Vasárnap több cikkünkben is beszámoltunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett, általunk rendkívül előremutatónak ítélt, „A járványmatematikai és egyéb kutatások szerepe a koronavírussal szembeni védekezésben” című online konferenciáról. Az eseményen Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója is előadást tartott „Digitális Egészségügyi és Adathasznosítási Csoport Put data in action” címmel.
Előadását azzal kezdte, hogy az innovatív, adat alapú megközelítéssel gazdagítja ő és csoportja az ITM járványügyi- és modellező kutatói csapatát, feladatuk minden nem járványügyi adattal ellátni Röst Gergely matematikust és Oroszi Beatrix NNK-szakértőt, a korlátozó intézkedések hatásainak monitorozása, a sérülékeny csoportok modellezése, a halasztott ellátások hatása, az ellátórendszer terhelhetőségének nemzetközi modelljei, az exit modellezés, a kilépés és újraindítás akciótervezése, valamint a felsővezetői információ-rendszer összeállítása.
Működtek a távolságtartó intézkedések?
Szócska Miklós korábbi egészségügyi államtitkár csapata kiemelten foglalkozott azzal, hogy adatokkal vizuálisan bemutassák: a kormány által hozott korlátozó intézkedések milyen hatással jártak, és az emberek mennyire tartották be azokat. Az intézkedések között felidézte az iskolabezárást, a kijárási korlátozás bevezetését.
Arra mutatott rá, hogy Magyarországon nagyon időben hozta meg az iskolák bezárásával kapcsolatos döntését, ugyanis az első pozitív eset és az iskolák bezárása között 12 nap telt el, miközben az uniós átlag 21 nap.
Ezt követően rátért arra, hogy a korlátozó intézkedések hatásának felmérésére mozgási és otthonmaradási indexet hoztak létre. Ez pedig a mobilszolgáltató adatátadására épült. Ennek kapcsán leszögezte:
sem a szolgáltatók, sem pedig a kutatócsapat nem érintkezett személyes adattal ennek a kutatásnak a keretében.
Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki hova megy, hanem hogy hányan mennek és közlekednek a települések között, vagyis hogyan alakul a kapcsolatsűrűség az országban. Ezek személyes azonosításra alkalmatlan, összesített adatok – magyarázta az EMK igazgatója, akinek a prezentációjából az is kiderült, hogy 1 hét alatt sikerült kidolgozni a módszertant a partnerek aktív részvételével. Egyhetes fejlesztési munka után sikerült a csapatnak a referenciaidőszakhoz (2020 február) viszonyított lakossági mozgási és otthonmaradási mutatókat képezni és egy jól kereshető és paraméterezhető vezetői információs rendszert felépíteni.
Mérésük szerint 0,74%-ra csökkent a mozgás társadalmi szinten és 1,17-szeresére nőtt az otthonmaradás indexe – emelte ki az eredményeket.
Az alábbi grafikon lefutásával kapcsolatban kiemelte, hogy azon jól látható
az iskolabezárás hatása,
- a kijárási korlátozások előtti bevásárlási láz,
- a márciusi felvásárlási láz,
- a nagypéntek előtti utolsó munkanapon a bevásárlások miatt a mozgás növekedése,
- és a húsvéti ünnepek alatti fegyelmezett viselkedés.
Előadásában külön grafikont vetített a budapesti mozgások alakulására. A fővárosban a mozgási index gyakorlatilag lefeleződött, míg az otthonmaradás az egyharmadával növekedett.
Azt is kiemelte, hogy a Google által bemutatott trendekre jól illeszkedik a Szócska Miklós szakértői csapata által felállított mutató.
Hosszú távra érvényes mutatót sikerült képeznünk. Bármilyen járványhelyzetben tudják monitorozni a társadalmi mozgássűrűséget
– húzta alá.
Tényleg tele lett a Balaton?
A kutatók arra a kérdésre is keresték a választ, hogy általános jelenség volt-e vagy csak néhány balatoni frekventált települést érintett-e az, hogy a karanténozók a tópartot választották. Azt vizsgálták, hogy két dátum között (március 16. és április 8.) hogyan alakult a mozgás-sűrűség területi bontásban.
Azt látták, hogy míg országosan csökkent a mozgás-sűrűség, egyes területeken kiugróan növekedett. És ilyen volt Veszprém és Somogy megye azon része, amely a Balaton partján fekszik.
Mindezek alapján jogos az, amikor felhatalmazást ad a döntéshozó a helyi intézkedések megtételére – mondta Szócska Miklós.
Figyelni kell az idősekre
A csoportnak volt egy olyan kutatása is, hogy általában vége mennyire szeretnek kapcsolatba lépni másokkal az emberek. Szócska Miklós szerint a nemzetközi összehasonlítások azt mutatták, hogy általában a magyarok kapcsolatsűrűsége alacsonyabb, mint sok más országban és ez lehet, hogy miért terjed Magyarországon lassabban a járvány.
Kiemelte azonban azt is, hogy egy karanténban az idősebb magányosabb is és ezekkel az információkkal is ellátták a döntéshozókat.
Előadását azzal az évek óta hangoztatott tételmondatával zárta, hogy
ne feledjük, az adat életet ment.
A teljes konferenciáról készült videófelvétel itt érhető el:
Címlapkép: Motoros rendőrök ellenőrzik a forgalmat a fővárosi Üllői úton kialakított ideiglenes biciklisáv mellett 2020. április 25-én. A fővárosi önkormányzat március végén döntött arról, hogy kihasználva a felére csökkent gépjárműforgalmat, néhány fontos útvonalon ideiglenes kerékpársávokat alakít ki, ezzel is segítve a koronavírus-járvány terjedésének lassítását. Forrás: MTI/Mónus Márton
