ipari_termeles_autogyartas_gdp_shutter-20190531
Gazdaság

Magyarország 100 év alatt sem tudott felzárkózni? Itt a válasz!

Portfolio
A magyar gazdaság elmúlt 100 évének teljesítményét tekintette át a most megjelent Statisztikai Szemlében a Közpinti Statisztika Hivatal korábbi és jelenlegi főosztályvezetője. A gazdaság szerkezetének átalakulása mellett azzal is foglalkoztak, hogy Magyarország fel tudott-e zárkózni ebben az időszakban a fejlettebb országokhoz.

Magyarország az első világháború előtt agrárjellegű ország volt, és bár a kiegyezés és a világháború kitörése között jelentősebb iparosodáson ment keresztül, agráripari jellege megmaradt. Ezeket az arányokat a trianoni területi változás kisebb mértékben módosította az ipar és a szolgáltatások javára, írja Pozsonyi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi főosztályvezetője és Szőkéné Boros Zsuzsa, a hivatal mostani főosztályvezetője.

A két világháború között folytatódott az ipar arányának emelkedése, de az ország az agrár-ipari jellegét megőrizte. A második világháború után folyamatosan átalakult a GDP szerkezete. Az 1950-es évek erőltetett iparosítása és a későbbi évtizedek iparfejlesztése jelentősen megváltoztatta a gazdaság szerkezetét, az ipar vált a legfontosabb nemzetgazdasági területté, elsősorban a mezőgazdaság és részben a szolgáltatások rovására. Megjegyzik, hogy a nagymértékű növekedésben persze szerepet játszott az árarányok mesterséges eltérítése az ipar javára és a másik két terület kárára, így az ipar súlya az egyensúlyi arányoknál valószínűleg lényegesen nagyobbnak látszik.

Az 1960–1980-as években a gazdaság ágazati szerkezete folyamatosan, évről évre egy irányba változott: némileg csökkent az ipar aránya, és nőtt a szolgáltatásoké, míg a mezőgazdaság és az építőipar aránya változatlan maradt. A rendszerváltozás utáni időszakban a mezőgazdaság és az ipar aránya folyamatosan és jelentősen csökkent, szemben a szolgáltatások hatalmas növekedésével.

Így az ország szerkezete egyre inkább a fejlett országokéhoz vált hasonlóvá

– állapították meg a tanulmány szerzői, akik a fejlettségi szinttel is foglalkoztak.

magyarGDP1

A magyar gazdaság fejlettségi szintje 1910-ben (az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján) az osztrák és a cseh 40, míg a német 27 százalékát érte el.

Közel száz év alatt, 1990-re Magyarország csak kismértékben tudta ledolgozni relatív elmaradottságát.

magyarGDP2

15-20 százalékponttal közeledett ugyan a német, cseh és francia szinthez, ugyanakkor az osztrák egy főre jutó nemzeti jövedelmet csak kisebb mértékben, 10 százalékkal tudta megközelíteni. A rendszerváltozást követően – kisebb visszaesések után, de – folytatódott a lassú felzárkózás. Az elmúlt 25 év alatt átlagosan 10-15 százalékponttal kerültünk közelebb a fejlett országokban tapasztalt fejlettségi szinthez.

A hivatal szakértői azt is bemutatják, hogy melyik volt a legsikeresebb időszak Magyarországon, amit az alábbi táblázat foglal össze:

GDP (gross domestic product): bruttó hazai termék. A táblázatban különböző korokban számított növekedési volumenindexeket mutatunk be, melyek az adott kor módszertani megfontolásai alapján készültek: az 1945 előttiek az akkori értelmezés szerinti nemzetijövedelemindexek (ezeket megkülönböztetésül nemzeti termelésnek neveztük el), az 1950-es évekbeliek a KSH által számított nemzetijövedelem-indexek, az 1960 utániak pedig a hivatal által számított GDP-volumenindexek.

Címlapkép: Shutterstock

koronavirus_gyorgyszer_vakcina
Benzinkút
nyugdíjas boldog
Frankfurti tőzsde
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Részvények, indexek, devizák és árupiacok élő elemzése, ötletelés.
Szepesi Balazs ITM helyettes allamtitkar