Virág Barnabás: az infláció a fő az MNB számára

Az MNB 2013-14-ben már módosított inflációs célkövetésén, amikor a 3%-os célhoz a plusz-mínusz egy százalékos sávot hozzáadtuk. Azt gondolom, hogy ez sikeres volt, egyelőre nem tervezünk tovább változtatni, vagyis a Fed múlt heti lépése (gazdasági ciklus igazított inflációs cél, amely hosszabb idősíkin is megengedi a 2%-os cél feletti inflációt - a szerk.) nem lesz hatással - mondja Virág Barnabás. 

A fiskális politka szerepe a válság miatt kieső kereslet megteremtésében van, emellett hosszútávú, versenyképességet növelő lépésekre van szükség, mivel "nem csak a következő negyedéveket kell megnyernünk, hanem a következő évekre-évtizedekre is gondolnunk kell" - mondja az MNB alenöke. 

Minden olyan eszköz a birtokunkban van, melyekkel az inflációs kilátások megváltozása esetén reagálni képes a jegybank - mondja Virág Barnabás. Adott esetben meg kell vizsgálni, mi áll a kilátások változása mögött, amennyiben ez egy fundamentális ok, akkor egy erős fundamentális válaszra van szükség, ha pedig átmenetiek az okok, akkor az első hullámban alkalmazott eszközök megfelelő példákkal szolgálhatnak - fogalmazott. Virág a "fundamentális eszközről" beszélve végül megnevezte az alapkamatot. Az MNB tehát Virág szavaiból kiolvashatóan az infláció tartós emelkedésére szükség esetén kamatemeléssel fog válaszolni.

Az egyhetes betét tenderein továbbra is a teljes összeget befogadjuk, de a kamatot hetente határozza meg a jegybank. A cél továbbra is az, hogy a teljes bankrendszeri többletlikviditás sterilizálásra kerüljön - mondja az alelnök. 

A költségvetési hiány a GDP 7-7,5%-a lehet idén, 2021-22-ben ez fokozatosan csökkenhet ismét - vetíti előre a jegybank alelnöke. A megemelkedett finanszírozási igény 3888 milliárd forint nettó kibocsátást igényel, ebből közel 3000 milliárd forint érinti a forintpiacot. Ennek a nagy része már teljesült, 2860 milliárd forintnál tartunk jelenleg - emeli ki Virág.

A hátralévő nettó és bruttó kibocsátás nagy részét lefedi az MNB kötvényvásárlása, ezzel tudja biztosítani a jegybank az alacsony hosszú hozamokat - jelezte. 

Négy oka volt a vártnál nagyobb második negyedéves visszaesésnek:

1. Az autóipar jelentősége a feldolgozóiparon belül. 
2. A globális turizmus visszaesése. 
3. A beruházások csökkenése. 
4. A járvány időzítése, a leállás hatásai a második negyedévre összpontosultak.

Az első három területen az utóbbi években jól teljesített Magyarország az MNB alelnöke szerint. Hozzáteszi: a harmadik negyedévben 5-7%-os gazdasági visszaeséssel számolnak éves összevetésben. 

Az éves infláció szeptemberben még a nyár végén megfigyelt szint körül maradhat, majd az év végéig fokozatosan süllyedhet. Valamikor 2022 körül a gazdaság helyreállásával várható az infláció 3%-os cél körüli stabilizálódása - emeli ki az alelnök. 

A statisztikailag kimutatható bérnövekedés továbbra is jelentős a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a magyar gazdaságban. A válság miatt a cégek egy része a bérnövekedést kompenzálni tudja, a bérköltség emelkedése nagyjából feleakkora lehet, mint a statisztika mutatja - emeli ki Virág Barnabás. 

Rövidtávon a következő negyedévekben az említett inflációs súrlódások jellemezhetik a gazdaságot, hosszabb távon viszont a dezinflációs hatások erősebbek lehetnek - véli a jegybank alelnöke. Arra kell felkészülni, hogy ezek az utóbbi hatások késve jelennek meg, a kulcs a munkaerőpiaci alkalmazkodás lehet. 

A megelőző években az átárazás tekintetében a nyári hónapok viszonylag unalmasak voltak, általában nem változtak az árak. Ezzel szemben az idei július és augusztus merőben más képet mutat, ami szorosan kapcsolódik a járványhelyzethez és a harmadik negyedéves újrainduláshoz. Néhány piacon extra kereslet jelent meg, ami lehetőséget adott az árak emelésére, a korábban elhalasztott áremelések végrehajtására. 

Az MNB becslései szerint ezek a hatások 0,9 százalékponttal dobtrák meg az inflációt - mondja Virág.

A gyors V-alakú kilábalás helyett egy "pipa alakú" kilábalás látszik globálisan és a magyar gazdaságban is - mondja a jegybank alelnöke. 

A fő üzenetekkel kezdi Virág Barnabás:

• Fő az infláció! A járvány egyszerre okoz inflációs és dezinflációs hatásokat, nem lehet hátradőlni, kiemelten fontos az árstabilitás elérése és fenntartása. 
• A járvány második hulláma miatt lassabb lehet a kilábalás, 2022 fordulójára érheti el a gazdaság a 2019-es szintet. 
• Az inflációs kilátások tartós megváltozása esetén a Tanács kész a megfelelő eszközöket alkalmazni. 
• A devizalikviditást nyújtó swaptender erősítette a monetáris transzmissziót. Az egyhetes betéti kamat mennyiségéről hetente születik döntés. 
• Az NKP kerete 750 milliárd forintra emelkedik, a teljes többlet pénzmennyiséget sterilizálja az MNB.

Címlapkép forrása: MTI/Illyés Tibor

Virág Barnabás alelnök 15:30-kor tart héttérbeszélgetést "a monetáris politika aktuális kérdéseiről", amelyről élőben tudósítunk.