Szebeni Dávid

Szebeni Dávid

partner, stratégiai igazgató , Enrawell csoport

Cikkeinek a száma: 20
Íme, 9 érv a különleges megoldásokra, amelyek az ukrajnai helyreállításban sokat segíthetnek

Íme, 9 érv a különleges megoldásokra, amelyek az ukrajnai helyreállításban sokat segíthetnek

Az orosz-ukrán háború a második világégés óta nem látott borzalmakat hozott régiónkra. Teljes városok pusztultak el, sok ezren vesztették életüket, óriási termőföldek mentek tönkre, milliók menekültek el otthonukból, az infrastruktúra romokban hever és az ellátási láncok széttöredeztek. Nyilvánvalóan égető szükség van arra, hogy Ukrajna, az EU és az USA olyan hatékony megoldásokat találjon, amelyekkel újjáépítheti a régió társadalmát és gazdaságát. A különleges gazdasági övezetek és charter cityk fontos szerepet játszhatnak ezekben a megoldásokban. Michael Castle-Miller és Szebeni Dávid írása.

Ördögi körben a magyar adórendszer - Mi a baj a katával?

Ördögi körben a magyar adórendszer - Mi a baj a katával?

Parragh László elnök ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait a katás adózási forma szigorításáról. Bár a tisztességes adózást célzó mögöttes szándék méltányolható, véleményem szerint az MKIK ezúttal rossz célpontra lő, kérdéses eszközökkel. A valódi vita ugyanis elsősorban nem a katáról, hanem a teljes adózási rendszerünkről szól.

Koronavírus: Már nemcsak a gazdaság a tét, hanem a társadalom egyben tartása

Koronavírus: Már nemcsak a gazdaság a tét, hanem a társadalom egyben tartása

A világszintű járványhelyzet extrém történései közepette érdemes röviden áttekinteni, hogy milyen lehetőségeket javasolt most fontolóra venni a világ kormányainak, annak érdekében, hogy csökkentsék a társadalomra gyakorolt káros gazdasági következményeket. Ez kötelességük mellett egyben elemi érdekük is, mivel lesznek olyan kormányok, amelyeket (jogosan vagy nem) elsöpör majd a járvány és annak kezelése okozta elégedetlenség, még lesznek olyan helyek, ahol felelős és professzionális hozzáállás megerősíti a kormány helyzetét. Írásomban saját javaslataimmal egészítettem ki a már máshol megjelent javaslatokat, intézkedéseket. Szebeni Dávid írását közöljük.

Ezért van szükség a Budapest Fejlesztési Központra

Ezért van szükség a Budapest Fejlesztési Központra

A kormány az elmúlt hetekben döntött arról, hogy a Miniszterelnökség alá rendelve a KKBK átalakításával létrehozza a Budapest Fejlesztési Központot, a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelyét. A döntéssel kapcsolatos vitát kár pártpolitikai alapra helyezni, egy ilyen szervezetre ugyanis szakmailag már régóta szükség van. A fejlesztések számtalan várospolitikai összefüggésének kezelésére csak így van esély.

Bérlakások építése javíthatná az ország versenyképességét

Az utóbbi időkben a versenytárs országok bérszintjéhez történő bérfelzárkózási folyamatok tapasztalhatók Magyarországon. Ennek az EU munkaerőpiaci egyensúlya felé történő elmozdulásnak közvetlen kiváltója a szakképzett munkaerő hiánya és a természetszerűen erősödő szakszervezeti mozgalom. A folyamat során Magyarország versenyképességének alacsony bérekből adódó része a nemzetközi beruházási versenyben romlik. A jelenséggel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a vidéki Magyarország városaiban az elégtelen mennyiségű és minőségű bérlakás hiánya gondot okoz a mobilitás felé egyébként is nehezen hajló munkavállalók nagy foglalkoztatóinak. Megfizethető és megfelelő minőségű bérlakások hiányában ugyanis a munkaerőtoborzás és -megtartás még több nehézséggel szembesül. Időszerű tehát, hogy a versenyképesség megőrzése céljából olyan szakpolitikai lépés következzen, amely e folyamat szereplői közül mindegyik számára előnyös.

Páratlan lehetőség került a NAV kezébe

A Portfolio hasábjain két cikk is napvilágot látott kedden. Az egyikben a Portfolio elemezte a valósidejű online számlaadat szolgáltatás adóbevétel növelő hatásait, a másik pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozata nyomán egyértelművé tette, hogy a 2018-ban keletkezett, a 2017-hez képest több mint 400 milliárd forinttal több ÁFA bevétel a gazdasági növekedés mellett jelentős részben az online számla-rendszernek is köszönhető. Mire lehetne vajon még felhasználni a pozitív első időszak hozta lendületet?

Öt értékes javaslat, amivel Magyarország még jobb hely lehetne

Számos előremutató változásnak lehetünk tanúi jelenleg a magyar adórendszer átalakítása és az elektronikus közigazgatás fejlesztésében Magyarországon. Úgy tűnik, hogy a kormányzat a korábbi ciklusok gyakorlatához képest sokkal érzékenyebb a különféle szereplők javaslataira. Elég, ha csak a számlázó programok elektronikus NAV kapcsolatára vagy a járulékcsökkentésre gondolnunk. Milyen további változások jelenthetnek még segítséget a vállalkozások mindennapi adminisztrációjában?

Meghátrálás helyett győzelem - Csak a küzdőtér téves

"Meghátrált a kormány" - olvashattuk pénteken számos mértékadó hírportálon az EU források brüsszeli kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán. Kellő távolságból és higgadtsággal értékelve a helyzetet azonban inkább az látható, hogy a magyar kormány ügyesen manőverezve, marginális változtatásokkal, győztesen zárhatja le a tárgyalássorozatot.

Pest megye - Az elfeledett szegényház

Miközben az új támogatási időszak uniós támogatásaival kapcsolatban különböző célokra száz- és ezermilliárd forintos összegekről beszélhetünk, létezik egy konvergencia régió, amelyet úgy tűnik sok éve mindenki elfelejtett az ott élőkön kívül. Pest megye, az ország méltatlanul elfeledett szegényháza még a magyar régiók viszonyában is leszakadás előtt áll.

Nem merünk dönteni, nehogy megüssük a bokánk

Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.

Oázis a sivatagban - Az első kkv-fejlesztési pályázat margójára

A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.

Ráugrunk az aprópénzre - Másképpen is lehetne

Bosszantó adminisztratív kérések, elképesztő fluktuáció az intézményrendszerben, tízszeres túljelentkezés egy 1 milliárdos pályázatra brutális költségekkel - ezek a bürokratikus jellemzők számtalan pályázó, nyertes, projektmenedzser és tisztviselő életét keserítik meg. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első részben már láthattunk néhány adminisztratív nehézséget, az alábbi és a harmadik részben is erről lesz szó, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.

Bosszantó magyar kérések: ez csak a felszín

Az uniós támogatási rendszer helyenként elképesztő bürokratikus követelményei számtalan pályázónak, nyertesnek, projektmenedzsernek, tisztviselőnek okoznak bosszúságot. Az új uniós fejlesztési ciklus hajnalán ezért különösen aktuális a pályázatokat és támogatott projekteket érintő adminisztratív terhek csökkentésének módja és lehetőségei. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az elmúlt hónapokban megtapasztalt példákon keresztül, négyrészes cikksorozatban mutatja be a témát. Az első három cikkben az adminisztratív nehézségek mélyebb okairól olvashat az érdeklődő, a negyedik cikkben pedig olyan konkrét javaslatokról lesz szó, amelyek a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják - vetíti előre a szerző.

Jönnek az uniós milliárdok - Mutatjuk, hol kéne változtatni

A 2014-2020-as uniós források tervezése során jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a következő hét évben végre megfelelően kezelhessünk egy régóta félreértett területet és szakmát, a projektmenedzsmentet. Az alábbiakban bemutatom, hogy több sebből is vérzik jelenleg ez a terület, és egyúttal több pilléres megoldási javaslatot vázolok fel.

Mit tanultunk március 15-én?

Jómagam azok közé tartozom, akik a közszféra működése kapcsán általában nem pusztán elégedetlenségüket fejezik ki, hanem lehetőség szerint építő jellegű javaslatokat tesznek. Ennek szellemében született ez az írás. Szebeni Dávid írása a március 15-én kialakult hóhelyzetről és annak tanulságairól.

Uniós milliárdok: káosz vagy rendrakás lesz ebből?

Laikus szemlélőnek úgy tűnhet, hogy Magyarországon az uniós források elosztásában csak a csúszás és a pályázati intézményrendszer egyre újabb és újabb átszervezése a biztos. A sokáig érinthetetlennek tűnő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség háttérbe szorításának nemrégiben kiszivárgott, majd végül kormányzati tisztviselők által is megerősített szándéka is ezt a képet erősítheti. Valóban elintézhető a téma egy sommás megállapítással?

Így megy csődbe egy önkormányzat

Önkormányzati és vállalkozói oldalról egyaránt érdemes egy rövid összefoglaló formájában áttekinteni hogyan zajlik egy önkormányzati csőd. A folyamat hivatalos elnevezése nem csődeljárás, hanem adósságrendezési eljárás, amelyet a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szabályoz.

Lesz még önkormányzati csőd: ki a következő?

Több mint egy év telt el azóta, hogy ijesztő helyzetképet rajzoltunk a magyar önkormányzati szektor akkori állapotáról, amelyből a kivezető út néhány módja mellett érveltünk. Időközben a kormányzati elképzeléseket formába öntötték, jó alkalom ez hát arra, hogy e súlyos vitáktól övezett területet ismét szemügyre vegyük. Szebeni Dávid írása.

2011.03.10 10:28 Önkormányzati csődök: drasztikus lépések is beválhatnak

Tudjuk-e, mihez akarunk kezdeni az uniós forrásokkal?

A magyar pályázati rendszer stratégiai eredményvállalásainak egy része értelmezhetetlen, másik része rosszul strukturált és nem teljesül - mondja Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságpolitika és Világgazdasági tanszékeinek oktatója. A kormány részéről elhangzott nyilatkozatok szerint gazdaságélénkítési céllal az uniós források átcsoportosítására számíthatunk, miközben formálódik az új Széchenyi terv is. Ennek végleges verziója még nem világos, de a pillanat alkalmasnak tűnik arra, hogy kicsit átgondoljuk az uniós források elosztásának eredményeit. Szebeni Dávid írását közöljük, aki már korábban is írt a hazai támogatási rendszerről.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.