molnár mária judit
Gazdaság

Felejtsük el, amit eddig a gyógyításról és betegségekről gondoltunk, új világ jön

Alapvetően változik meg a jövőben az orvos és a beteg kapcsolat, csökkenni fog az orvos szerepe, itt is uralkodóvá válik a konzumerizmus. Ezek mentén átalakul az egészségügyi kiadások szerkezete és át fog rendeződni az egészségipar - vetíti előre Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója, akivel a Portfolio2040 interjúsorozat keretében beszélgettünk a gyógyítás és betegségek jövőjéről. Jönnek az egészségcoachok, prevenciós rendelők és predikciós rendelések. A professzor asszony szerint emellett fontos trend az idősődő társadalom, egyre többen élnek 90-100 évig és közben fel kell készülni a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásaira is.

A Ritka Betegségek Intézet vezetőjeként közelről figyeli azokat a folyamatokat, amelyek már most a jövő betegségeire jelenthetnek megoldást. Az intézetükben milyen kutatásokat folytatnak erre vonatkozóan?

Az intézetben folyó kutatás megcélozza mind a diagnosztika, mind a terápia fejlesztését. A diagnosztika területén többek között büszkélkedhetünk azzal, hogy felfedeztünk egy új gént, és egy ehhez kapcsolódó új betegséget. Ez a kutatás teljes géntérképvizsgálat segítségével készült. Ugyan még nincs terápiája ennek a betegségnek, de büszkék voltunk rá, hogy felfedeztük ezt az új kórképet, hiszen egy betegség patomechanizmusának a megértése az alapja az új terápiák fejlesztésének. A terápiás területen számos a klinikai vizsgálatba és a „real world” adatok gyűjtésébe kapcsolódunk be, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy egy új gyógyszer a piacra kerüljön és ott is maradjon. A ritka betegségekben a gyógyszerfejlesztési stratégiák átalakulóban vannak, a nagy kielégítetlen igény miatt egyre célzottabbak a klinikai vizsgálatok és egyre inkább a „real-world” adatok alapján fogjuk megítélni, azt, hogy a valós életben hogyan is teljesít egy gyógyszer.

A gyógyszerfejlesztés jövője hogyan fog kinézni, akár a gyógyszergyártók, akár a betegek oldaláról nézve?

Ma a nagy népbetegségekre fejlesztett gyógyszerek blockbuster időszakának végét éljük. Az elmúlt 50 évben elsősorban az olyan nagy népbetegségekre fejlesztettek gyógyszereket, amelyeknek óriási a piaca. Ezek a vizsgálatok nagy esetszámmal futottak és kizárólagosan statisztikai alapokon nyugodtak. Beteg helyett a betegséget vizsgálták, így sok esetben nem derült ki az, hogy milyen az adott személyre nézve a hatékonyság és mellékhatás profil.

Az egészségügy új irányzata, hogy a gyógyszerválasztás olyan biomarkerek segítségével történjen, amelyek már az alkalmazás előtt meg tudják becsülni, hogy ki az, akinek hatásos lesz az adott szer, továbbá ki az, akinél mellékhatás várható.

Ezek az elvek képezik a személyre szabott orvoslás alapjait, amit ma már inkább precíziós orvoslásnak hívunk. A kettő között az a különbség, hogy a személyre szabott orvoslás az egyének genetikai állománya és a kialakuló klinikai tünetek, és az egyénre ható környezet együttes értékelése során határozta meg azt, hogy melyik a páciens számára optimális, leghatékonyabb és legkevesebb mellékhatással járó gyógyszer. A precíziós orvoslás abban különbözik ettől, hogy ezeknél sokkal több tényezőt vesz figyelembe, a fehérjék, anyagcseretermékek jellemzői is elemzésre kerülnek, valamint az összes, egészségünkkel kapcsolatos adat (környezetünk, életmódunk, táplálkozási szokásaink, stb.) együttesen kerülnek elemzésre az ún „big data” formájában. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő csak egy jó genetikai állomány ahhoz, hogy valaki egészséges legyen, a genetikán kívül az epigenetika, a ránk ható környezeti tényezők is rendkívül fontosak. Mindezek mellett a precíziós medicina magában foglalja azt is, hogy az egyén nem várja meg, amíg a betegség kialakul, az egyes predikciós faktorait korán megismeri annak érdekében, hogy a személyre szabott szűrési stratégia, a számára legideálisabb életmód és étkezés kialakításával előzze meg a betegségeket.

Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket összegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők! A sorozat eddig megjelent darabjait ide kattintva érheti el.

Ön szerint a fentiek fényében mi az a trend, ami meghatározó lehet az egészségügy, a gyógyítás jövőjét illetően?

A big data, azaz a nagy egészségügyi adatbázisok elemzése a jövő egyik meghatározó iránya. Ez magában foglalja nem csak az egyének, hanem az egészségügyi rendszerek óriási adathalmazait is, melyek a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás segítségével támogatják az orvost a diagnosztikai és terápiás döntéshozatalban, a betegek távoli monitorozásában, az egészségügyi rendszerek működtetésének optimalizálásában. A jövő egészségügyének képletében a következő elemek jelennek meg: egészségügyi ellátás bárhol, azaz akár a beteg otthonában; egészségügyi ellátás teamekben; egészségügyi ellátás nagy adatbázisok segítségével gépi intelligenciával. Az ún. diszruptív technológiák – gondoljunk csak az okos órák által lehetővé vált vérnyomás-, vércukormérés, pszichiátriai betegeknek nyújtott segítség – olcsók, és nemcsak kórházakban alkalmazhatóak, így az adott vizsgálat könnyebben elérhető, akár laikusok által is értelmezhető, a beteg távolról is monitorozható, ráadásul saját környezetében és nem az orvosi rendelőben.

Így alapvetően átalakul az orvos és a beteg kapcsolata.

Molnár Mária Judit
Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek, igazgató
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségének igazgatója, 2012-2015 között a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese neurológiai, pszichiátriai, klinikai genetikai és klinikai f
Tovább
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségének igazgatója, 2012-2015 között a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese neurológiai, pszichiátriai, klinikai genetikai és klinikai f Tovább

Mennyiben változik meg, nem lesz annyira beteg-orvos alá-fölé rendelt viszony?

Eddig egy nagyon paternalisztikus orvosi ellátásban részesültünk, ami azt jelentette, hogy a legtöbb esetben az orvos önállóan döntötte el, hogy milyen kezelési módot ír elő a betegnek. Abszolút aszimmetria volt az orvos és a beteg között. Ez sokkal inkább egy partneri viszonnyá fog átalakulni, ami azt jelenti, hogy a beteg sokkal több információval fog rendelkezni saját magáról, és így felelősségteljesen tud választani a számára felajánlott terápiás lehetőségek közül. A hordozható eszközöknek és digitális applikációknak köszönhetően pontosan fogja tudni, hogy mi zajlik a szervezetében és sokkal inkább érintett lesz abban, hogy megelőzze a betegséget.

Csökkenni fog tehát az orvos szerepe, a jövő egészségügyi ellátását sokkal inkább fogja uralni a konzumerizmus.

Ha a beteg tudatosan figyeli saját egészségügyi adatait, akkor érdekelt abban, hogy ne a betegség előrehaladott állapotában kerüljön az orvoshoz, hanem egy nagyon korai stádiumban, illetve lehetőség szerint előzze meg azt. Sokkal fontosabb lesz a prevenció, a predikció, a diagnosztika, és csak azt követi a terápia. Ennek megfelelően fognak alakulni az egészségügyi kiadások is,

át fog rendeződni az egészségipar, a szűrővizsgálatokra és diagnosztikára fogjuk költeni a legtöbb pénzt.

Ha az egyén szintjét nézzük, akkor elég csak azt mondanom, hogy már most is léteznek predikciós genetikai vizsgálatok.

Akkor rövid időn belül akár már az is elképzelhető, hogy minden magyar ismerni fogja a géntérképét? De mire fogjuk és tudjuk egyáltalán ezeket az információkat használni?

Jó lenne, ha mindenkinek meglenne a géntérképe, azonban jelenleg fennáll az a probléma, hogy ma még kérdéses ennek a klinikai hasznossága. Vagyis, hogy klinikailag mennyire validak azok az információk, amelyekkel a genetikai variánsok alapján a népbetegségek kialakulásának lehetőségét jósoljuk meg. Mivel az emberi gének kb. 50 százalékának ismerjük a pontos szerepét, van még mit kutatnunk, ahhoz hogy pontosak legyenek a genetikai alapú jóslataink.

A jövő már elkezdődött, és úgy gondolom, hogy ezeknek az adatoknak az értelmezésében komoly szerepük lesz az egészség-coachoknak.

molnár mária judit
Fotó: Pictorial Collective

Kik ők, mely diszciplina orvosai foglalkoznak ezzel a területtel?

Ma a fiatal genetikusok tudják a legjobban értelmezni a genetikai kódunk variációinak jelentőségét, de a jövőben lehet, hogy egy új diszciplina fog ezzel foglalkozni. Azzal a szemlélettel nevelem a fiatal rezidenseket, hogy elképzelhető, öt év múlva a „Predikciós - Prevenciós Rendeléseken egészséges emberek fognak jelentkezni azzal az igénnyel, hogy a szakemberek mondják meg, hogy milyen diétát kell tartania az érdeklődőnek, milyen táplálékkiegészítőt szedjen, mennyit mozogjon, milyen paramétereket monitorozzon, vagyis az illető kér egy életmódtervet. Ilyen szolgáltatásokat már ma is igénybe lehet venni, de az elemzések eredményei, mint ahogy korábban már említettem, még nem teljesen validak. Ha az ember ezzel a szemlélettel építi fel az életét, és szűrőprogramokban vesz részt, amelyek alapján meg lehet mondani, hogy milyen betegségre van hajlama, akkor azt is megtudja, hogy milyen szenzorokat, applikációkat kell használnia. Vegyünk egy példát. Mondjuk 20 év múlva egy olyan 48 éves fiatal nő, akinek enyhe hipertóniája van és édesapja szívbetegségben halt meg 67 éves korában, mivel tudja, hogy neki nagyobb a rizikója szív és -érrendszeri betegségre, ezért rendszeresen sportol, például fut. A futó pólójában olyan szenzor van, amely folyamatosan monitorozza a szívműködését és vérnyomását. Van a hölgynek egy egészségügyi elemző IT rendszere, ami az összes adatát, ami a hordozható eszközeiben van, mint az alvás, az oxigenizáció, szívritmus, vérnyomás, vércukor stb., folyamatosan elemzi, és egyszer csak megszólal, hogy baj van. Úgy látom, hogy szívritmuszavarod van, rendellenes módon ingadozó vérnyomásod van, fordulj orvoshoz, küldi az üzenetet. A hölgy elmegy a kardiológushoz, aki megállapítja, hogy egy szívbillentyűvel van baj. A mesterséges intelligencia segítségével kikeresi a megoldási lehetőségeket. Ezek egy 3D-printelt új billentyű, vagy egy nanorepairrel kijavított billentyűt vagy egy szájon át szedhető olyan terápiát, amely mellett tovább szoros monitorozás szükséges. A páciens a legutóbbit választja és további speciális szenzorokat kap, és csak később fog beavatkozni a szakszemélyzet. A beteg az orvosával közösen dönti el, hogy melyiket szeretné. Körülbelül ide fogunk eljutni, és ez nem sci-fi.

Ha ez nem sci-fi kategória, hanem a reális közeljövő, akkor mi az, ami mostani állás szerint inkább sci-fi?

Most még talán sci-finek tűnhet az az új betegségcsoport, amelyeket a digitális társadalom fog magával hozni, gondoljunk csak a virtuális valóságra. Különböző fóbiákra már vannak virtuális valóságra (VR) épülő terápiák, az intézetünkben mi ezt például koordináció fejlesztésére használjuk. De a VR veszélyes is tud lenni, mert ha valaki sok mindent él át a virtuális valóságban, abból poszttraumás stressz szindróma alakulhat ki. Akinek szenzitív az idegrendszere, annál ez veszélyes lehet. Ez egy új típusú betegség. De hasonlóképp új típusú betegség lehet, hogy a VR-t játszó fiatalok kommunikációs képessége be fog szűkülni.

Mely trendet említené még meg, amelyik a jövő gyógyítását meg fogja határozni?

Az idősödő társadalmat és annak a következményeit mindenképp idesorolnám. Például manapság egyre gyakoribb, hogy 90-100 évig élnek az emberek és ebben a korban olyan betegségek jelentkeznek, amelyekre eddig még csak nem is gondoltunk. Hogy csak egy példát említsek: 90 év felett mindenkinek lényegesen megfogyatkoznak az izmai, és ez eddig nem volt egy egészségügyi probléma, de ha ez tömegesen jelenik meg, akkor erre gyógyszert kell fejleszteni. A másik csoport az neurodegeneratív betegségek. Egyre inkább a gyógyszeripari fókuszban állnak ezek a betegségek, sőt még a génterápia alkalmazása is sláger lett ezen a területen. A gyógyszeripar élénken reagál az átalakuló igényekre és például képes már most bizonyos betegségek egy-egy speciális altípusúra terápiát fejleszteni.

A következő lehetséges veszélyforrás a klímaváltozás. Ennek egyik következménye, hogy megjelennek olyan fertőzések is, amelyeket korábban soha sem láttunk,

a fejlődő idegrendszere veszélyes neurotoxinok szaporodnak el, melyek a magzatok idegrendszerét károsítva új betegségeket eredményezhetnek.

Molnár mária judit
Fotó: Pictorial Collective

Maradva a trendeknél: eljuthatunk idehaza oda, hogy miután minden beteg átfogó információval rendelkezik saját egészségéről, betér egy prevenciós központba, kórház helyett és életmóddal kapcsolatos tanácsokat kér? Ezzel ugye terhet vesz le a rendszer az aktív ellátásról. Nem kellene ezt a szemléletet már most ösztönözni a finanszírozásban?

Abszolút. Az ilyen fejlesztésekre kellene kiírni kutatási pályázatokat. Már most létezik ilyen irányú gondolkodás több országban. Mindehhez nagy mennyiségű egészségügyi adatra van szükség. Ha ismerjük az illető életmódját, szokásait, betegségeit, örökletes betegségeit, akkor ezekből össze lehet állítani az egyéni prevenciós stratégiát is. A betegek részéről ehhez motiváció, elhivatottság és egészségértés szükséges. Az orvosok részéről pedig maximális támogatottság és a paternalisztikus szemlélet megváltozása.

Hogyan és hol jöhetnek létre ezek a prevenciós központok? Reális az állami rendszer részeként?

Szerintem első körben biztos, hogy a magánszférában fognak megjelenni. A betegek részvételét ösztönző rendszerrel lehetne javítani és itt jön a képbe a gamifikáció (azaz játékos részvétel), vagy akár az, amikor a biztosító ösztönöz a szűréseken való részvételekre. Így például, ha valaki részt vesz egy egészségügyi programban, akkor évi x ezer forint pluszt vagy jóváírást kapna.

Az új gyakorlati irányokhoz új tudásra is szükség lesz a jövő gyógyítói számára. Hogyan felelhetnek meg ezeknek az új kihívásoknak az egyetemről kikerülők, egyáltalán hogyan kell és lehet átalakítani a jelenlegi orvosképzést?

Valóban a medicina ismeretei rendkívül gyorsan változnak, olyannyira, hogy egy tavalyi előadást idén már nem lehet megismételni. Amerikában már vannak olyan campusok, ahol virtuális valóságban oktatják az anatómiát. Nem kell boncolni ahhoz, hogy a diák alaposan megtanulja az emberi test felépítését. De a műtéteket is lehet virtuálisan gyakorolni, sőt már léteznek olyan kesztyűk (haptikus kesztyű), amelyeknek köszönhetően a sebész a VR világában az ellenhatásokat is érzi, például ha műtét során elakad a szike. Magyarországon itt még nem tartunk, de idehaza is folyamatosan megújul az orvostanhallgatók képzése, egyre több szimulációs eszközön tanulhatnak a hallgatók.

De arra is figyelni kell, hogy a hagyományos gyógyítást se felejtsük el.

Két évvel ezelőtt megkeresték az egyetemet Amerikából azzal, hogy szeretnének idehozni urológusokat, hogy kapjanak lehetőséget robot nélkül operálni, mivel a robotok használata következtében kiestek a gyakorlatból. Ha pedig a robot elromlik műtét közben, nem lesz, aki megoldja a problémát. Átestek a ló túloldalára. A jelenlegi felállás az, hogy mi kiutazunk annak érdekében, hogy gyakoroljuk a robottal való műtétet, ők pedig jönnének ide manuálisan operálni. Ma még azt szoktuk mondani, hogy a gyógyításban az emberi érintést meg kell tartani. Sokszor azzal gyógyítok, hogy leülök beszélgetni a beteggel. Igaz, már erre is kifejlesztették a beszélgető, pszichoterapeuta szoftvereket.

Azt vallom, hogy az orvostudomány nem tekinthető még egy tökéletesen egzakt tudománynak, a gyógyítás művészet és ez teszi igazán széppé a feladatot és biztosítja orvosok számára, hogy 30 év múlva is szükség lesz erre a nagyon szép hivatásra.

molnár mária judit
Fotó: Pictorial Collective

INTERJÚSOROZAT
Még több egészségügyi interjú ide kattintva.

Frankfurti tőzsde
Bejelentették a nagy megállapodást az Intesa és az Intrum között
vitézy dávid
brexit
coronavirus
Gázolaj
wall street
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
coronavirus