Elsőre fura az MNB csodafegyvere
Előzetesen arra számítottak a szakértők, hogy a nagy globális jegybankok és a régiós társak után kedden az MNB is bejelentheti akár a másodpiaci állampapírvásárlásokat. A 2008-as válságban elterjedt fogalommal ezek programok a mennyiségi lazítás (quantitative easing – QE) egyik formái. Végül a magyar jegybank elsőre megint az unortodox utat választotta, a direkt vásárlások helyett két fontos új intézkedést jelentett be:
- Egy új fedezett hitel (repo) keretében kész korlátlan likviditást biztosítani a bankrendszernek 3 hónaptól egészen 5 éves futamidőig fix kamaton.
- Átmenetileg felmentést ad a bankoknak a kötelező tartalékolás alól, ezzel mintegy 250 milliárd forintnyi extra likviditást szabadít fel.
Most az első lépéssel foglalkozunk bővebben, mivel egyrészt az a nagyobb súlyú, másrészt folyamatos likviditásnöveléssel tud járni az egyszeri enyhítés mellett. Az új jegybanki repotender a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az MNB minden szerdán délután vár ajánlatokat a bankoktól előre megállapított fix kamaton, majd azok függvényében dönt az elfogadásukról. A hitel mögé összesen 9600 milliárd forintnyi fedezetet tehetnek a bankok, ez lehet állampapír, jelzáloglevél, vagy akár jó minőségű vállalati hitel is.
Vagyis a jegybanki eszköz fő sarokpontjai:
- A teljes futamidőn (3 hónaptól 5 évig) fix a kamat, nem kell kockázatot futnia a banknak.
- Az eszköz korlátlanul rendelkezésre áll, nincs előre meghirdetett mennyiség, minden tenderen a jegybank dönti el, mennyit fogad el. Vagyis legfeljebb a 9600 milliárdos fedezeti kör jelenthet korlátot, bár az is bővíthető, illetve annyiban nem korlátlan, hogy az MNB nem fogadja be automatikusan a beérkező ajánlatokat.
- A jegybank érezhetően arra számít, hogy az eszközből származó plusz likviditás jelentős része az állampapírpiacon csapódik majd le, vagyis a kedvezményes hitelből kötvényt vesznek a bankok. Ez lehet a sikeresség kulcsa a következő hónapokban.
De mitől működhet az egész?
Egyelőre az látszik, hogy két fontos változó van a fenti rendszerben, melyek majd eldöntik az új eszköz sikerét:
- Az, hogy mekkora összegben fogad el ajánlatokat az MNB. Ebben valószínűleg rugalmas lesz a jegybank az aktuális likviditási helyzet és akár az állam finanszírozási szükségleteinek (költségvetési hiány, kötvénylejáratok) függvényében.
- Milyen árazás mellett kínálja majd a jegybank az új hiteleszközt? Ebben egyelőre nem tudni, mekkora lesz a rugalmasság, hiszen még csak egy tendert tartottak szerdán. Mindenesetre elsősorban a forrásköltséggel tudja az MNB ösztönözni a bankokat a hitel igénybe vételére.
Az első tenderen mindegyik futamidőn egységesen a 0,9%-os alapkamaton hirdette meg a hitelt az MNB, viszont csak az ötéves futamidőn kötöttek 43,1 milliárd forintnyi üzletet. Ez nem is meglepő, hiszen a 0,9%-os költség főleg hosszútávon lehet vonzó, rövidebb futamidőre esetleg majd akkor éri meg igénybe venni ilyen árazás mellett, ha egy banknak átmeneti likviditási nehézségei lesznek például a törlesztési moratórium miatt.
Egyelőre nem tudni, hogy a hitelköltségben később lesz-e differenciálás, logikus lenne a jegybank részéről, ha a hosszú forrást drágábban adná.
A jelenlegi, 0,9%-os kamat mellett az ötéves hitel több mint 50 bázispontos marzsot jelent a bankoknak, hiszen csütörtökön az ÁKK 1,43%-os átlaghozam mellett adott el ötéves kötvényeket. Vagyis ha a pénzintézet semmi mást nem csinál, csak felveszi az MNB kedvezményes hitelét, és rögtön állampapírt vesz belőle, akkor öt évig évi bő fél százalékot keres ezen, teljesen kockázatmentesen. Ráadásul az így megvett állampapírokat akár a következő tenderen fedezetként beteheti az újabb jegybanki forrás mögé,. A következő hetekben ez a marzs csökkenhet, hiszen egyrészt a jegybank emelheti a hosszabb forrás költségét, másrészt részben éppen az extra likviditás miatt csökkenhetnek a kötvényhozamok.
A magyar jegybanki program éppen azért lehet egyedülálló húzás, mert a többi jegybankkal szemben nem csak a kötvények másodpiacáN tud vásárolni, hanem az elsődlegesen piacon is tud vásároltatni.
Az MNB ugyanis nem szabja meg, mit kezdjenek a hitelből származó forrással a bankok, abból nem csak a másodpiacon, hanem akár az elsődleges kibocsátásokon (aukciókon) is vehetnek állampapírt. Ezzel pedig közvetlenül is csökkentheti az állam finanszírozási költségeit. Erre már csak azért is szükség lehet idén, mert szinte biztos, hogy az eredeti 1 százalékos GDP-arányos hiánycél nem lesz tartható, így a tervezettnél nagyobb állampapír-kibocsátásra lehet szükség. A megnövekedett kínálat miatt pedig jól jön a bankok extra kereslete.
De miért evidens, hogy a jegybanki hitelből állampapírt vesznek majd? Ez persze nem vehető biztosra, viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben a hitelkereslet várhatóan visszaesik majd a vállalatok és a háztartások részéről, így az kevésbé jöhet szóba, hogy friss hitelt helyeznek ki ebből a pénzből. Az állampapírokon viszont ahogy bemutattuk, komoly kockázatmentes hozamuk lehet a bankoknak, vagyis egyelőre az tűnik logikus lépésnek, hogy minél többen akarjanak majd élni ezzel az eszközzel.
Vagyis egyelőre leginkább azon múlik a jegybank eszközének sikere, mennyire akarja az MNB, hogy sikeres legyen, mekkora mennyiséget fogad el és milyen kamat mellett.
Mit szólnak ehhez az elemzők?
A jegybank elsőre meglepőnek tűnő eszközét természetesen az elemzők is ízekre szedték az elmúlt napokban. A JP Morgan szakemberei például azt emelik ki, hogy a módszer lehet olyan hatékony, mint egy direkt jegybanki QE-program (szerintünk akár hatékonyabb is), de sok múlik a részleteken, az pedig talán csalódás, hogy az MNB még lehetséges keretösszegről sem ejtett szót.
Az eddig ismert feltételek mellett a jegybank hiteleszköze lehet nagyon erős, de lehet kicsi is
- vélik az amerikai bank elemzői, akik a következő hónapokban további jegybanki lépésekre számítanak.
Az OTP Bank elemzői azt emelték ki, hogy az új jegybanki fedezett hitel akár a költségvetés finanszírozását is jelentheti a bankszektoron keresztül, ha az MNB is úgy akarja. Szerintük az MNB „háborús üzemmódba” kapcsolt, fő célja, hogy a koronavírus-járvány negatív következményeit ellensúlyozza.
A bank szakemberei jónak értékelik a jegybank lépéseit, szerintük a mostanihoz hasonló környezetben fontos a pénzügyi rendszer likviditásának biztosítása és a bizalom visszaállítása. Ugyanakkor komoly lefelé mutató kockázatot látnak az MNB 2-3%-os idei növekedési előrejelzésében, ha pedig tényleg nagyobb lesz a visszaesés, akkor az egyébként is extrém alacsony kamat mellett nem lesz sok mozgástere a monetáris politikának, még több költségvetési lazításra lesz szükség.
A Morgan Stanley friss elemzése is azt emeli ki, hogy az MNB optimista várakozásával szemben a gazdaság 5%-os visszaesésére számítanak idén. Emellett azt gondolják, hogy a bőséges forintlikviditás biztosításával a devizaswapok állománya elkezdhet leépülni.
A jegybank eszközével kapcsolatban a legfontosabb észrevétel, hogy ez azért csak az egyik eleme a koronavírus-válság elleni küzdelemnek. Az új eszköz megteremtette a költségvetésnek a lehetőséget, hogy végrehajtsa azokat a költekezéseket, amellyel mérsékelhetők a járvány elleni küzdelem negatív gazdasági hatásai.
Címlapkép: Shutterstock
