mnb_jegybank_felügyelet_shutter
Gazdaság

Gyors drágulás és gyenge forint közepette kell dönteni az MNB-nek

Portfolio
Régen láttunk már olyan izgalmas kamatdöntő ülést, mint ami most kedden vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsára. Az infláció minden várakozást felülmúlt, miközben a forint történelmi mélyponton járt. Az MNB azonban kivárhat, és várhatóan nem változat a kamatokon, erre leghamarabb márciusban kerülhet sor. A jegybank azért sem lép, mert már februárban egyébként is emelkedtek a bankközi kamatok (Bubor). A közlemény szövege ebben a hónapban szigorúbb lehet a korábbinál, de valószínűleg csak az új inflációs prognózis márciusi ismeretében hozhatnak nagyobb horderejű döntéseket.

Az MNB Monetáris Tanácsának kedden olyan témákat kell megvitatniuk, amelyek kellemetlenül érinthetik a döntéshozókat. Ilyen a kifejezetten magasra emelkedett infláció és a forint leértékelődése. Ennek ellenére a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint az MNB nem nyúl a kamatokhoz februárban, változatlan szinten maradhat a 0,9%-os alapkamat és a kamatfolyosó is.

Portfolio elemzői felmérés a kamatvárakozásokról
név intézmény 2020. febr. 2020. dec. 2021. dec.
Halász Ágnes UniCredit 0,90   0,90   0,90  
Kuti Ákos MKB Bank 0,90   0,90   0,90  
Nyeste Orsolya Erste Bank 0,90   0,90   0,90  
Regős Gábor Századvég 0,90   0,90   1,05  
Suppan Gergely TakarékBank 0,90   0,90   1,00  
Török Zoltán Raiffeisen Bank 0,90   0,90   0,90  
Trippon M./Jobbágy S. CIB Bank 0,90   0,90   0,90  
Virovácz Péter ING Bank 0,90   0,90   0,90  
konszenzus (medián)   0,90   0,90   0,90  
Forrás: Portfolio        

Lássuk a részleteket!

Januárban 4,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, így az áremelkedési ütem jelentősen kilépett az MNB toleranciasávjából (ez a 3%-os inflációs cél körüli 1%-pontos sáv). Ilyen magas áremelkedési ütemre senki sem számított, és már hét éve nem volt példa arra, hogy a statisztikai hivatal ennyire magas inflációt mérjen. Nem csak az inflációs főindex, hanem az alapfolyamatokat jobban megragadó maginflációs mutatók is feljebb kerültek. Igaz, ezek még az MNB toleranciasávján belül mozognak.

Mindeközben februárban 340 forint felett is járt az euró/forint kurzus, ami új történelmi mélypontot jelentett a forint szempontjából. Az MNB-t korábban nem igazán érdekelte, hogy gyengül a forint, mostanra azonban egyre láthatóbbá válik, hogy a hazai deviza leértékelődése megjelenik az árakban is. Az MNB inflációs célját meghaladó áremelkedés közepette pedig – hiába nincs árfolyamcélja a jegybanknak – fokozottan kell figyelnie a forint árfolyamának alakulására.

Mit lép az MNB? Vagy már lépett?

Nem meglepő, hogy ebben a környezetben megszólalt Nagy Márton, az MNB alelnöke, aki a Portfolio-nak elmondta, hogy készek lépéseket tenni, és szigorítani a monetáris politikát, ha szükségessé válik.

A teljes monetáris politikai fordulatot sugalló megszólalás után a forint árfolyama korrigált, a bankközi hozamok pedig masszív emelkedésbe kezdtek

– mutatott rá Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza. Az év elejéhez képest a 3 hónapos Bubor majdnem 50 bázisponttal került feljebb mostanra, ami

praktikusan két, 25 bázispontos kamatemelésnek felel meg.

Nagy Márton nyilatkozata után azonban a Reuters híre szerint egyeztetett a kereskedelmi bankokkal az MNB, amely során azt jelezte a jegybank, hogy a bankközi kamatok emelkedése túlzott volt az utóbbi időszakban. A jegybank erre reagálva közölte, hogy az MNB jelenleg nem lát a BUBOR jegyzésében a piaci folyamatok által nem indokolt elmozdulásokat.

A Bubor-kamatok emelkedése már önmagában is monetáris szigorításként hat, amely átmenetileg erősítette a forintot is az euróval szemben (ez szintén a monetáris kondíciók kismértékű szigorodását eredményezte). Azonban a banki egyeztetés hírének kiszivárgása után a forint újra esni kezdett, mert a szakértők ezt úgy értékelték, hogy az MNB esetleg mégsem olyan elkötelezett a kamatok emelésének irányába.

Pánikban a lehetőség: zuhannak az árfolyamok. Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start

Héjább hangnem

A bankközi kamatok stabilizációjával párhuzamosan a forint árfolyama is gyengébb szintekre mozdult. „Ilyen körülmények között a Monetáris Tanács ülést kiemelt figyelem övezheti, de várakozásunk szerit a döntéshozók a piaci turbulenciák ellenére sem módosítják az alapkamatot vagy a kamatfolyosót, és a kiszorítandó likviditás mennyiségét sem korrigálják a szokásos márciusban esedékes negyedéves felülvizsgálat előtt” – foglalja össze Trippon Mariann. Szerinte a februári közlemény megismételheti Nagy Márton üzeneteit, vagyis a januárinál jóval „héjább” hangnemre vált az MNB.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint is a februári kamatdöntő ülés közleménye várhatóan hangsúlyozza majd azokat a pozitív és negatív kockázatokat, amik az elmúlt időszakban felütötték a fejüket és befolyásolhatják az infláció alakulását. Várhatóan megjelenik ismét az az üzenet, hogy a jegybank szorosan figyeli az inflációs folyamatokat, de változásokat csakis akkor eszközöl, ha ezt az új előrejelzések alátámasztják. A 4,7 százalékos inflációs mutató is biztosan szóba kerül majd, ám meglátásom szerint az MNB továbbra is azt hangsúlyozza, hogy bár nőttek a felfelé mutató kockázatok, a fő inflációs mutató jelenlegi megugrása átmenetinek tekinthető – véli a szakértő.

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető közgazdásza szerint

az MNB ameddig csak lehet, igyekszik fenntartani a laza kondíciókat és nem nyúl a kamatfolyosó paramétereihez.

Szükség esetén verbális intervencióval, illetve a kamatdöntések közötti időszakokban fokozatos, kevéssé látványos módon kommunikált likviditásszűkítéssel operálnak. „Az MNB ennél többet nem tart szükségesnek, mert várakozásai szerint az infláció a januári, főként egyszeri hatásokra visszavezethető hirtelen megugrását követően fokozatosan lassuló pályára áll majd” – emelte ki Halász.

mnbfxswap

Mit hoz a jövő?

Szerinte a gyorsuló inflációval felerősödő negatív hozamkörnyezet, a laza kondíciók mellett elkötelezett jegybanki irányvonal és az apadó külkereskedelmi aktívum miatt azonban a forint a korábbiaknál jóval érzékenyebben reagálhat minden inflációval kapcsolatos hírre.

Bár előretekintve az alappályában azzal számolunk, hogy az infláció a második negyedévtől fokozatosan lassulhat, de a bérinfláció és a gyenge forint kockázatot jelentenek az árakra – írja Halász Ágnes. Az alacsony importált külső infláció sokáig hatékonyan hűtötte a hazai inflációt, egy nagymértékű tartós forint-leértékelődéssel azonban ez a hatás teljesen kiárazódhat. Ezért, bár a jegybanknak nincs hivatalos árfolyamcélja, az inflációs cél elérése érdekében figyelnie kell a forintra – mutatott rá a szakértő.

Még ha márciusban érkezik is egy szimbolikus szigorítási lépés, arra továbbra sem mernék nagy tétekben fogadni, hogy a jegybanki alapkamat az elkövetkező két év folyamán változna

– írja Virovácz. Széles eszköztárral rendelkezik a jegybank ahhoz, hogy az alapkamat mozgatása nélkül is szigorítani tudjon, ha úgy ítéli meg. Ugyanakkor továbbra is inkább negatív hírek érkeznek a külgazdaságból, ráadásul a hazai gazdaság is jelentős lassulás előtt áll. Olyannyira, hogy már a Pénzügyminisztérium is visszavágta a 2020-as GDP-növekedés előrejelzését 4-ről 3,5 százalékra.

„Jelenleg meglehetősen csekély esélyét látom annak, hogy az MNB változtasson a kamatfolyosón. Továbbra is sok az inflációt övező bizonytalanság, így az MNB megfontolt politikája továbbra is indokolt, vagyis ha márciusban érkezik is valamilyen lépés, az inkább csak finomhangolás lesz, sem mint egy rendkívül éles fordulat” – prognosztizálja Virovácz. Ezek alapján tehát még mindig azt várom, hogy a főbb kamatszintek változatlanok maradjanak, de ha mégis erősödne az inflációs kockázat, úgy szimbolikus lépésként az O/N betét nullára való visszaemelése szóba jöhet év végéig.

Az idei évben az egynapos betéti kamat jelenlegi -0,05%-os szintjének emelésével számol több elemző is, de ebben nincs egységes álláspont a szakértők között.

Az MNB alapvető célja nem változott: a lehető leghosszabb ideig a lehető legalacsonyabb szinten tartani a belföldi kamatokat úgy, hogy a forint árfolyama is viszonylag stabil maradjon. A „lehető legalacsonyabb” küszöb azonban a tavalyi év vége óta feljebb tolódott – mutat rá Trippon Mariann, aki szerint az idei évben elképzelhető a kamatfolyosó aljának feljebb emelése.

Kedvező csillagállás esetén azonban ezt is sikerülhet elkerülni. Trippon szerint amennyiben az infláció a jegybank jelenlegi várakozásai szerint visszacsúszik 4% alá, a maginflációs indexek nem emelkednek tovább/nem lépik át tartósan a 4%-os szintet, a forint árfolyama pedig stabilizálódik, akkor 2020-ban elkerülheti akár az alapkamat, akár az O/N betéti kamat emelése.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági részlegének vezetője azonban arra mutat rá, hogy Nagy Márton nyilatkozata alapján a piac már beárazta, hogy valaminek történnie kell márciusban. Ha ennek ellenére minden változatlan marad a jövő hónapban is, akkor az

ismét a forint gyengüléséhez és az inflációs céltól való távolodáshoz vezetne.

A szerdai piaci konzultációból azonban az látszik, hogy a jegybank túlzott kamatemelkedést mégsem szeretne, próbálja a szigorítás mértékét minimálisan tartani.

Címlapkép: Shutterstock

koronavirus, mikroszkop
15 tőzsdei összeomlást okozott a Bank of America, most megfizeti az árát
kórház
kórház
kórház getty
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus