"Technikai értelemben vett recesszióról" beszélünk, ha egy ország gazdasága két egymást követő negyedévben visszaesést mutat az előző negyedévhez képest. A pénteken megjelent második negyedéves GDP-adattal Magyarország teljesítette ezt a feltételt, hiszen az első negyedéves -0,4%-ot egy -14,5%-os GDP-szám követte. Utóbbi a valaha mért legnagyobb gazdasági visszaesés, bár nagy meglepetést nem okozott, hiszen a koronavírus miatti leállás hatásával kapcsolatban senkinek nem voltak illúziói. A harmadik negyedévben már éles felpattanásra számíthatunk, így - hacsak nem jön egy újabb sokk - a mély recesszió hosszú távú hatásai nem lesznek ennyire ijesztők.
Negyedéves sűrűségű GDP-adataink 1995-től állnak rendelkezésre, így az elmúlt 25 év recesszióit vehetjük számba.
1996 (és ami előtte volt)
Az örökségül kapott óriási költségvetési hiányt csak megkésve, és nem éppen növekedésbarát lépésekkel próbálta kezelni az akkori gazdaságpolitika, aminek a vége egy nagy kiigazítási csomag lett. Ennek eredményeképp már 1995-ben is csak formálisan kerülte el a recessziót a magyar gazdaság, hiszen a második és a negyedik negyedév is visszaesést hozott, közéjük pedig egy "nullás" időszak ékelődött be. (Azért ezt nyugodtan tekinthetjük recessziónak.) 1996-ban közepén viszont már formálisan is összejött. A rendszerváltozás után igazán lendületes növekedést csak 1996 után láthattunk először.
Amiről még szó lesz:
- Mikor volt a leghosszabb gazdasági visszaesésünk?
- Okozott-e recessziót az EU-pénzek elfogyása?
- Mennyi idő telt el a két utolsó recessziónk között?
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
