Orbán Viktor getty
Gazdaság

Olyan dologra készül az Orbán-kormány az egészségügyben, ami a betegeken fog csattanni

Miközben 2019-ben a gazdaság növekedése minden várakozást felülmúlt és a kormány a költségvetés méretes mozgásterét látva az év végén látványosan szórta a pénzt, addig a kórházakra és a szektor beszállítóira rájár a rúd. Úgy tűnik, elfogyott a kormány türelme, megelégelte a minden évben újratermelődő kórházi adósságot és magyarázatot, de még inkább bűnbakokat keres. De miért épp most keményített be a kormány, mi lehet a valódi szándéka és ezek fényében mi vár az ellátó intézményekre és végső soron betegekre? A legfontosabb kérdésekre adunk választ az ágazatban érdekelt szereplőkkel történt beszélgetéseink alapján, lehántva a politikai üzengetést és adok-kapokot.

Bekeményített a kormány

Új vállalati szektorban találta meg az ellenségképet a kormány, most az egészségügy, azon belül is a „nagy külföldi multik” kerültek a célkeresztbe. Az elmúlt hetek eseményei fényében mindez nem teljesen váratlan, azonban meglehetősen érdekes és több kérdést is felvet az, hogy miért pont most megy neki a „gonosz multiknak” ezen a területen.

  1. Egy hónappal ezelőtt indult a hadjárat, amikor december közepén Gulyás Gergely ismertette a kormány döntését a kórházi adósságkonszolidáció módjáról. Itt kiderült, hogy nem a teljes kórházi adósságot fizetnék ki, hanem csak egy részét közvetlenül, valamint, hogy egy 10 milliárd forintnyi kötelezettséget tisztázni szeretne a kabinet, közvetlenül tárgyalna erről a beszállítókkal. Már akkor rámutattunk arra, hogy ez hirtelen és éles fordulat volt ahhoz képest, amikor november elején Gulyás Gergely a Kormányinfón elismerte, hogy a kormány szerint rendszerhiba van a kórházi ellátórendszerben.
  2. Megjelent a kormányrendelet december 23-án, mely kimondja: a lejárt kórházi adósságok kiegyenlítése központosított adósságrendezési eljárás keretében valósul meg. A kormányzati tárgyalócsapatot Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár vezeti és helyet kapott a delegációban az ÁEEK, a Belügyminisztérium, valamint a NAV 1-1 embere is. A tárgyalásokat február végéig kell lefolytatni.
  3. Az ünnepek alatt jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának belemenős közleménye, amiben a kórházaknak nyújtandó támogatásról szólnak. Ebben a közleményben olyan kifejezések szerepelnek, miszerint „irreálisan magas – jellemzően külföldi mutiknál felmerülő – kórházi beszállítói árak”, betegeken való „nyerészkedés”, „indokolatlanul magas beszállítói árak (a nyerészkedés) kiszűrése”. Ezzel a minisztérium határozottan politikai síkra terelte az ügyet.
  4. Majd mindezek után jött Orbán Viktor Kormányinfója. Az Állami Számvevőszék jelentéseire hivatkozva kimondta: 2020-ban egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot. Szerinte nagy értékű, külföldi szolgáltatóktól befogadott szolgáltatások okozzák az adósság nagy részét, és ezek a cégeknél extraprofitot eredményeznek. Január végéig adott időt Kásler Miklósnak, hogy az általa „nagy testű halaknak” nevezett multikkal szembeni „bátor fellépés” eredményeképp intézkedéseket hozzon.

Mi a szándéka a kormánynak és miért most lett szigorúbb?

A kormány tehát most olyan számlák tőketartozását nem tervezi kifizetni, amelyeket az intézmények, vagy az Állami Egészégügyi Ellátó Központ már befogadott közbeszerzési eljárások vagy egyéb egyedi eljárások keretében. Vagyis az intézmény vagy az ÁEEK megrendelte, a cég leszállította, kiszámlázta, a számlákat a kórházak átvették és nem vitatták. Ezek a számlák (vagyis ezek jelentős része) időközben lejártak, jelenleg kifizetetlen számlák, és közben nem vitatott követelések. Eddig legalábbis nem voltak azok jogi értelemben.

Ágazati szereplőkkel folytatott beszélgetéseink során előkerült, hogy az üzleti szektorban ismert az a jelenség, amikor például egy kiskereskedelmi lánc egy audit céget fogad fel annak érdekében, hogy az sikerdíj ellenében átnézze a szállításokat és számlázásokat. Az auditorok azt ellenőrzik, hogy megfelelően működött-e a belső beszerzési felügyelet, illetve felmerül-e a korrupció gyanúja. Vagyis, hogy a vásárló kiskereskedelmi vállalat megkapta-e például minden szállítás során a szerződésben foglalt kedvezményeket. Fontos ugyanakkor leszögezni: ezekben az esetekben fel sem merül, hogy ezek az audit vizsgálatok akadályozzák a szerződésszerű teljesítést, a számlák kifizetését. A megrendelő határidőben kifizeti a számlát. Most azonban a kórházak esetében nem erről van szó.

A fentiek miatt jól látható, hogy jogi keretek között nehezen értelmezhető, hogy milyen alapon nem akarja kifizetni ezeket a számlákat a kormány.

Vannak olyan vélemények a piacon, miszerint ez a magatartás felér az állam részéről a csőd beismerésével.

Több olyan beszélgetőpartnerünk is felvetette, hogy a legutóbbi nyilatkozatok fényében kereskedelmi, és/vagy politikai célok lehetnek a háttérben.

  1. A legmegengedőbb értelmezés, hogy a kormánynál most telt be a pohár: hosszú évek után megelégelte a kórházi adósságok rendszeres újratermelődését és felhagy a korábbi évek gyakorlatával, amikor is az év vége előtt konszolidálta az intézmények adósságát. Más kérdés, hogy ebben az esetben a rendszerhibát (alulfinanszírozottság) tudja-e időben (még idén) kezelni a kormány.
  2. Más szektorokhoz hasonlóan előkerül a nemzeti érdek, ami azt jelentené, hogy a nagyobb volumennel rendelkező vállalkozások magyar kézbe kerülnének, a multik megmaradnának, de csak alvállalkozóként. Ez a folyamat egyébként már kicsiben, de elkezdődött. Megjelentek ugyanis a tenderekre szakosodott integrátor cégek, amelyek több termékből kínálnak mixet a kiírt közbeszerzésnek megfelelően. Ezek a cégek maguk bonyolítják le tulajdonképpen előzetesen az eljárásokat, meghívásos alapon. Ebben az esetben a verseny alapvetően sérül, és a közbeiktatott szereplő miatt emelkednek a beszerzés költségei.
  3. Politikai szándék is lehet az egész mögött: az elmúlt években sorra születtek a tervek az egészségügy átalakítására (legutóbb 2018-ban hallottunk sokat Kásler Miklós tárcájától a kórházi rendszer reformjáról, az adósságok újratermelődésének megállításáról), azonban ezekből semmi sem lett. Látva ezt a kudarcot a kormánynak fent kell tartania az aktív-kezdeményező szerepét, és ezért előre menekül (új ellenségképet kreál a kórházak és a külföldi multik személyében, akik ellen megindulhat a kommunikációs hadjárat, hogy a betegek figyelmét elterelje). Ez azt is jelentené, hogy a keménykedés valójában csak a látszat, az üzengetésen túl nem mennek. És ezzel a látszatpolitikával függ össze a legutóbbi kormányzati szándék arról, miszerint fel kell újítani minden – 3 évnél régebben felújított – várókat, kórtermeket és szociális tereket a kórházakban, más fejlesztések kárára. Ez azért visszás, mert a kötelező amortizációpótlás és például a kifestés nem összekeverendő a valódi fejlesztésekkel és beruházásokkal (terápiabefogadás, eszköztámogatás), melyek végső soron életeket menthetnek.

Extraprofitod van - Jajj neked!
Nem először emleget extraprofitot a kormány bizonyos, tulajdonosi szerkezetében jellemzően külföldi túlsúllyal rendelkező szektor esetén. Először az energetika, a kiskereskedelem és a pénzügyi szektorban működő cégek esetén rótta fel ezt (2010-2011-ben), és kaptak is szektoriális különadót. A logika a következő volt: akik extraprofitra tesznek szert (más kérdés, hogy az extraprofit fogalmát sosem tisztázták), azok vállaljanak többet a közteherviselésből (teherviselő képességgel arányos adófizetés). Legutóbb 2018-ban hozta fel az extraprofit intézményét a kormány, a lakástakarékok akkori konstrukciójának megszüntetését indokolta így. De 2014-ből emlékezhetünk hasonlóra, amikor a dohányipari multiknak csapott oda a kormány (különadóval akart, majd a nagykereskedelem államosítása lett belőle), és szintén ekkor vezette be a reklámadót, és tervben volt még akkor a kiskerláncokat sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj átalakítása is. Emlékezetes, korábban Orbán Viktor négy stratégiai ágazatot azonosított, ahol a nemzeti tulajdonnak meg kell haladnia a külföldi tulajdoni arányt: ez a média-, a bank-, az energia-, és a kiskereskedelmi szektor. 2016-ban elismerte, hogy a kiskereskedelem tekintetében ezt nem sikerült elérni.

Ami ez után jöhet: ki, mit lép?

A kormány (1) a különböző intézményeken (ÁEEK) keresztül jelenleg adatokat gyűjt (teszi ezt annak ellenére, hogy egyébként az állami tulajdonban lévő kórházak negyedévente kontrolling adatokat szolgáltatnak). Közben a rendelet szerint a már lejárt adósságok kiegyenlítésére február 15-ig kell forrást allokáljon a Pénzügyminisztérium, vagyis ebből a pénzből a beszállítók várhatóan márciusig várhatóan nem látnak semmit. Egyes vélemények szerint mindez csupán időhúzásra jó, és addigra a november végi 71 milliárd forintos kórházi adósság 90 milliárd forintra duzzad. Vagyis a kormány csak tolja maga előtt az adóssághegyet. Közben a beszállítók úgy értelmezik, hogy a Belügyminisztérium részvétele az adósság újratárgyalását vivő csapatban rossz reflexet idéz a régi időkből és egyértelműen nyomásgyakorlás a célja.

A beszállítók (2) egy ilyen helyzetben (amikor felborul a status quo) kénytelenek reagálni, és saját mozgásterüktől függően tehetnek drasztikus a lépéseket. Fizetési meghagyásokat bocsáthatnak ki, vagy készpénzes szállításra váltanak át, végső soron pedig akár a szállítást is leállíthatják a beszállítók, mivel látva azt, hogy az állam nem fizet, elegük lesz az intézmények meghitelezéséből. Fontos itt megjegyezni, hogy vannak olyan vélemények, miszerint a szállítók eddigi gyakorlata, vagyis a számlák meghitelezése, megelőlegezése tartotta (részben) életben az egész rendszert. Ez borulhat most fel a kormány új taktikájával.

Mindez azt jelenti, hogy a beszállítók kezében is van fegyver.

Egyöntetű volt az a vélemény a megkérdezettek körében, hogy

a kisebb, jellemzően magyar tulajdonban lévő cégeknek fájhat mindez a legjobban.

Egyes beszállítók komoly likviditási csapdába kerülhetnek (miután ők már az adókat, áfát megfizették), a mérlegük felborulhat, és közben kilátásban sincs a komoly méretű tartozás kiegyenlítése. Egy ilyen helyzetben ezek a vállalkozások a megborult mérlegük miatt különböző pályázatokon sem indulhatnak el.

A kórházak (3) is komoly felszólítást kaptak. Orbán Viktor ugyanis megüzente, hogy a kórházi adósság nem egy bocsánatos hiba és idén egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot. Még nem tudni, hogy lesz-e valós következménye annak, ha valamelyik intézmény ennek ellenére mégis adósságot termel idén, de fontos látni, hogy több állami kórház büdzséje is elfogy tavaszra, illetve nyár végére. Miért is? Leginkább a rendszer hibájából fakadóan. Alapvetően nem a valós költségen finanszírozza a rendszert az állam, emellett az időközben jelentkező működési többletkiadásokat sem ellentételezi a finanszírozó (árfolyamváltozás, minimálbér-emelés, garantált bérminimum emelése, inflációs hatások, vállalkozói jogviszonyban alkalmazott munkaerő fizetésének emelése), és akkor még a struktúra átalakításáról nem is beszéltünk. Az elmúlt években végrehajtott egészségügyi béremelés csak gyorsította az intézmények eladósodási folyamatát, mert az egyre magasabb bérek - nagyon leegyszerűsítve - kiszorították a dologi kiadásokat, több intézmény is eljutott oda, ahol az éves költségvetésének a 75%-a bérjellegű kiadás.

Már most is jellemző gyakorlat, hogy a kisebb kórház a „drágább” eseteket továbbküldi a nagyobb intézményekbe annak érdekében, hogy ne az ő költségvetését terhelje. Ha a kórházak szigorúan tartják magukat az államháztartási törvény szabályaihoz és nem vállalnak fedezetlen kötelezettséget, akkor be kellene zárják az ajtókat, és ezzel alapjaiban sérülne a betegellátás, nem beszélve arról, hogy ennek egyenes következménye, hogy emberéletek kerülnek veszélybe.

Nincs rendben a rendszer

A Portfolio hasábjain is rengetegszer foglalkoztunk azzal, hogy amíg az ellátórendszer struktúrája és finanszírozása nem változik, addig az adósság újratermelődik. Amellett, hogy az Állami Számvevőszék a kórházakat ellenőrző jelentéseiben megállapította, hogy a nem átlátható és nem elszámolható közpénzfelhasználás is hozzájárulhatott a kórházak működési gondjaihoz, a számvevők egy másik elemzésükben elismerték, hogy a rendszer finanszírozása nem fenntartható. "A rendszeres konszolidáció csak az adott év pénzügyi helyzetét javította, a hiány valódi okát nem tárta fel és az újratermelődést sem akadályozta meg" - mutattak rá.

A december 23-án megjelent kormányhatározatban foglalt 8 pont végrehajtása és plusz finanszírozás becsatornázása esetén lehet egyáltalán remény a változásra. (Például centrumosítás, kevesebb aktív ágy, osztályok bezárása, átprofilozása, szakszemélyzeti életpályamodell, bérrendezés.)

Az is elképzelhető, hogy az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja és a kormány politikai érdekei mentén alakítja a kórházak, valamint beszállítók ügyét és most felismerte, hogy a keménykedésből előnyt kovácsolhat. Viszont a kormány szigorú magatartásának súlyos ára lehet: ha a beszállítók nem szállítanak és/vagy a kórházak év közben mínuszba futnak miközben tilos az adósságfelhalmozás, az az intézmények leállásával fenyeget (ha a kormány kikényszeríti a fedezetlen kötelezettségvállalás következményeit). És végső soron a betegeken (4) csattan az ostor: vagy nem kapják meg az ellátást megfelelő időben az orvosi eszköz hiánya miatt (kiderülni viszont már nem fog, hogy miért nincs eszköz az ellátásra), vagy egyáltalán nem jutnak hozzá az ellátáshoz, vagy más intézményben jutnak hozzá, ha az adott kórház szélsőséges esetben nem fogadna beteget.

Bár így tulajdonképpen elindulhat organikusan is a struktúra átalakulása bizonyos kórházak, osztályok kényszerű megszűnésével. Ez az út azonban távolról sem optimális, senkinek sem.

Címlapkép forrása: Antonio Masiello/Getty Images

bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
dzsudzsak balazs focista