országos átlag 89,5%-a.

Észak-Magyarországon a legrosszabb a helyzet

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya regionálisan jelentős különbségeket mutatott. 2018-ban a legkedvezőbb helyzetben Közép-Dunántúl lakossága volt, amelynek 13,5%-át érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata. A lakosság közel egynegyede tartozott a szegénység által érintettek közé Észak-Magyarországon (23,9%), Észak-Alföldön (24,2%) és Dél-Dunántúlon (24,6%). Budapesten a lakosság 15,5%-át érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.

A jövedelmi szegénység leginkább Észak-Alföld és Dél-Dunántúl lakosságát sújtotta (15,8 és 14,7%), legkevésbé Közép-Dunántúl népességét (6,5%). A súlyos anyagi deprivációban élők aránya Észak-Magyarországon (15,3%), a munkaszegénység pedig Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (8,6%) 2018-ban.

Jelentős javulás történt Észak-Magyarország régióban, ahol a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya 10,2%-ról 7,5%-ra csökkent 2017-hez képest. (Az alacsony munkaintenzitás csökkenésével, vagyis a közfoglalkoztatás kiterjedésével kapcsolatos, elmúlt években tapasztalt kérdések ebben a cikkünkben olvashatók.)

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányának alakulása követi a települési hierarchiát: a megyei jogú városok lakosságának 14,9%-át érintette a szegénység kockázata 2018-ban, ugyanez az arány az egyéb városokban 18,5, a községekben 23,4% volt.

újszülött kisbaba kóráhz
hologram vezető asszisztens
orban viktor uj kozep-europa
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
brexit nicola sturgeon