amerika tüntetés
Gazdaság

Vége a globalizmusnak, az évszázad konfliktusai országok szétszakításáról fognak szólni

A koronavírus-krízis elhozta a globalizmus végét, a XXI. század polgárháborúi már nem a nemzetközi utópia felépítéséről, hanem korábban egységes országok szétszakításáról fognak szólni – véli Dr. Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő, akivel az idei Brain Bar után beszélgettünk. Ha az Egyesült Államok nem omlik össze egy új típusú "hideg polgárháború" miatt, megvédhetik Kínától a domináns világhatalmi pozíciójukat; Kína túlságosan függ Amerikától ahhoz, hogy átvegye a szerepüket - mondta el a szakember. A napokban megkötött közel-keleti békeszerződésről Castel úgy gondolja, hogy bár semmi garancia nincs rá, hogy tartós lesz, mindenképpen valami újat mutat azokhoz képest a próbálkozásokhoz képest, melyeket az elmúlt 30-40 évben láthattunk a helyzet rendezésére. Egy amerikai-iráni háború lehetőségéről elmondta: nem áll Irán érdekében most egy konfliktus, a novemberi választásokat most biztosan kiülik, de Biden elnöksége kétség kívül kedvezőbb lenne számukra, mintha Trump maradna hatalmon.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Jött egy ingatlanos és lecserélte a 30-40 éve nem működő politikai paradigmákat

Történelmi megállapodásként emlegetik azt az egyezséget, melynek fejében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein végre elismerték Izraelt, mint önálló államot és felvették velük a diplomáciai kapcsolatot. Benjámin Netánjáhu, Izrael miniszterelnöke egyenesen azt mondta, hogy a megállapodás örökre véget vethet az arab-izraeli konfliktusnak.

Dr. Robert C. Castel, izraeli biztonságpolitikai szakértő ennél árnyaltabban látja a helyzetet. Úgy véli, eleve nem lehet egy árfogó arab-izraeli konfliktusról beszélni, hiszen több, kisebb konfliktus fut párhuzamosan.

„Ha megnézzük a korábbi háborúkat, ahol a Közel-Kelet arab államai egyszerre támadták meg Izraelt, az látható, hogy minden arab országnak megvolt a saját, különálló érdeke a konfliktusban, sőt, bizonyos esetekben még fontosabb is volt más arab államok kudarca, mint a közös győzelem” – mondta el Robert Castel a Brain Bar után a Portfolio-val folytatott beszélgetés közepette.

A mostani békülési kísérletet ennek ellenére mindenképpen jó jelnek tartja a szakember, hiszen egy teljesen újfajta paradigma mentén tárgyalja a régiós geopolitikát, mint azt eddig lehetett tapasztalni. Castel úgy látja, hogy eddig három axióma mentén folytak a béketárgyalások:

  • feltételezték, hogy minden közel-keleti probléma gyökere az izraeli-palesztin konfliktus volt, melyet ha megoldunk, akkor béke lesz a térségben,
  • a normalizálódás kulcsa a palesztinokkal való megállapodás,
  • és minden békekötésért Izraelnek területet kell adnia.

Ez az álmoskönyv téves, 30-40 éven át nem haladtunk ezzel semmit. Most jött egy teljesen laikus ingatlanos, aki 3 év alatt többet ért el, mind az elmúlt évtizedekben bárki

– mondta Castel.

A szakembert arról is megkérdeztük, hogy mennyiben hozhat tartós békét a megállapodás, de erre azt mondta, hogy semmi sem tartós, nincs semmi garancia rá, hogy egyáltalán működni fog, ahogy sok más nemzetközi egyezmény esetén is ez a helyzet. Példának az Európai Uniót hozta: több évtizede működik, de nincs rá semmi garancia, hogy 100 év múlva is létezni fog.

Mindenesetre a mostani békével kapcsolatosan optimista véleményt fogalmazott meg:

Az új paradigma legnagyobb előnye, hogy ez még nem vallott kudarcot

– mondta Castel.

A biztonsági szakértő kitért a palesztinok helyzetére: ismertette, hogy 5 alkalommal kínáltak nekik eddig önálló államot és ezt 5 alkalommal utasították vissza, mert azt hitték, az idő az ő malmukra hajtja a vizet. A mostani megállapodás egyfajta „tükröt tartott eléjük”, melynek köszönhetően végre reálisan láthatják a helyzetüket a palesztin vezetők.

"Álmok üldözése helyett végre a realitás talaján kellene megállniuk" – fogalmazott a szakértő.

Castel szerint jó kiindulási pont lenne, hogy ha a palesztinok elismernék Izraelt, mint a zsidók nemzetállamát, de még azt sem ismerik el jelenleg hivatalosan, hogy a zsidó nép egyáltalán létezik. Ilyen hozzáállással nehéz tárgyalni.

Irán érdeke, hogy kivárják, amíg Biden nyer

Az arab országokkal való izraeli kiegyezés jelentősen elszigeteli a perzsa, síita muszlim többségű Iránt, de a régió biztonságát még mindig fenyegeti az ország vezetése. Megkérdeztük Robert C. Castelt arról is, hogy mi lehet Irán válasza a mostani kiegyezésre, illetve hogy mi lehet a megoldás az ország által jelentett fenyegetésre.

DR. Robert C. Castel úgy látja, Iránban rendszerváltás kell ahhoz, hogy érdemi változás történjen.

Nem törvényszerű, hogy Izrael és Irán rosszban legyen: egészen a ’79-es forradalomig szövetséges volt egymással a két ország – tette hozzá a szakember.

Az Egyesült Államok és Irán viszonyát egy „5 dimenziós sakkjátszmának” nevezte Castel.

„40 éve konfliktus van az Egyesült Államok és Irán közt. Irán eddig a pofozógép szerepét játszotta, az Egyesült Államok pedig kapta a pofonokat. Sok ezer amerikai katona vére szárad Irán kezén, az USA pedig még mindig nem vett elégtételt” – mondta Castel.

A szakember kitért arra is, hogy ennek ellenére az Iszlám Állam elleni harcban Irán de facto az Egyesült Államok szövetségese volt, az USA békén hagyta őket és Kászim Szulejmáni tábornokot is, amíg le nem győzték a terrorszervezetet. Hozzátette: a síita-irányítású, proxikatonák voltak az amerikaiak „vérbankja” az Iszlám Állam elleni konfliktusban.

Aztán legyőzték az Iszlám Államot, de Irán tovább támogatta az amerikai és szövetségesei ellen lázongó gerillaszervezeteket. Erre válaszolt az Egyesült Államok Szulejmáni tábornok meggyilkolásával.

Ez valójában a legjobb dolog, amit az Egyesült Államok Iránnal tehetett, mert az alternatíva a háború. Elővették a sárga lapot Iránnak, hogy ne kelljen elővenni a pirosat

– mondta Castel.

A szakember kitért arra is, hogy a háború Iránnal novemberig szinte biztos nem fog megvalósulni, hiszen Irán érdeke most az, hogy megvárják, hogy Biden legyen az elnök, aki puhábban léphet fel ellenük. Trump malmára hajtaná a vizet egy Irán elleni háború, Iránnak most ebben semmi érdeke nincs.

Kína egy törpe, amely az amerikai óriás vállán áll

A geopoliktikai szakértőt Kína helyzetéről is megkérdeztük. Számos nemzetközi kommentátor úgy látja, hogy a koronavírus-krízis alatt átveheti Kína a stafétát Amerikától, mint a világ vezető nagyhatalma, de Robert C. Castel szerint erre hosszabb távon nincs reális esély.

Castel úgy látja, hogy rövid távon lehet, hogy bizonyos területeken nyert Kína a Covid-krízis alatt, de hosszabb távon sokkal többet veszített vele.

„A világon mindenhol máshogy viszonyulnak Kínához, mint a vírus előtt tették. Ez látszik például az 5G-technológián. A válság előtt sok ország szívesen használt volna kínai 5G-technológiát hálózatának kiépítéséhez, most már nem ez a helyzet” – mondta Castel.

A szakember szerint eltűnt a korábban tapasztalható naivitás Kínával szemben, mára teljesen egyértelművé vált, hogy mik a kommunista párt, illetve a kínai titkosszolgálatok céljai. Hosszabb távon pedig, ahogy egyre több dolog derül majd ki Kína járványkezelési módszereiről – a lehegesztett ajtókról, a titkos temetésekről – csak romlani fog az ország megítélése – tette hozzá Castel.

Hozzátette: Kína gazdasági, földrajzi és demográfiai kilátásai sem túl kedvezőek. Demográfiailag elmondható, hogy az ország etnikailag is kulturálisan is nagyon sokszínű, a különféle népcsoportokat egy diktatórikus rendszer és a hadsereg tart össze. Emellett ráadásul a korfát tönkrevágta az egy gyermekes korlátozás.

Egész Kína egy belső ellentmondásra épül: egy kommunista rendszer kapitalista gazdasággal. Ez korrupt és fenntarthatatlan. Ez egy olyan rendszer, amely nem számolja, hogy hány jüanból termelnek ki egy dollárt. Ez a modell már egyszer, a Szovjetunió idején megbukott

- fogalmazott Castel.

Hozzátette: Kína nagyon sok szempontból Amerikára támaszkodik, ami a történelem során mindig is így volt. Amerika Kína legfontosabb kereskedelmi partnere, ami felhajtotta az országban az árakat, Kína ma már „nem olcsó szemetet gyárt.” Ezen kívül az amerikai flotta biztosítja Kína áruforgalmát is, a kínai haditengerészet nem képes arra, hogy Kínától távol megvédje a kínai kereskedelmi hajózást, hiszen egy Tajvan elleni offenzívára van felépítve. Más felvevőpiacaik, mint a fejlett Európa is demográfiai problémákkal küzd, a régiónak pedig már túl drága a kínai áru, az olcsó kereskedelmi áru termelése az elmúlt években áthelyeződött más országokba, mint Banglades vagy Vietnam.

Annak érdekében, hogy Kína nagy legyen, Amerikának is nagynak kell lennie, ez olyan, mintha egy óriás vállán állna egy törpe

– fogalmazott Castel.

Hozzátette: a XXI. század is az Egyesült Államok évszázada lesz, ha nem pusztítják el saját magukat egy újabb "hideg polgárháborúval".

Kína 4000 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési programjáról, az Övezet és Útról is megkérdeztük Castelt; a szakember úgy látja, hogy ez 90%-ban egy presztízsberuházás, ami semmi hasznot nem termel Kínának. Miután 2-3 ország adósságcsapdába került a programban való részvétel miatt, a többi ország óvatosabb lesz ezzel.

„Ez olyan, mint a brit birodalom. Szinte semmi hasznot nem termel, de majd lehet rá mutogatni, hogy milyen hatalmas volt Kína az aranykorában, mielőtt összeomlott volna” – mondta el Castel.

A XXI. század polgárháborúi nem a globalizációról fognak szólni

Castel úgy látja, hogy fontos elválasztani egymástól a globalizmust és a globalizációt. A globalizáció katonai, kereskedelmi és politikai jelenség, ez már az ókor óta létezik, voltak olyan történelmi időszakok, amikor kevésbé volt jelen, volt, amikor jobban. A globalizmus viszont a személyek, információk, globális áramlása, amely eddig irányítottan folyt. A szakember szerint a globalizmust buktatta most meg a koronavírus.

Úgy látja, eleve hibás elképzelés volt az, hogy majd összegyúrjuk a világ eltérő kultúráit, vallásait, etnikumait egy globális egészbe, melyet majd valamilyen centralizált szervezet fog irányítani. A helyzetet ahhoz hasonlította, mint amikor valaki fog egy marék kavicsot és annyira erősen szorítja őket, hogy azok összeállnak egy tömbbé. Lehetséges, de hatalmas nyomás kell hozzá. 

Példának a Közel-Kelet országait hozta, ahol egyaránt megtalálhatók sikeres és bukott államok is.  Castel szerint a siker titka nem az olaj, hanem az, hogy a sikeres országok etnikailag, kulturálisan és vallásilag homogének, míg az összeomlott országok erősen diverzek. Addig működtek csak ezek az országok, amíg egy diktátor egy közös ideológiával, erőszakkal és katonai erővel „egységessé passzírozta” a lakosságot, de amint a diktátorok buktak, bukott az egység is.

Minél inkább széthúzó volt a társadalom, annál erősebb kellett, hogy legyen a nyomás

– mondta Castel.

A szakember úgy látja, egy világállamot csak abban az esetben lehetne fenntartani, ha hasonlóan brutális diktatúra épül ki, amely hatalmas „nyomással” próbálja összetartani a világ eltérő felfogású népeit.

„A nemzet gondolatát megérteni is sok idő volt, elképzelhető, hogy meg lehet majd érteni a világkormány gondolatát is, de ennek nem egy központilag vezérelt folyamatnak kell lennie, így kijelenthető, hogy a globalizmus ebben a formában most megbukott” – mondta el Castel.

A szakember egyébként úgy látja, hogy már abszolút nem arra halad a világ, hogy egységesebb legyen, hanem inkább az figyelhető meg, hogy az eddig egységes társadalmak is egyre polarizáltabbak. Ez megfigyelhető kiválóan az Egyesült Államokban.

„A XXI. század polgárháborúi nem a globalisták és a nacionalisták, hanem a tribalisták és a polgári nemzetállamban gondolkodók között zajlanak majd.

A portlandi vagy minneapolisi tüntetők sem az ENSZ zászlóját lengetik, hanem tucatnyi kisebb szervezet égisze alá csoportosulnak

– zárta gondolatait a biztonsági szakértő.

Dr. Robert C. Castel az izraeli haderőben szolgált, mint százados, majd a rendőrségnél volt főfelügyelő, jelenleg Izrael természetvédelmi hatóságának és az ország nemzeti parkjainak biztonsági és katasztrófavédelmi igazgatója.

A Portfolio Csoport a Brain Bar jövőfesztivál kiemelt médiatámogatója.

Címlapkép: Getty Images

koronaviruscoronavirus
Szégyenpadra kerülhet Olaszország, példátlan büntetés lehet a vége
vihar brüsszelben
ausztria koronavírus maszk
Katari befektetők vásárolják fel a Kopaszi-gátat
trump
brexit brit autogyartas katasztrofa
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronaviruscoronavirus