nagy márton mnb
Gazdaság

MNB: Erősödtek az inflációs kockázatok

Portfolio
Fő üzenetek szintjén értékelte a gyenge forint és a megugró infláció következében előállt helyzetet Nagy Márton. Az MNB alelnöke egy részletesebb elemzést is közreadott, amit itt közlünk.
  • A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az elmúlt hónapokban az infláció a várakozásainknál enyhén magasabban, de nagyrészt azoknak megfelelően alakult.
  • A decemberi Inflációs jelentésben már felhívtuk rá a figyelmet, hogy 2020 elején az infláció átmenetileg kilép a toleranciasávból. E téren nem történt meglepetés. Hasonló folyamatokat látunk a régió más országaiban is, mivel az okok is azonosak: korábbi bázishatások, valamint az élelmiszer- és üzemanyagárak elmúlt év végi globális emelkedése.
  • 2020 januárjában az éves infláció 4,7, a maginfláció 4,0, míg az adószűrt maginfláció 3,7 százalék Az infláció 0,7 százalékponttal nőtt az előző hónaphoz képest, elsősorban a volatilis üzemanyag- és élelmiszerárak növekedése miatt. Az adószűrt maginfláció 0,2 százalékponttal emelkedett, főként a feldolgozott élelmiszerek megugró inflációjának köszönhetően.
  • A piaci szolgáltatások árai januárban 0,7 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Ez összhangban állt a tavalyi évben tapasztalt árdinamikával, így a szolgáltatások inflációja december végéhez képest változatlan maradt. Az ipari termékek inflációja 0,8 százalék volt, ami megegyezett az előző hónapban tapasztaltakkal. A feldolgozott élelmiszerek inflációja azonban 1,1 százalékponttal (5,7 százalékra) nőtt decemberhez képest, leginkább a feldolgozott hús és a tej árának emelkedése miatt.
  • A legutóbb beérkezett adatok alapján januárban 4,6 százalékos inflációt vártunk, most februárra 4,2 százalékos inflációval számolunk, míg márciusra azzal, hogy az árindex 3,7 százalékon hamar visszatér a toleranciasávba. Az infláció az előrejelzési horizont második felében, 2021 végétől, a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Ezt már a nyersanyagárak idén év elején látott csökkenése is segíti.

Ahhoz, hogy az átmeneti, változékony hatásoktól megtisztítva értelmezhessük a folyamatokat, továbbra is érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk az adószűrt maginfláció alakulására. Ebben nem várunk érdemi elmozdulást: az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

  • Általánosságban az inflációs kilátásokat tekintve változatlanul úgy látjuk, hogy a belső kereslet inkább emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra inkább fékezi az áremelkedés ütemét. Ezt az infláció szerkezete is tükrözi: míg a szolgáltatások áremelkedésének üteme az átlag felett, addig az iparcikkek inflációja az átlag alatt, 1 százalék körül alakult.
  • Az elmúlt hónapban ugyanakkor számos új tényező jelent meg, amelyek érdemi hatással lehetnek a hazai inflációs folyamatokra.

Összefoglalva, úgy látom, a decemberi Inflációs Jelentés óta eltelt időszakban erősödtek az inflációs kockázatok.

  • A hazai bérdinamika várhatóan az idei évben is két számjegyű marad. Az ebből következő inflációs hatások értékelésében kiemelt jelentőségű lesz az átárazások szempontjából meghatározó első hónapok adatainak mélyelemzése.
  • A koronavírus világszintű elterjedése teljesen új elem. A világgazdasági konjunktúra veszélyzónába került. Ismét növekszik – főleg az eurozónában – a recesszió veszélye, miközben a világpiaci nyersanyagárak néhány hét alatt jelentősen csökkentek.
  • Ezek a fejlemények befolyásolták az eszközárak és a nyersanyagárak alakulását. Például az olajár- és az árfolyammozgások már rövid távon is jelentős hatást fejthetnek ki. A Brent olaj ára több mint 20 százalékkal mérséklődött az év eleje óta, amely lefelé mutató nyomást helyez az inflációra, míg a forint árfolyamában december óta bekövetkezett 2 százalékos leértékelődés begyűrűzése magasabb importált infláció irányába mutat.
  • A decemberi Inflációs jelentés óta beérkezett termelési adatok (ipari termelés, építőipar) a régiós gazdasági aktivitással összhangban lassulást mutattak a negyedik negyedévben. Az ipari termelés esetében azonban egyelőre korai lenne megállapítani, hogy ez egyszeri tényezők vagy tartósabb folyamatok eredménye. Bázishatások, valamint a hosszabb karácsonyi szünettel kapcsolatos gyárleállítások és a téli karbantartások szintén hozzájárultak az ipari termelés decemberi mérséklődéséhez (2019. decemberi növekedés: -1,2%, 2019. negyedik negyedéves növekedés: 3,0%, 2019-es növekedés: 5,4%).
  • Az elmúlt években az erős beruházási keresletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg korábban tapasztalt erős többlete csökkent, így 2019 harmadik negyedévében a hiány a GDP 0,8 százalékát tette ki. A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása azonban összhangban áll a régiós országokéval, ahol – Magyarországgal szemben – a folyamatok mögött elsősorban az erős fogyasztásbővülés áll. Kiemelten fontos, hogy Magyarország kimaradjon ebből a régiós mintából és elkerülje a gazdaság túlhevülését.

Sokkal kedvezőbb a jelenlegi szerkezet megtartása, ami beruházás-vezérelt importot, folyó fizetési mérleget és GDP növekedést jelent, mint egy fogyasztás-vezérelt gazdasági pálya.

  • Előrejelzésünknek megfelelően, amint a múltbeli beruházások termelőkapacitásokká váltak, a növekvő magyar exportpiaci részesedés a külkereskedelmi egyenlegben is megjelenik, amely hozzájárul a folyó fizetési mérleg javulásához. Arra számítunk, hogy a folyó fizetési mérleg 2020-ban és 2021-ben rendre a GDP -0,5 és -0,3 százalékát teszi ki, míg 2022-ben ismét többletbe fordul. Emellett a külső finanszírozási képesség – az EU-s források felhasználásával párhuzamosan – a GDP 2 százaléka körül alakul, a pozitív külső finanszírozási képességgel párhuzamosan pedig Magyarország a nettó külső adósság tekintetében az előrejelzési horizonton nettó hitelezővé válik.
  • Az elmúlt években nyugodt makrogazdasági környezet épp komoly változásokon megy keresztül. Folyamatosan monitorozzuk, hogy ezek a változások hogyan hatnak az infláció alakulására és az azt körülvevő kockázati eloszlásra. Egy ilyen gyorsan változó környezetben megfontolt és körültekintő manőverekre van szükség.
  • A Monetáris Tanács a folyamatokat a márciusi Inflációs jelentésben fogja átfogóan értékelni, és a jelentés fog választ adni arra, hogy érdemben elmozdult-e az előrejelzés alappályája december óta.
  • Még korai lenne meghatározni, hogy összességében milyen mértékben erősödtek az inflációs kockázatok, erről is a márciusi Inflációs jelentés adhat pontos képet.

Amennyiben azt látjuk, hogy megnőtt az esélye egy a korábban vártnál tartósan magasabb inflációs pálya kialakulásának, mindent megteszünk azért, hogy újra a 3 százalékos inflációs céllal összhangban lévő pályára tereljük vissza a fogyasztói árak emelkedését.

  • Ez a jegybanki hitelesség alapja, amely megvédéséhez a Monetáris Tanácsnak minden eszköz a rendelkezésére áll, és szükség esetén ezeket kész is használni.
  • A forint árfolyamának alakulása ebben a folyamatban egy fontos, de nem egyedüli tényező. A forint árfolyam alakulását annak inflációra gyakorolt hatásának szemszögéből vizsgáljuk. Az inflációs folyamatok értékelésekor a potenciális beavatkozási területek is azonosításra kerülnek. Szükség esetén a Magyar Nemzeti Bank olyan monetáris politikai lépéseket fog hozni, amelyekkel a lehető leghatékonyabban képes biztosítani a 3 százalékos inflációs cél elérését.
  • Ha kell, minden eszközt használunk annak érdekében, hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsuk. Az MT döntései során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. Ennek megfelelően arra, hogy kell-e tovább lépni, a márciusi Inflációs Jelentés fog választ adni. A monetáris politika irányultságáról továbbra is adatvezérelt módon, negyedévente döntünk, az aktuális előrejelzés birtokában. A szükséges kondíciók kialakításában minden lehetséges eszköz, így a kiszorított likviditás mennyiségének vagy a kamatfolyosónak a megváltoztatása is szerephez juthat.
  • Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet, hogy az MNB jelenlegi eszköztára bőséges mozgásteret engedélyez számunkra, hogy a negyedéveken belül is tudjunk reagálni folyamatokra, ahogy ezt már meg is tettük. Az MT decemberi döntésekor meghatározott kereteket figyelembe véve a likviditásbővítő swap állományunkat mintegy 280 milliárd forinttal csökkentettük, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az éven belüli swap piaci implikált forinthozamok 40 bázisponttal megemelkedtek. Emellett a 3 hónapos BUBOR a decemberi kamatdöntés óta 20 bázisponttal emelkedett.
  • Amennyiben úgy látjuk, hogy addicionális lépésekre van szükség, azt megtesszük. Ráadásul fontos kiemelni – ahogy kollégáim ezt néhány nappal korábban már jelezték - hogy előretekintve a bankközi likviditás érdemi szűkülésével számolunk. Ez az autonóm folyamat – a swapállomány jelenlegi szintje mellett is – a swap piaci hozamok további emelkedését vonja majd maga után. Ez sok piaci szereplőnek még komoly meglepetést okozhat.
  • A szigorodó pénzügyi kondíciók drágítják a forint elleni spekulációt és emelik a BUBOR-t.
  • Legvégül egy záró gondolat: visszatérő jelenség, hogy a forintot mint a legalacsonyabb reálkamatot biztosító devizát láttatják a piaci, elemzői kommentárok. Ez az alapvetően rövid oldali pénzpiaci hozamokra fókuszáló megközelítés azonban messzemenőkig félrevezető. Egy gazdaságban a reálkamatoknak leginkább a hazai szereplők fogyasztási, megtakarítási és beruházási döntései szempontjából van jelentősége, míg a külföldiek számára önmagában a reálkamatnak nincs ilyen szerepe.
  • A magyar vállalati és különösen a háztartási szereplők hitelfelvételi és megtakarítási döntéseit jellemzően nem a hozamgörbe rövid oldali kondíciói befolyásolják. Jó példa erre, hogy a háztartási szektorban az újonnan felvett hitelek túlnyomó többsége már hosszú futamidejű és fix kamatozású, míg a megtakarítási termékek piacán a közel öt százalékos hozamot – és ezzel jelentős pozitív reálkamatot – biztosító MÁP Plusz szerepe A MÁP+ hozzájárul ahhoz, hogy a megtakarítási ráta továbbra is magas maradjon, ezért a MÁP+ jelenlegi feltételeit fenn kell tartani. Összességében azt gondolom, hogy ha egy devizát az általa biztosított reálkamat szintje alapján szeretne valaki megítélni, sokkal szofisztikáltabb megközelítésre van szükség, mert kizárólag a rövid oldali hozamok figyelembevétele rossz befektetési döntésekhez fog vezetni.
  • Olyan kommentárokat hallhatunk, hogy a carry trade gyengíti a forintot. Ez ugyan szerepet játszhat, azonban úgy véljük, más nemzetközi fejlemények, mint például a kockázatkerülés koronavírushoz köthető fokozódása, vagy a dollár erősödése fontosabbak ezeknek a piaci mozgásoknak a magyarázatában.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos/Bloomberg via Getty Images

koronavirus2
donaldtrump
railroad vasút vonat
koronavírus coronavirus virus
koronavírus vírus maszk
Goldman: 10% az esélye egy 2020-as recessziónak
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti webinárium
A kezdőket gyakran megrémíti a volatilitás, pedig az előnyünkre tudjuk fordítani.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
koronavirus2