koronavírus maszk gazdaság
Gazdaság

Koronavírus: Már nemcsak a gazdaság a tét, hanem a társadalom egyben tartása

A világszintű járványhelyzet extrém történései közepette érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen lehetőségeket javasolt most fontolóra venni a világ kormányainak, annak érdekében, hogy csökkentsék a társadalomra gyakorolt káros gazdasági következményeket. Ez kötelességük mellett egyben elemi érdekük is, mivel lesznek olyan kormányok, amelyeket (jogosan vagy nem) elsöpör majd a járvány és annak kezelése okozta elégedetlenség, még lesznek olyan helyek, ahol felelős és professzionális hozzáállás megerősíti a kormány helyzetét. Írásomban saját javaslataimmal egészítettem ki a már máshol megjelent javaslatokat, intézkedéseket. Szebeni Dávid írását közöljük.

A cikk Orbán Viktor miniszterelnök szerda délutáni bejelentése előtt egy nappal készült.

Jó esetben az államok rendelkeznek járványügyi helyzetre kidolgozott vészforgatókönyvekkel. Ahol ez láthatóan nincs, ott megfigyelhető a kapkodás, ahogy élesben dolgozzák ki ezeket. Az egyik legfontosabb ilyenkor az ivóvíz, az áram, a szennyvíz, a földgáz, a hulladékkezelés és az internet szolgáltatás zavartalan biztosítása. Nem elég azonban a biztosítás, megfelelő kommunikációval meg is kell erősíteni a lakosságban a bizalmat, hogy mindezek a közszolgáltatások stabilan működnek és működni is fognak. Ez nagyban segít, hogy a társadalom rendezett és nyugodt formában fogadja a helyzetet és a kormányzatok többi intézkedését. Ne feledjük vannak olyan országok, ahol a zavargásokhoz az is elég, ha csak elterjed a pletyka, hogy a közszolgáltatások egy része néhány napon belül leállna vagy rosszabb esetben le is áll.

A közszolgáltatásokba vetett bizalom ezért elsődleges fontosságú.

Emellett a kormányzatok kijelölnek egyéb stratégiai ágazatokat, alágazatokat is, ahol szorosan figyelemmel kísérik az eseményeket és ha kell beavatkoznak, szélsőséges esetben, akár ideiglenes államosítással is. Járványhelyzetben tipikusan ilyen terület lehet az egészségügyi védőfelszerelések gyártása és kereskedelme vagy éppen bizonyos gyógyszergyártó kapacitások. A szorosabb kontroll segíthet túllendülni az ellátási nehézségeken vagy ideiglenes forráshiányon.

A hatósági árak bevezetése véleményem szerint kevés helyen indokolt, mert a nagyon keresett termékek csökkenő kínálata esetén pont az igazán hatékony ösztönzőt, a megszerezhető jövedelmet iktatja ki. A hatósági árak működésének szélsőséges példáját napjainkban egyébként Venezuelában figyelhetjük meg, ahol a gazdaság gyakorlatilag összeomlott. A történelmi tapasztalat is az, hogy ahol hatósági ár van, ott kialakul a feketepiac is.

Ha lehet, még komplexebb és messzebbre ható probléma a gazdasági következmények kezelése. Sok helyen látjuk a javaslatot arra, hogy dolgozzanak távmunkában az emberek a járványveszély alatt, de tudjuk, hogy sokaknak ez nem opció, hiszen a munkáját nem lehet távmunkában elvégezni. Különösen nehéz a helyzete az alacsonyabb jövedelműeknek, hiszen nekik tartalékuk is kevesebb van, miközben a gyárakban, üzemekben sokszor több műszakos munkarendben dolgoznak.

Emellett ott vannak az önfoglalkoztatók, egyéni vállalkozók, kisvállalkozások tömegei, akik sok esetben teljes leállásra kényszerültek. Tévedés tehát azt gondolni, hogy hónapokig elhúzódó ilyen szintű járványkrízis esetén elegendő a klasszikus keresletoldali állami gazdaságélénkítés. Mire a bürokratikus állami gépezet be tudja indítani a gazdaságot (programok elindítása, beszerzések lefolytatása) már késő. Mindemellett ne feledjük, hogy az országok egy részében jelen helyzetben nem a hosszabb átfutású keresletoldali élénkítés az elsődleges cél most, hanem a jövedelemkiesés okozta bizonytalanság miatti zavargások elkerülése. Egy egykori amerikai üzlettársam mondata jut eszembe: „Az emberek egy része itt mindig két péntekre van csődtől.” (sokan heti fizetést kapnak)

Éppen ezért megfontolandó, hogy ne „csak” egy gigantikus távmunka kísérletet hajtsanak végre a társadalmak, hanem az átmeneti állami alapjövedelem egy formáját is teszteljék.

Ahogyan a gazdasági élet lassul, a bevételek, jövedelmek elapadnak. A kormányok célja ilyenkor, hogy megtörjék a negatív spirált, amelyhez számos eszközt használhatnak fel. A fontos azonban, hogy nem kell mindet azonnal meglépni. Véleményem szerint nagyobb jelentőséggel bír a kiszámíthatóság, mint rengeteg intézkedés egyszerre történő meghozatala, amelyre egyébként kapacitása sincs az államigazgatásokat. Tehát a kormányoknak úgy kell eljárniuk és kommunikálniuk, hogy előre meghatározzák, mely gazdasági intézkedés mennyi ideig tartó rendkívüli helyzetnél lép életbe. Ennek a kommunikációja elkezdődhet, amint néhány napon belül elkészülnek a válság különböző lefutását becslő modellelőrejelzések. A lényeg az intézkedésben a kiszámíthatóság és fokozatosság.

Néhány eszköz

  • A cégek számára akár kamatmentes munkabér-hitel, forgóeszköz-hitel vagy beruházási hitel biztosítása. Ez történhet akár önerő nélkül (Utóbbi a visszaesés súlyosságától függ, igazán nagy bajban szóba jöhet a loan-on-trust, ami fedezet nélkül is lehetővé teszi a hitelezést. Franciaországban évekkel ezelőtt volt erre kísérlet.)
  • A súlyosan érintett egyéni vállalkozók, vállalatok, intézmények dolgozóinak állami jövedelem biztosítása átmeneti időszakra. A súlyosságtól függően ez lehet részleges vagy a teljes jövedelem (a munkavállaló előző 12 havi jövedelmének átlaga alapján a háztartás megélhetéséhez szükséges plafonban maximálva). Amennyiben utólag a számlák, bérkimutatások adataiból kiderült, hogy mégis volt jövedelem, úgy a támogatás később arányosan visszafizetendő. A központi bankok évek óta monetáris politikai eszközökkel próbálják megoldani a gazdasági gondokat, így a rendkívüli helyzetben a jegybanki pénzteremtés is szóba jöhet. Látva némelyik támogatási program vagy monetáris politikai enyhítés hatékonyságát, nyugodtan oda lehetne adni közvetlenül a fogyasztóknak is a pénzt, a gazdaságot nem segítené rosszabbul, mint az eddigi intézkedések. Jegybanknál és kormányzatban dolgozó barátaim kedvéért azért hozzáteszem, hogy tudom, ez a „helikopterről történő pénzszórás” csak az általános fogyasztási szinten segít és nem ad lehetőséget finomhangolt gazdaságpolitikai, ágazati, alágazati szintű beavatkozásra. De most nem is ez a cél. Az is szóba kerülhet, hogy a bérek kifizetése a kamatmentes hitelből történjen, így az állam később visszakapja az erre fordított összeget, amelyet visszatehet a vészhelyzetek kezelésére szánt alapba.
  • A lejáró tartozások határidejét indokolt esetben jogszabállyal meg lehet hosszabbítani. Erre egyrészt a vállalatok és magánszemélyek jövedelmének esése esetén lehet szükség, másrészt pedig azért, mert a társadalom nyitottabb a találkozással járó munkák elhalasztására és így a járvány terjedésének lassítására, mint ha azon kellene izgulnia, hogy valahogyan pénzt kell termelnie, mert holnapután lejár a szállítói számla.
  • Állami megrendelések vagy konszolidáció biztosítása azokban az ágazatokban, ahol a visszaesés olyan nagy mértékű, hogy az általános fogyasztási szintet célzó jövedelmi támogatások nem érnek el érdemi hatást.
  • Az EU támogatásokban érintett országokban az Irányító Hatóságoknak/kormányoknak mihamarabb döntést kell hozniuk az elszámolási és pályázat beadási határidők eltolásáról. A projektek egy része teljesen vagy részlegesen leáll, ezért a projektgazdáknak mihamarabb megnyugtató lépésekre van szüksége.
  • A rendkívüli helyzetben kilakoltatási moratórium bevezetése.
  • Az adók befizetésének határidejét csak mérsékelt módon javaslom eltolni, mivel az államnak is szüksége van bevételre a krízis kezeléséhez, ezenkívül pedig minél inkább fenn kell tartani a normál társadalmi működés menetét. Ez természetesen azt is jelenti, hogy részben egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt az állam.
  • Az offshore helyszíneken parkoltatott, az igazságos közteherviselés elveinek ellentmondó multinacionális vállalati vagyonok megadóztatása. Ne feledjük, hogy az egészségügy azért is van ilyen rossz helyzetben a világ számos országában, mert a multinacionális nagyvállalatok kivonják magukat az igazságos közteherviselésből és effektív adókulcsuk sokkal kisebb, mint a kis- és középvállalatoknak. A társadalmi infrastruktúrára így sokkal kevesebb forrás jut. Most nincsenek abban a helyzetben az adóparadicsomok, hogy nyilvánvalóan káros gyakorlatukat diplomáciai fórumokon meg tudják menteni. A nagyvállalatok anyagi forrásokkal támogatott lobbiereje természetesen most is probléma lehet, de melyik politikus meri a jelen helyzetben felvállalni, hogy a társadalmat és egyben az egészségügyet károsító adóparadicsomi gyakorlat mellett szavaz?

Természetesen borítékolható, hogy a fenti intézkedések során is lesznek a rendszerben csalások. Mindig vannak, akik a társadalom kárára kívánnak nyerészkedni. Minden ilyen csalást nem fognak tudni felderíteni az állami szervek sem. Úgy gondolom azonban, hogy ez a veszteség elfogadható, ha ezzel elkerülhető a súlyosabb járvány és a gazdasági visszaesés.

Szebeni Dávid, Enrawell

stratégiai igazgató

Címlapkép: Védőmaszkokat gyártanak a Kanizsa Rehab Nonprofit Kft. nagykanizsai varrodájában 2020. március 18-án. A védőmaszkok speciális szűrővel nem rendelkeznek, de kétrétegű orvosi szövetből készülnek, 90 Celsius-fokon moshatók és fertőtleníthetők. Az első tízezer darabot a helyi önkormányzat rendelte meg saját intézményei számára. Forrás: MTI/Varga György

koronavirus_nagyvaros
boris johnson brexit
joe biden koronavirus
franciaorszagparizs
Küszöbön az összeomlás: Törökország lehet a következő Venezuela
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
koronavirus_nagyvaros