kurali200416
Gazdaság

Devizakötvény-kibocsátással segített magán az Államadósság Kezelő az első fél évben

Portfolio
Az érvényben lévő, 2020. évre vonatkozó finanszírozási terv 60%-ban teljesült az első félévben – jelentette az Államadósságkezelő Központ (ÁKK.) A jó eredmény elsősorban a devizakötvény-kibocsátásoknak köszönhető. A teljesülés alapján az állam finanszírozása rendben zajlik, ám bizonytalanságot jelenthet, hogy az idei makrogazdasági pálya nagyon bizonytalan, így a költségvetés várható (kétszer már megemelt) finanszírozási igénye sem látható pontosan előre.

Az ÁKK a tájékoztatójának bevezetőjében említi, hogy a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a gazdasági hatásokat mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp a kormány módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 2,7 százalékáról a GDP 3,8 százalékára. (Ez már a második módosítás volt, az eredeti terv még csak 1%-os deficit volt.) Az államháztartás központi alrendszerének előre jelzett pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 1.890 milliárd forintra emelkedett. A 60%-os teljesülés erre a megnövekedett finanszírozási igényre kidolgozott tervre vonatkozik, vagyis összességében nem áll rosszul az állam a forrásbevonás területén. A jelentős forrásbevonásra egyébként azért is volt szükség, mert az államnak jelentős összegben járt le adóssága az év első hónapjaiban, aminek a refinanszírozása, illetve a kassza újbóli feltöltése sok pénzt igényelt.

A lakossági piaci kibocsátási terv 68%-ban teljesült. A lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapírok állománya 8 366 milliárd forint, ez 449 milliárd forinttal magasabb, mint 2019. év végén, valamint 100 milliárd forinttal magasabb, mint a COVID-19 válságot megelőző február végi adat. A teljes lakossági állampapír állomány (az intézményi tulajdonban lévő lakossági papírok lejáratai és a forgalmazóknál lévő saját számlás állományra vonatkozó opció lehívások következtében) a 2019. év végi 9 227 milliárd forintról 9 045 milliárd forintra csökkent. A MÁP Plusz kamatfordulós, a névértéken történő visszaváltás lehetőségével a befektetőknek csupán 2,4%-a élt átlagosan az első félévben.

akk1

Előre tekintve két lényeges tényező befolyásolhatja a lakossági értékesítési terv teljesülését. Egyrészt a júliusi, 657 milliárd forintnyi lakossági állampapír lejáratok újrabefektetése, másrészt a heti realizált lakossági értékesítésnek a tervezett értékhez képesti megvalósulása. A júliusi lejáratokról elmondható, hogy a lejáró lakossági állampapírok mintegy 46%-a intézményi kézben van, ami lakossági állampapírba nem újra-befektethető állomány. A fennmaradó júliusban lejáró lakossági hányad megújítása, az elmúlt hónapok adatai alapján, várhatóan megvalósul augusztus végéig – írja az ÁKK a jelentésében.

Az intézményi piaci kibocsátási terv 55%-ban teljesült az első félévben úgy, hogy a kötvényaukciók gyakorisága csupán április 9-től heti, a korábbi kétheti gyakorlattal szemben. Előre tekintve az ÁKK stratégiai célja továbbra is az adósságportfolió hátralévő átlagos futamidejének fokozatos, a piaci folyamatokkal összhangban végrehajtott növelése és a lejárati szerkezet simítása. 2020. második félévében várhatóan a 2031/A papír veszi át a 2030/A államkötvény helyett a 10 éves benchmark államkötvény szerepét. Ennek eredményeként új, várhatóan 2033-as futamidejű cserepapír kerül kibocsátásra az először júniusban kibocsátott 2029/A cserepapír mellé. Az ÁKK célja továbbra is likvid benchmark és csere államkötvény sorozatok felépítése, amely papírok bekerülhetnek a legfontosabb globális államkötvény-indexekbe. A 2031/A papír már teljesíti ezt az elvárást, az ÁKK stratégiai célja a 2038/A 15 éves benchmark papír globális indexekbe való bekerülésének elősegítése 2020. végére. A második félévben várhatóan új 5 éves benchmark államkötvény is bevezetésre kerül, amennyiben a 2025/C - a jelenlegi 5 éves benchmark - kinnlevő állománya meghaladja az 1 000 milliárd forintot.

akk2

A 4 milliárd eurós devizakötvény piaci kibocsátási terv 88%-ban teljesült. A devizaadósság aránya jelenleg a teljes államadósság 17,3%-a, összehasonlítva a 2019. év végi 17,7%-os átlagos értékkel. Előre tekintve, a megfelelő piaci kondíciók fennállása esetén tervezett Japán Jen Szamuráj (potenciálisan „zöld”) kötvénykibocsátással várhatóan teljesül az érvényben lévő finanszírozási terv előirányzata. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években az ÁKK devizakötvény-kibocsátási tervei jelentősen alulteljesültek, összhangban a gyors devizaadósság-leépítési szándékokkal. Az idén erre nem kerül sor, hiszen a koronavírus-válság a megszokottnál nagyobb kihívást jelentett az adósságkezelő számára.

Az ÁKK továbbra is fenntartja a lehetőséget a devizaadósság aktív kezelését célzó műveletek (nyilvános vagy másodpiaci visszavásárlás valamint csere) lebonyolítására a korábbi időszak gyakorlatának megfelelően. Az idei évben végrehajtott devizakötvény kibocsátásokkal és devizahitel felvételekkel nem változik az ÁKK stratégia célja, hogy a devizaadósság részarányát a teljes adósság 20%-a alatt tartsa és lehetőség szerint fokozatosan, a piaci és makrogazdasági folyamatokkal összhangban csökkentse.

A címlapképen Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója. Fotó: Stiller Ákos.

Frankfurti tőzsde
bejrút200804
koronavirus
erkély zöld épület
moszkva vörös tér oroszország kreml
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
bejrút200804