Brutális áremelkedések a zöldségeknél
Csütörtökön jelent meg a KSH friss statisztikája, mely szerint januárban átlagosan 4,7%-kal voltak magasabbak az árak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ezen belül természetesen nagy volt a szórás, az élelmiszerek ára például átlagon felüli mértékben, 6,9%-kal emelkedett, ennél nagyobb drágulást csak a szeszes italok és dohányáruk területén mért a statisztikai hivatal.
Az élelmiszereken belül a sertéshús és a felvágottak kapcsán már többször írtunk az áremelkedés hátteréről, elsősorban a kínai sertéspestis okozza a folyamatos drágulást, miután az ázsiai országban a sertésállomány nagy részét leölték miatta, most bármekkora mennyiséget hajlandók megvásárolni. Az így megjelent extra kereslet pedig folyamatosan hajtja felfelé az árakat, és rövidtávon nem is látszik, hogy megállna a drágulás.
Eddig talán kevesebb szót ejtettünk a zöldségek árának emelkedéséről, saját tapasztalatból látjuk, hogy ott is vannak jelentős drágulások. Az elmúlt hetekben például sokak ingerküszöbét elérhette, hogy egy kígyóuborka nem ritkán 500-600 forintba kerül, paradicsomot pedig már nehéz 800 forint alatt találni kilónként.
A KSH fogyasztói kosarában nincs külön kígyóuborka, ezért az uborka árát vettük alapul, a drágulást a statisztikai hivatal adatai is alátámasztják, de ami meglepő, hogy ez nem ennyire kirívó, mint amennyire elsőre tűnik:
A grafikonon jól látszik a jelentős szezonalitás ezeknek a zöldségeknek az árában, minden év elején komoly kiugrást láthatunk, majd tavasszal és nyáron jelentősen csökkennek az árak. Ennek oka pedig az, hogy az évnek ebben az időszakában Magyarországon még nem terem uborka és paradicsom, az import termékek pedig lényegesen drágábbak.
Azért a mostani helyzet így is extrémnek mondható, hiszen egy éve, 2019 januárjában egy kiló uborka 716 forint volt, ami több mint tíz százalékkal volt alacsonyabb a jelenlegi árnál, míg a paradicsom 4,6%-kal lett drágább ugyanebben az időszakban.
Tavaly az uborka ára márciusban tetőzött 781 forinton, vagyis a szezonalitás alapján valószínűleg még nincs vége az áremelkedésnek, jó eséllyel láthatunk 800 forint feletti kilónkénti árat a következő hónapokban. Hasonló a helyzet a paradicsommal is, mely hagyományosan március-április körül éri el csúcsát.
A spanyol viharoknak köszönhetjük a jelenlegi árakat
A jelenlegi zöldségárak a szezonalitással együtt is kiugrónak mondhatók, a kígyóuborka esetében például korábban az volt megszokott, hogy télen sem ment 200-300 forint fölé az ár, ami aztán a magyar terméssel 100-150 forintra csökkent. Ehhez képest most valóban nem ritkák az 500-600 forintos árak az üzletekben.
Ez két dolognak köszönhető. Egyrészt az év első hónapjaiban a spanyol uborka uralja a magyar piacot is, az ibériai országban viszont az év elején ítéletidő tombolt, hóviharok és áradások nehezítették a termesztést. A spanyolok egyébként az EU teljes uborkatermelésének mintegy negyedét adják. Most azonban az időjárás miatt a szabadföldi termesztésben fennakadások vannak, és az üvegházban termesztett uborkát sem tudják a szokásos ütemben szállítani, ezért komoly hiány alakult ki a piacon.
A Fresh Plaza című cseh lap beszámolója szerint januárban egy karton uborkáért szokatlanul magas árat, 12-14 eurót fizettek, a spanyol viharok ellenére a kereslet folyamatosan emelkedett, a német kiskereskedelmi láncok jelentős tételt vásároltak fel. Hasonló a helyzet a paradicsommal is, bár ott kevésbé extrémek az árak az európai piacon, a spanyol termelés csökkenése mellett a marokkói szállítások is visszaestek.
A héten egyébként a DK képviselője, Vadai Ágnes is kérdést tett fel az agrárminiszternek arról, megérezhetik-e a magyar fogyasztók a spanyol viharokat. Nagy István megnyugtatásul annyit közölt, hogy a viharok csak a spanyol termőterületek mintegy 3%-át érintik, így a spanyol zöldség-gyümölcs export nem fog érdemben csökkenni. Vagyis attól nem kell tartanunk, hogy nem lesz kígyóuborka, legfeljebb méregdrágán lehet majd kapni.
Nekünk még külön fáj a forint is
A nemzetközi zöldségárak elszállása mellett a magyar fogyasztókat pluszban terheli a forint utóbbi hónapokban látott gyengülése, mely tetézi a problémát. A magyar deviza még az elmúlt két napban látott visszaerősödéssel együtt is majdnem 5,5%-kal gyengült egy év alatt az euróval szemben.
Azt többször hangsúlyoztuk, hogy a magyar deviza ezzel a teljesítménnyel bármilyen összevetésben kilóg például a régiós versenytársak közül. A lengyel zloty például egy év alatt 2 százalékkal erősödött, a cseh korona pedig 4 százalékot tudott javítani az euróval szemben.
Vagyis hiába sújtja az európai nagykereskedelmi árak emelkedése egyformán az egyes országokat, a devizák eltérő teljesítménye önmagában majdnem 10 százalékot jelent a cseh fogyasztók javára a magyarokkal szemben.
