parlamentalkonyat
Gazdaság

Úgy vett fel 60 milliárd forint hitelt Magyarország, hogy szinte semmit nem tudunk róla

Több mint hatvanmilliárd forint (175 millió euró) hitelt vett fel Magyarország az Európa Tanács Fejlesztési Banktól (CEB) a járvány elleni védekezés költségeinek fedezésére – jelentette be a múlt héten a Pénzügyminisztérium (PM). Elsőre érthetetlen, miért volt szükség a forrásra a komoly költségvetési mozgástér és a jelentős kormányzati tartalékok miatt, másodikra pedig még érdekesebb a hitel, hiszen szinte semmit nem lehet tudni a részletekről. A megállapodásról kiadott angol nyelvű közleményben viszont egy új információt is elárultak: a kormány várakozásai szerint akár az ezermilliárd forintot is meghaladhatja a járvány elleni védekezés idei költsége.

Hatvanmilliárdos hitellel a járvány ellen

Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) 175 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak a járvány elleni védekezésre – jelentették be a múlt héten. A PM közleménye szerint a kormány a kedvezményes hitelt többek között maszkok, gyógyszerek, tesztek, fertőtlenítőszerek, valamint intenzív ágyak beszerzését biztosítja.

A közlemény szerint a strasbourgi székhelyű CEB eddig több mint 2 milliárd euró összegű finanszírozással járult hozzá magyarországi szociális célú fejlesztésekhez. Legutóbb idén tavasszal oktatási projektekre kaptunk 150 millió eurós hitelt a banktól.

Sok a furcsaság a hitel körül, de ez nem meglepő

A mostanihoz hasonló fejlesztési intézményektől felvett hitelek midennaposak Magyarország esetében, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei finanszírozási tervében félmilliárd eurós forrásbevonás szerepel ilyen formában. Ugyanakkor több érdekesség is van a megkötött hitel kapcsán:

  • Eleve kicsit furcsa, miért van szükség a hitelre akkor, amikor a kormány azt hangoztatja, hogy folyamatosan biztosítja a védekezéshez szükséges forrásokat, van költségvetési mozgástér és a kormányzati tartalék is jelentős a kincstári számlán. Főleg a 60 milliárdos összeghez képest, ami elenyészőnek mondható költségvetési szempontból.
  • A hitelügylet kapcsán a CEB is kiadott egy közleményt, amiben a forrás felhasználását illetően van egy kiegészítés a PM-közléséhez képest: ebből a forrásból szeretnék hazacsábítani a külföldön élő magyar egészségügyi dolgozókat, illetve más intézkedésekkel javítani a magyar egészségügy hatékonyságát. Vagyis a jelek szerint itthon a kormány továbbra sem szívesen beszél a tömeges magyar elvándorlásról, viszont szeretné azt visszafordítani.
  • Érdekesség, hogy miközben az adósságkezelésben szinte minden elem (devizakötvények, forintkötvények, lakossági állampapírok, kincstárjegyek stb.) adatai ismertek, a mostanihoz hasonló bilaterális hiteleknél szinte semmit nem árulnak el a felek. Nem tudni például, milyen kamat mellett, milyen futamidőre kaptuk a hitelt, az erre vonatkozó kérdésünkre a CEB csak annyit válaszolt, hogy a hasonló fejlesztési hiteleknek megfelelő a kamatozás, a futamidő pedig megegyezik azzal, amit a többi tagállamnak kínálnak. Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
  • A fejlesztési bank honlapján található adatok szerint a most bejelentett hitelmegállapodást már április 17-én jóváhagyták. Azt viszont nem árulták el, miért kellett három hónapig várni a bejelentéssel, csak annyit írtak a kérdésünkre válaszul, hogy országonként eltérő a jóváhagyás és a hatályba lépés között eltelt idő, függ a helyi bürokratikus folyamatoktól és a forrás sürgősségétől például. Hozzáteszik, hogy a korábbi magyar hitelkihelyezésekkel összevetve nem szokatlan a három hónapos átfutási idő.

Vagyis összefoglalva: felvett Magyarország 60 milliárd forint hitelt, de nem tudjuk, mennyit kell visszafizetni és mikor, a pénz felhasználásáról pedig kicsit máshogy kommunikál a kormány itthon, mint a hitelt nyújtó bank külföldön.

Ez egyébként nem szokatlan, a hasonló fejlesztési banki hitelek részletei általában titkosak. Mindössze annyit lehet tudni, hogy ezek kamatozása általában nagyon kedvező a piaci hozamokkal összehasonlítva, vagyis nem az a titkolózás oka, hogy magasabb kamatot fizetünk rájuk, egyszerűen csak ez a bevett gyakorlat.

Az sem szokatlan, hogy a CEB a koronavírus-járvány kezelésének költségeire nyújt hitelt, a pénzintézet honlapja szerint az utóbbi hónapokban több ilyen megállapodás is született, nem csak kelet-közép-európai, hanem nyugat-európai országokkal is.

A CEB által a járvány kezelésére nyújtott hitelek (millió euró)
Ország Összeg
Olaszország 375
Litvánia 200
San Marino 10
Szerbia 220
Svédország 100
Horvátország 200
Észtország 200
Görögország 200
Koszovó 35
Lettország 150
Moldova  70
Törökország 200
Csehország 300
Magyarország 175
Szlovákia 300
Spanyolország 500
Forrás: CEB

Szép csendben bevallotta a kormány: akár 1000 milliárdba is kerülhet a járvány

Említettük már, hogy a hitel felhasználásával kapcsolatban kicsit ellentmond egymásnak a CEB és a kormány közleménye, vagy legalábbis az angol dokumentumban szerepel egy olyan mondat is, ami a magyarban nem:

Magyarország úgy becsüli, hogy a járvány összesen 3 milliárd eurós költségvetési tételt, a GDP 2%-át jelentheti 2020-ban.

Itthon eddig nem kommunikált hasonló becslést a PM, csak annyit lehetett tudni, hogy június végéig több mint 600 milliárd forintot emésztettek fel a védekezés költségei. A jelek szerint a kormány azzal számol, hogy ez a tétel még majdnem megduplázódik a második félévben, az említett 3 milliárd euró ugyanis több mint 1000 milliárd forintot jelentene. Természetesen erről is megkérdeztük a minisztériumot, de ahogy a hitel részleteire vonatkozó kérdésünkre, úgy erre sem válaszoltak.

Ugyanakkor a védekezés költségeinek elszállása egybecsenghet Varga Mihály csütörtöki szavaival: a pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy az eddig a GDP 3,8%-ára tervezett költségvetési hiány magasabb lehet, más országok példáját említve 8-10%-os deifictről beszélt.

Címlapkép: Getty Images

arany
commerzbank shutter
donaldtrump
koronavirus usa
google
Bejelentették a nagy megállapodást az Intesa és az Intrum között
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Felülünk a trendvonatra és közben vételi és eladási zónákat azonosítunk.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika