factory worker dolgozó ipar termelés munka
Gazdaság

Micsoda?! Magyarország máris túl van a válságon?

Portfolio
A foglalkoztatottsági adatok máris a válság előtti szint közelébe kerültek a KSH váratlanul most közzétett adatai szerint. A számok a magyar gazdasági helyzet érdemi javulását mutatják, azonban egyelőre érdemes óvatosnak lenni: nem tudjuk, hogy miképp alakult a közfoglalkoztatás, a külföldi munkavállalás, és azt sem, hogy valóban minden munkanélkülivé váló (inaktívat) átsorolt-e már a KSH a munkanélküliek táborába. Azt viszont tudjuk, hogy az álláskeresők száma több mint 100 ezerrel haladja meg a válság előtti szintet.

Júniusban 4 millió 457 ezer magyar dolgozott, vagyis egy hónap alatt 60 ezerrel, a koronavírus-válság mélypontjához képest pedig 90 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – derült ki a KSH honlapján váratlanul most megjelent foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokból. Mindez azt mutatja, hogy a hazai gazdaságban munkahelyek tízezrei jöhettek létre, és már közel van a 4,5 milliós tavalyi foglalkoztatási csúcs is. A hivatal értékelése szerint az áprilisi mélypont óta nő a foglalkoztatottak száma, júniusban már többen dolgoztak, mint márciusban, és lényegében ugyanannyian, mint januárban. (A hivatal a tájékoztatási naptár szerint július 29-én közli az adatokat, a Portfolio kérésére nem adták ki a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók számát annak ellenére sem, hogy a fő számok megjelentek a honlapjukon.)

Mielőtt azonban nagyon örülnénk ennek az adatnak, érdemes egy pillantást vetni a munkanélküliek adatsorára is. A hivatal most kiadott adatai alapján júniusban 240 ezer munkanélküli volt, ami 25 ezerrel több az egy hónappal korábbinál. Sőt, a februári mélyponthoz képest 70 ezerrel több a munkanélküli az adatok szerint. Elsőre meglepő, hogy miért nőhet egyszerre a foglalkoztatás és a munkanélküliség is, de hamarosan világossá válik ez is.

A Portfolio a koronavírus-járvány kitörése óta következetesen nem használja a KSH munkanélküliségi adatait, ugyanis azok azt mutatták, hogy a járvánnyal leginkább sújtott időszakban – amikor a legtöbben veszítették el az állásukat – nem nőtt a munkanélküliség. A hivatal nemzetközi módszertani okokból a munkanélkülivé válókat az „inaktív” kategóriába sorolta, mert a korlátozások és egyéb intézkedések, illetve módszertani okok miatt nem teljesítették a munkanélküliség feltételeit (nem kerestek aktívan munkát már 4 hete, nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni). A Portfolio ezért visszasorolta a munkanélküli kategóriába azokat, akiket a KSH inaktívnak tartott, így májusra már 270 ezer valós munkanélkülit számláltunk. Éppen ezért számításaink szerint az elmúlt hónapokban 6% körül alakulhatott a munkanélküliség Magyarországon, ha pedig a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintjük, akkor 8% körül lehetett.

Azt nem tudjuk, hogy júniusban miképp alakult az inaktívak száma, de feltehetően érdemben csökkent, mivel a kijárási korlátozások és egyéb intézkedések már nem voltak érvényben, amelyek korlátozhatták volna az álláskeresést. A KSH így most a korábban inaktív kategóriába sorolt állásvesztőket sorolja át a munkanélküli kategóriába. Így történhet meg, hogy elsőre érthetetlen módon egyszerre növekszik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma az elmúlt két hónapban.

A munkanélküliség alakulásáról sokkal jobb képet adnak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai, amelyek a regisztrált álláskeresőket veszik alapul. Júniusban meghaladta a 8%-ot az álláskeresők aránya az NFSZ adatai szerint, ami 376 ezer munkanélkülit jelentett. A koronavírus-válság nyomán több mint 110 ezerrel nőtt az álláskeresők száma március és június között. Valójában azonban több mint 240 ezer álláshely szűnt meg az NFSZ adatai alapján, azonban az állásvesztők közül nagyjából 130 ezren el tudtak helyezkedni az elmúlt négy hónapban.

A KSH a munkanélküliség júniusi növekedését így indokolja: „az inaktívak közül egyre többen kezdtek el aktívan munkát keresni, illetve a külföldről hazatért munkavállalók még nem tudtak itthon elhelyezkedni”.

Azt azonban nem tudjuk, hogy mennyien dolgoznak júniusban külföldön, a legfrissebb adatok erre vonatkozóan májusiak. (A KSH kérésünkre nem közölte a júniusi adatot.) Annyi biztos, hogy a külföldön dolgozó magyarok száma a márciusi 80 ezer fő után április-májusban újra 100 ezer közelébe emelkedett, miközben a járvány előtt 120 ezer körüli volt az átmenetileg külföldön dolgozók száma. Vagyis, egy részük már újra visszamehetett külföldre dolgozni, amint megoldódtak a korlátozó intézkedések. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy júniusban miképp alakult a közfoglalkoztatottak száma, azonban könnyen lehet, hogy a foglalkoztatás növekedését részben ez a tényező is magyarázza.

Összességében tehát habár a foglalkoztatási számok júniusban jóval kedvezőbbé váltak a KSH adatai szerint, mint amilyenek az elmúlt hónapokban voltak, a regisztrált álláskeresők aránya a válság előtti 5%-hoz közeli szintről 8% fölé emelkedett, és egyelőre bizonytalan, hogy milyen gyorsan találnak munkát azok, akiket korábban elbocsátottak. Ez nagyban függ attól, hogy a magyar gazdaság milyen gyorsan kerül újra növekedési pályára, és attól, hogy a koronavírus-járvány második hulláma megviseli-e a munkaerőpiacot.

Címlapkép: Getty Images

opec
arany ezüst
Koronavírus
oroszorszag
románia bukarest zászló
bull
útépítés építkezés
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Újságíró

Újságíró

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 7.
Private Investor Day 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Koronavírus