agyu
Gazdaság

Az EKB szép csendben elhalkítja csodafegyverét, amellyel megmentette a csődtől Európát

Az Európai Központi bank hónapról hónapra egyre kevesebb államkötvényt vásárol az eurózóna országokban, augusztusban már kevesebb, mint 60 milliárd euró volt a felvásárolt összeg. Ez jelentős csökkenés a májusi 155 milliárdos csúcshoz képest, és a program indulása óta ez a második legkisebb vásárlás. A csökkenést több tényező is magyarázza, így nem számít meglepőnek. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az EKB az 1350 milliárd eurós keret fennmaradó részét (906 milliárd) nem fogja kihasználni.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A koronavírus-válságban megjelenésekor az azonnal megugró kormányzati kiadások és a hirtelen fellépő hiány fedezetére az Európai Központi Bank egy jelentős összegű, 750 milliárd eurós összegű vészhelyzeti eszközvásárlási programot jelentett be a meglévő eszközvásárlási programja mellé. A Pandemic Emergency Purchase Programme (PEPP) átmeneti időre szólt, és ennek keretében az EKB eddig több mint 440 milliárd euró értékben vásárolta fel az eurózóna tagállamainak kötvényeit. A program az erőteljes felfutás után viszont fokozatosan veszített erejéből, augusztusban az EKB már csak 59,5 milliárd eurónyi kötvényt vásárolt a nemzeti jegybankokon keresztül.

Ez a márciusi bevezetés óta a második legalacsonyabb összeg, és a trend egyértelműen csökkeni. A májusi csúcs idején még 155,9 milliárd euró összegben vásárolt a másodpiacon az EKB állampapírokat. A program beindításának a célja a kormányzati források kielégítése mellett a válság első heteiben látott pánik miatt megugró kötvényhozamok letörése volt, és ezen a téren rendkívül sikeres volt a jegybank.

Az olasz és spanyol kötvényhozamok úgy tudtak 5 éves mélypont közelébe csökkenni, hogy a két ország éves GDP-visszaesése várhatóan 10% körül alakul idén, a költségvetési hiány is két számjegyű lehet, Olaszország államadóssága pedig a 150%-ot is elérheti GDP-arányosan. A piacok mindezek mellett sem áraznak be jelentős kockázatot a kötvényekbe, mert vészhelyzet esetén egész egyszerűen az EKB beavatkozik, és képes szinte korlátlan mennyiségben vásárolni. A mennyiségi lazításnak a közvetlen hatásai mellett így jelentős üzenetértéke is volt: az EKB új vezetése a döntéssel a korábbi elnök, Mario Draghi által követett „whatever it takes” politikát folytatja majd – az első hónapokban Christine Lagarde-tól nem ezt hallhattuk.

A koronavírus-válság pénzpiacokra gyakorolt hatását jól szemlélteti, hogy a szuperbiztonságosnak ítélt német tízéves hozamok is nagyot ugrottak márciusban, a PEPP viszont ezt is gyorsan le tudta törni (a német hozamok viszont még a legnagyobb pánik idején sem léptek ki a negatív tartományból).

Az olasz és spanyol hozamok meredek emelkedését látva az EKB-nak valójában nem is volt választása, be kellett indítania a mennyiségi lazítást, mert a piaci pánik az egyébként is magas bruttó refinanszírozási igényű olasz államháztartást nagyon hamar fizetőképtelenné tehette volna.

A PEPP mellett egyébként az EKB-nak egy sor egyéb kötvényvásárlási programja is van, ezek közül a legjelentősebb a 2015-ben indított Public Sector Purchase Programme (PSPP), a PEPP viszont alig pár hónap alatt a második legnagyobb összegű programja lett az EKB-nak, és az összes többihez képest dinamikusabban nő az összege. Az EKB-nak összesen 3260 milliárd eurónyi államkötvény van a mérlegében, ami az európai GDP 24%-át meghaladó összeg (csak összehasonlításul, az államadósságban világbajnok Japán kötvényeinek nagyjából fele van a Bank of Japan tulajdonában, a GDP arányos államadósság pedig 230%).

A PSPP viszont nem volt alkalmas a vírusválság nyomán fellépő hirtelen forráselapadás orvoslására, mert azt kötötték a tőkejegyzési kulcsok (azaz a bank csak saját alaptőkéjéhez való hozzájárulás arányában vásárolhat az egyes országok kötvényeiből – azaz a legtöbbet a német kötvényekből kell neki, majd a franciából stb. Így természetszerűleg a német kötvénykibocsátás akadozása egyben korlátot szab a franciák kötvényeinek felvásárlása előtt is, és így tovább lefelé a sorban), és az államadósság arányában maximált részesedés (33%). A PEPP-et ellenben nem kötik a tőkejegyzési kulcsok, és a jegybank nem is nagyon tartotta magát hozzá:

A programnak egyértelműen az olaszok voltak a legnagyobb haszonélvezői, a tőkejegyzésben második franciák viszont nem részesültek benne az EKB alaptőkéjéhez való hozzájárulás arányában. Ezen is látszik a program vészhelyzeti jellege – az EKB ott vásárolt, ahol kellett, és a tűzoltáson kívül más tényezőt nem nagyon mérlegelt.

Messze nincs még vége a programnak

A havi vásárlásokban látott csökkenés nem jelenti azt, hogy a program a kifutás szélén van. A csökkenés hátterében ugyanis vannak olyan tényezők, amelyek eleve előrevetítették a folyamatos csökkenést.

  • az április-májusban beérő válságkezelésnek például jelentős fix költségei voltak a kormányzatok számára: azokban az országokban, ahol egyszeri, általános lakossági juttatás kifizetése mellett döntöttek, ott a költségvetésre ez egy plusz terhet rótt, de a kurzarbeitben dolgozók száma is májusban volt a legnagyobb.
  • március-májusban voltak a legszárazabbak a pénzpiacok, ekkor menekültek a kockázatos államkötvényektől a befektetők – azaz ekkor volt a legnagyobb szükség az EKB beavatkozására.
  • Az EU nyár elején elfogadta a 750 milliárdos válságkezelési alapot, amely egyrészt nyugtatólag hatott a piacokra is, másrészt a költségvetés hosszú távú tervezhetőségét is segítette.
  • És az is várt volt, hogy az 1350 milliárdos összeget nem fogja hamar ellőni az EKB, hiszen az őszi második járványhullám idején (és a fellépő gazdasági hatások miatt) szükség lehet még a maradék 900 milliárdra.

A kötvényvásárlási program amennyire vitatott volt még néhány évvel ezelőtt, annál elfogadottabb lett mára. A hatásait viták övezik, de az biztos, hogy az eszköz egyre konvencionálisabbá vált, a PSPP újraindításától az EKB például az infláció beindulását várta. Az erőteljesen dezinflációs hatású koronavírus-válság pedig tovább erősíti azokat a vélelmeket, hogy a kötvényvásárlás tartósan velünk marad.

Az eurózóna immár deflációban van, elképzelhető, hogy az EKB a már elindított (és a PSPP-nél sokkal rugalmasabb) PEPP maradék keretösszegét végül az infláció berúgására használja fel. A kötvényvásárlással szemben a legfőbb aggály, hogy az államadósságot jelentősen megemeli. Emiatt két okból sem kell aggódni: az egyik, hogy a szigorú (de átmenetileg felfüggesztett) maastrichti kritériumok mellett működő európai országok költségvetésének immár csak szűk mozgástere van az önkényes államadósság-növelő intézkedések bevezetésében, a jelenleg megugró államadósság pedig átmeneti, vészhelyzeti hatások mellett szállt el, amelyet a PEPP hiányában sokkal drágább piaci forrásokból kellett volna finanszírozni – ha ez lehetséges lett volna egyáltalán. A PEPP tehát önmagában nem eredményezett többletet az államadósságban eddig (nem úgy a PSPP, de annak hatása sem túl nagy, mert nagyrészt piaci forrásokat váltott ki). Másrészt a jegybank tulajdonában levő államadósság egyszerűen nem okozhat problémát, hiszen a jegybank nem fog menekülni a papíroktól, ha beüt a pánik. Így lehet, hogy a 230%-os japán GDP-arányos államadósság mellett a kötvényhozamok köszönik szépen, jól érzik magukat.

Címlapkép: Getty Images

koronaviruscoronavirus
szlovakia_koroonavirus
rakéta amerika biden trump elnökválasztás
Akkora vihar készül, amibe beleremeghet a világgazdaság
boltbezárás zárva closed
Új bankadóval riogat Csehország, de nem Magyarországot utánoznák
Föld alatti csövekkel javítanák a szmogos pesti levegőt
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronaviruscoronavirus