egeszsegugy adatok shutter1500-20170418
Gazdaság

Rengeteg magyar életét menthetné meg az egészségügy, de most nem képes rá

Portfolio
A megelőzés hangsúlyosabbá tétele, valamint a lakosság kockázati tényezőinek (dohányzás, elhízás) mérséklése kulcsfontosságú tényezők a közép-kelet-európai országok elkerülhető halálozás mutatójának javítása érdekében. Közben az egésségügyi ellátórendszert is át kell szabni, jobb tervezéssel, és az erőforrások hatékonyabb felhasználásával - írják az Erste Bank régiós elemzői friss anyagukban, amely a régiót érintő legnagyobb kihívásokat feldolgozó sorozat negyedik része. A szakértők álláspontja szerint a digitalizáció kulcsfontosságú lehet a jövőben, mert számos kihívásra (egészségügyi dolgozók terhelése, betegek ösztönzése, célzottabb ellátás) adhat releváns választ az ágazat számára.

Az Erste Bank elemzői a térséget érintő legnagyobb kihívásokat bemutató sorozatukban eddig a demográfiai folyamatokkal, a környezetvédelmi kérdésekkel és a jogállamiság ügyével foglalkoztak, legújabb elemzésükben pedig az egészségügy helyzetét járják körül.

A közgazdászok szerint egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszerekre költött kiadások növelése javítana a rendszer működésén. Itt emlékeztetnek arra, hogy a régió országai a GDP 2-4%-ával kevesebbet költenek az egészségügyre az EU átlagához viszonyítva (a 2017-es adatok alapján). A kiadások struktúráját meghatározzák a demográfiai folyamatok, a népesség egészségi állapota, valamint a megelőzhető és kezelhető halálozási ráták. Egy példát említve kiemelik, hogy Németországban vagy Franciaországban egy 50 éves ember további 20 egészséges életévre számíthat, míg ez a szám a régióban 12 és 17 év között ingadozik. Ráadásul mivel a régió lakossága öregszik, fel kell készülniük a kormányoknak arra, hogy az egészségügyi kiadások is növekedni fognak, ezáltal pedig az állami költségvetés terhei is.

A várható élettartamot azonban nemcsak az egészségügyi kiadások szintje határozza meg. A megelőzés javításával (például magasabb szűrési intenzitással) jelentős számú életet menthetnének meg a térségben.

A betegségek hatásosabb korai diagnosztizálásához a megfelelő beruházások mellett szükség van a közvélemény tudatosságának javítására. El kellene a lakossággal fogadtatni, hogy jobb és olcsóbb a megelőzés, mint a gyógyítás - írják az elemzők, akik ugyanakkor elismerik, hogy a viszonylag magas megelőzhető halálozási ráta a régiós országokban a kockázati tényezőkkel függ össze. Az itt élő emberek ugyanis jobban ki vannak téve a dohányzás, az alkohol, a légszennyezés és az egészségtelen étrend veszélyeinek.

Az Erste elemzői azt is felvetik, hogy elképzelhető, hogy nem lesz a mostani, járvány utáni időszaknál megfelelőbb idő a strukturális változások elindítására.

A járvány kitörése rámutatott a digitalizáció szükségességére. A digitális megoldások szélesebb körű hozzáférést biztosítanak az egészségügyi ellátáshoz, ezzel megszakítva a létező ördögi kört. Az egészségesebb állampolgárok ugyanis egyúttal alacsonyabb állami kiadást jelentenek az egészségügyi rendszer számára.

Ahol nem tudtunk javítani

A bank elemzői kitérnek arra, hogy a térség országai is lekövették a várható élettartam emelkedésének globális trendjét, azonban a felzárkózás a nyugat-európai értékekhez nem sikerült, főleg Románia, Szerbia és Magyarország esetében, ahol a várható élettartamok legalább 5 évvel rövidebbek, mint az EU-átlag. A közép-kelet-európai országokban lényegesen magasabb a halálozási arány a keringési és a rákos betegségek tekintetében. Az esetek többsége elkerülhető vagy kezelhető lenne, amennyiben a betegséget még korai fázisában ismernék fel.

Az állami egészségügyi rendszerek hatékonyságának jó mutatója lehet, hogy mennyire képes csökkenteni a korai haláleseteket (főleg a 75 év alatti emberek esetében). És ebben a tekintetben van még tér a fejlődésre a térség országaiban, ugyanis a megelőzhető halálozási arányszámok minden esetben jóval meghaladják az Európai Unió átlagát. Magyarországon a legmagasabb azoknak az eseteknek a száma, amelyeket hatékonyabb közegészségügyi rendszerrel és megelőzési stratégiákkal meg lehetne menteni - mutatnak rá a szakértők.

halalozas kke regio

Az eredendő bűnök

A viszonylag magas megelőzhető halálozási ráta a régióban összefügg a kockázati tényezőkkel (dohányzás, elhízás, légszennyezettség, egészségtelen ételek). Ezek pedig növelik a szív és rákos betegségek bekövetkezésének valószínűségét, amelyek a leginkább felelősek az idő előtti halálozásért.

egeszsegugy kockazati tenyezok

Az egyik legfőbb kockázati tényező a KKE-országokban a dohányzás.

Miközben az elmúlt évtizedben az EU-ban csökkent a felnőttek körében a dohányosok aránya, addig a régió országaiban ez nem ment végbe, Csehország kivételével. 

Különösen aggasztó az Erste elemzői szerint a helyzet a fiatalok körében: a 15-16 évesek 29-33%-a cigarettázik rendszeresen vagy alkalmanként a horvátok, szlovákok, csehek, románok és magyarok esetében. 

Külön kiemelik az elemzők, hogy a térség kormányai nem emelték olyan mértékben a dohánytermékek jövedéki adóját, mint a skandináv országok, Írország vagy Hollandia. Ezért a cigaretta jobb megfizethetősége miatt fordulhat elő az, hogy a régió országai nem voltak sikeresek a dohányzók számának érzékelhető csökkentésében - írták.

dohanyzas erste

Megelőzés, megelőzés, megelőzés

A betegségek korai felismerése jelentősen növeli a betegség kezelésének hatékonyságát és a túlélés esélyeit. Éppen ezért több ország is a fokozottan kockázatos csoportok szűrésére fókuszál. Ilyen a méhnyakrák is, amelyben Lengyelország és Románia már fel tud mutatni eredményeket az elmúlt évek fokozottabb szűrése következtében. Történt előrelépés a vastagbélrák okozta halálozás csökkentésében, elsősorban Csehországban, azonban további jelentős tér van még a javulásra, főként Szlovákiában, Horvátországban és Magyarországon.

rak megelozheto

Közben arra a következtetésre jutnak, hogy az influenza elleni védőoltás szélesebb alkalmazására is szükség lenne az érintett országokban. Megemlítik, hogy számos betegség esetében magas az oltással rendelkezők aránya, azonban ugyanez nem mondható el az influenza esetében. Magyarországon figyelhető meg ebben a tekintetben a legmagasabb átoltottsági arány, 27%-kal. A szlovén, román és lengyel érték 10% körül van, ami messze elmarad a 44%-os uniós átlagtól.

Azt is megemlítik, hogy sajnálatos trend az oltásellenes mozgalmak megerősödése a régióban és az oltásba vetett bizalom csökkenése.

Súlyos hiányosság

Az egészségügy gondjait csak fokozza a régióban megfigyelhető munkaerőhiány az ágazatban. Az egészségügyben és a szociális gondozásban a foglalkoztatás alacsonyabb a régióban, mint a nyugat-európai országokban és a kilátások sem túl biztatóak. A demográfiai helyzet változásával pedig az egészségügyi és szociális ellátások iránti igény csak tovább növekszik majd.

Ha az egy főre jutó orvosok számát nézzük, akkor a régió országai Csehország kivételével mind alacsonyabb adatot tudnak felmutatni az EU-átlagnál.

A munkaerőhiányos helyzetet pedig csak súlyosbítja a szakszemélyzet öregedése. 

orvosok szama erste

Arról a nyilvánvaló trendről is megemlékeznek a bank elemzői, hogy a kelet-európai orvosok és szakápolók nyugatra vándorolnak a magasabb fizetések és a jobb munkakörülmények miatt. Fontosak azok az intézkedések, amelyeket a régiós országokban hoztak meg annak érdekében, hogy vonzóbb legyen ez az életpálya, azonban legalább ennyire fontos lenne, hogy arra ösztönözzék a végzett hallgatókat, hogy otthon helyezkedjenek el. Ebben a tekintetben a fizetések csak az érem egyik oldalát jelentik, fontos emellett a munkakörülmény és a legkorszerűbb technológia alkalmazása. A régiós országokban egyelőre nem jellemző, hogy külföldről érkeznének az ellátórendszerbe szakemberek, Magyarország a második ebben a sorban, vagyis a magyar egészségügyben dolgozók 8%-a szerezte másik országban a képesítését.

doktorok

Ami megmentheti a rendszert

A bank közgazdászai óriási potenciált látnak az egészségügy digitalizációjában, ezzel ugyanis emelhető lehetne az egészségügyi szolgáltatások szintjét a térségben. A digitalizáció ugyanis több problémára adhat egyszerre választ:

  • A munkaerő hiányát lehetne kezelni vele.
  • Az egyre magasabb egészségügyi költségeket.
  • Vagy a korai diagnózist is helyettesítheti részben.

Ezek a digitális megoldások ugyanis nemcsak az egészségügyi dolgozók terhelését csökkenthetik, és az emberek megelőző ellátásban való részvételét is ösztönöznék, hanem célzott és hatékonyabb egészségügyi szolgáltatást eredményeznének

- fogalmaznak a szakértők, akik szerint ennek egyik jó példája az e-recept, amit már Csehországban, Horvátországban és Magyarországon széles körben alkalmaznak, Lengyelországban azonban még csak most kezdték bevezetni.

Arra is kitérnek az elemzők, hogy a KKE-országokra jellemző a magas orvos-beteg találkozások száma, Szlovákia és Magyarország esetében kiemelkedő ez az érték. A két ország esetében egy főre vetítve 11 találkozás adódik évente. Mivel pedig kevesebb orvos jut az emberekre a térség országaiban, ez a sok találkozás 40-60%-kal több terhelést jelent 1-1 orvosra vetítve, mint az EU átlaga. Ez a többletterhelés pedig nem tükröződik az anyagiakban - mutatnak rá a közgazdászok.

A másik lényeges hiányossága a régió egészségügyi ellátórendszerének, hogy nem használja ki az online időpontfoglalásban rejlő hatalmas lehetőségeket. Ebben a tekintetben a régióban Magyarország üde színfoltot jelent, mivel itt az online időpont-egyeztetés aránya 29%, ami meghaladja a 20%-os uniós átlagot. A másik végletként megemlíti az elemzés Finnországot, ahol a találkozások 50%-át foglalják online a 2018-as adatok szerint.

Miután egyre több tevékenységet végeznek az emberek digitálisan, az egészségügyben is egyértelműen terjed ez a trend, minden országban - vetítik előre.

doktor talalkozas online foglalas

És ami nem fog változni

Az Erste Bank elemzői arra is felhívják a figyelmet elemzésük végén, hogy a kelet-közép-európai kormányoknak fel kell készülniük arra, hogy az egészségügy miatt a következő évtizedben mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, miközben mérsékelni kellene az emberek egészségi állapotát veszélyeztető kockázatokat és javítani a logisztikát. A jövőbeli magasabb egészségügyi kiadásokat több tényező determinálja az elemzők szerint:

  • Öregedés.
  • Alacsony tőkekiadások a szektorban.
  • A megelőzésre fordított alacsony összegek.
  • Gondozás, ápolás.

Címlapkép forrása: Shutterstock

koronavírus_tévhitek
bicikli horvátország járvány koronavírus
filmforgatás Budapesten
globális felmelegedés jegesmedve jégtábla
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
factory worket dolgozó ipar gyár