Böszörmányi-Nagy Gergely MOME
Gazdaság

Átalakul a MOME, erősítik az együttműködést az üzleti szférával

Több egyetem működése is alapjaiban változik meg a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű kormányzati stratégia keretében. A folyamat formai része most zajlik, de az eredményesség évtizedes távlatban lesz mérhető - mondta a Portfolio-nak Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) felügyelő alapítvány kuratóriumának leendő elnöke, aki úgy látja, hogy a közeljövő nagy sikertörténetei a dizájn, a technológia és az üzlet határterületein jönnek létre. Ezért is szükséges, hogy közeledjen egymáshoz az alkalmazott művészetekkel foglalkozó egyetem és az üzleti szféra, a nagyvállalatok mellett a kkv-kat is megcélozva.

Több nagy magyar egyetem működése is alapjaiban változik meg: hat intézmény alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek. Ön alapvetően a kreatíviparból érkezik a felsőoktatásba: volt eddig kapcsolódási pontja az egyetemhez?

A Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia keretében több intézmény, köztük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is átalakul. Ennek a folyamatnak a lényege az, hogy ezek az intézmények kikerülnek az állami fenntartás alól, és egy állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott közhasznú intézményként fognak működni.

Az átalakítás célja, hogy ezek az egyetemek rugalmasabban és hatékonyabban működjenek, és nemzeti intézményként a céljukat nagyobb eredményességgel tudják elérni. Ez egy sokéves folyamat, aminek ezekben a hónapokban csak a formai alapjai születnek meg. Ha azt nézzük, hogy mikorra lehet látványos eredménye a most induló erőfeszítéseknek, akkor évtizedes távlatban kell gondolkodnunk. A felsőoktatás megújításáért és a Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia megvalósításáért az innovációs és technológiai miniszter felel, én is tőle kaptam a felkérést.

Új finanszírozási formára áll át több egyetem is

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek 2020. augusztus 1-jétől. A kormányzati szándék szerint az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire, így a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek. A modellváltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés, az oktatók pedig teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek.

Az idén 140 éves Moholy-Nagy Művészeti Egyetem már 2013-ban megkezdte átalakulási folyamatát. A magyar design egyetem célja olyan működési modell kialakítása, mely képes rugalmasan alkalmazkodni környezetünk változó elvárásaihoz, saját felelősséget vállalva, önállóan alkotva, gazdálkodva.

A MOME-hoz 10 éve folyamatos kapcsolat fűz, az előző és a jelenlegi rektorral is kiváló viszonyt ápolok. Kopek Gábor történelmi érdemeket szerzett az új, közép-európai léptékben egyedülálló campus megálmodásával, a mesterterv gondozásával, míg Fülöp József vezetése alatt - így jelenleg is - fontos előrelépések történnek például a rugalmasabb oktatási formátumok, a rövidebb, piacorientált képzések elindítása terén. Mindkettejük személye kulcsfontosságú a következő szakaszban is.

Az a feladatunk, hogy a MOME-n az elmúlt években megkezdett munkát a következő szintre emeljük.

Az általam épített, a kreatíviparhoz szorosan kapcsolódó projekteket – köztük az induló innovatív vállalkozásokat mentoráló Design Terminal-t és az elsősorban diákokat megszólító Brain Bar jövőfesztivált  – változatlan energiával viszem tovább.

A MOME-t eddig is az egyik leginnovatívabb magyar felsőoktatási intézményként tartották számon, néhány hónapja átadott budai campusának átadása a magyar egyetemi élet meghatározó momentuma volt. A kuratóriumnak mennyire feladata, hogy jövőképet mutasson az intézménynek? Vannak erre konkrét elképzelései?

A MOME most már  világszínvonalú helyszínen működik. Nincs olyan ok, hogy ne ugyanezt ambicionáljuk az egyetem mindennapi működésének, szolgáltatási színvonalának tekintetében is.

A forma mellett a tartalomnak is világszínvonalúnak kell lennie.

Az új szervezeti modellben adott lesz a lehetőség -  ahogy a felelősség is -, hogy tanuljunk a világ legsikeresebb kreatív ipari felsőoktatási műhelyeitől. Közülük párat már a következő időszakban  közelről tervezek vizsgálni. Ilyen a kaliforniai Stanford Egyetem design iskolája, a híres D School, a bostoni MIT Media Lab, és a hozzánk földrajzilag és gondolkodásban is közel álló helsinki Aalto Egyetem.

Hasznos és előremutató lenne, ha a legkiválóbb intézményekkel konkrét együttműködést, közvetlen tudástranszfert alakítanánk ki.

A jövő az interdiszciplinaritásról szól, és az egyetem itthon sem lehet magányos szereplő. Különösen fontosnak tartom az együttműködést a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Konkrét eszközökkel kell segítenünk a jövő tervezőinek, mérnökeinek és menedzsereinek a hálózatosodását, hiszen a jelen és a közeljövő sikertörténetei jellemzően a dizájn, a technológia és az üzlet határterületein jönnek létre. Steve Jobs megfogalmazása szerint maga az iPhone is a technológia és a művészet szerelemgyereke.

Ennél is izgalmasabb trend, hogy a legfontosabb társadalmi és környezeti kihívásokra kollaboratív formában, az oktatás, az alkotó és tervező szakmák, a technológia és a vállalkozás közös eszköztárával keressünk megoldást. Mariana Mazzucato, napjaink talán legnagyobb hatású közgazdásza egyenesen azt szorgalmazza, hogy az Apollo-programhoz hasonló, koncentrált kísérleti erőfeszítéseket kell tenni a XXI. század problémáinak leküzdésére.

A Kárpát-medencében miért ne lehetne a MOME az egyik katalizátor?

Mennyire feladata, hogy az üzleti szemléletet erősítse? Egyáltalán: szükség van ilyen ösztönzőkre, vagy az egyetemi hallgatók maguktól is megtalálják a helyüket a piaci környezetben?

Valószínűleg senkit nem lepek meg azzal, hogy szívügyem a MOME és a gazdasági szereplők együttműködésének fejlesztése. A magasabb bérekhez Magyarországon egy innovációvezérelt gazdaságra van szükség, márpedig az ilyen típusú gazdaságokban - György László és Oláh Dániel friss tanulmányát idézve - a legmagasabb hozzáadott értékű fázis éppen a termékfejlesztés, ezen belül a K+F, a márkaépítés és például a formatervezés.

Azért fogok dolgozni, hogy a MOME e területen meghatározó szereplővé váljon. Kiemelten tervezek foglalkozni a MOME Innovációs Központ fejlesztésével: az a célkitűzésem, hogy az üzleti szereplők számára a mi egyetemünkkel való együttműködés legyen a magasabb hozzáadott érték garanciája, és hogy a magyar gazdaság szereplői stratégiai partnerként, innovációs erőforrásként tekintsenek az egyetemre. 

A MOME Campus Fotó: MOME
A MOME Campus Fotó: MOME

Ez érvényes a hazánkban aktív multinacionális vállalatokra: legyen több a Stefan Lengyel által életre hívott, most már nagy múltra visszatekintő, MOME-Mercedes-Benz együttműködéshez hasonló projekt. Még fontosabb lesz azonban  az ambiciózus, tehát a világszínvonalat megcélzó magyar kis-és közepes vállalatokkal való partnerség kialakítása: hogy a MOME a magyar cégek versenyképességéhez cselekvő módon járuljon hozzá. 

Ezzel párhuzamosan fontos, hogy a hallgatókat a sikeres életpályához nélkülözhetetlen vállalkozási alapismeretekkel, valamint üzleti kommunikációs képességekkel is felvértezzük. Ezzel is növelve az esélyét, hogy a jövőben sokkal több sikeres MOME-s vállalkozás jöjjön létre.

Arra is szükség van, hogy az egyetem nyisson a külpiacok felé? És mennyire kell erősíteni az országon belüli megjelenését?

Elengedhetetlen, hogy az egyetem a nemzetközi rangsorokban érdemben előrelépjen, és képes legyen nagy számban, kiemelkedő képességű külföldi hallgatókat vonzani. Az is fontos, hogy a fakultásban akár időszakos, akár állandó státusban megjelenjenek elismert külföldi szakemberek, oktatók, kutatók.

Nem utolsó sorban, szerintem a Kárpát-medence “tehetségbankja” óriási lehetőségeket tartogat a MOME számára. Szeretném, ha jól átgondolt programok foglalkoznának a határon túli tehetségek felkutatásával és megszólításával, és hogy minden ígéretes és szorgalmas diáknak legyen lehetősége eljutni a MOME-ra, csakis kiválósági alapon, társadalmi háttértől függetlenül. 

Böszörményi-Nagy Gergely 1984-ben született Budapesten. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán végzett, a CEU-n MBA-diplomát szerzett, a Stanford University üzleti karán társadalmi vállalkozást tanult, jelenleg a London School of Economics hallgatója.

2014 óta a Design Terminal innovációs ügynökség vezetője, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója.

Tőzsde
ausztralia melbourne koronavirus kuzdelem200708
calabria olaszország getty stock
szentkiralyialexandra
fiatalok étterem_getty stock
fitch
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
ausztralia melbourne koronavirus kuzdelem200708