A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
A keddi eseményen a miniszterek meghallgatták az Európai Bizottság részletes beszámolóját a Magyarország és Lengyelország ellen folyó EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárásról, és a soros elnökség ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a feltételek még nem teljesültek az eljárás lezárására, ezért annak folytatódnia kell.
Még mindig számos aggodalomra okot adó téma van
– tette hozzá Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke. Michael Roth elmondta, hogy a soros elnökség a hátralevő hónapokban ezért további meghallgatásokat tervez a két országgal. A meghallgatások lehetőséget biztosítanak a budapesti és a varsói kormánynak arra, hogy részletesebben is kifejtsék álláspontjukat „a Bizottság folytatólagos aggályaira” – szögezte le a német EU-ügyi államtitkár.
A magyar igazságügyi miniszter ezzel szemben az ülésen és tudósítóknak nyilatkozva az eljárás mielőbbi lezárását sürgette, jelesül a szavazás megtartását a Tanácsban arról, hogy valóban fennáll-e a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye a két országban. Jelezte, ha a következő tanácsülésen sem lesz készség a szavazásra, akkor rá fog világítani a kritikus országokban előforduló problémákra, „a kettős mérce problémájára”.
Az uniós szerződés értelmében az eljárás első szakaszában a Tanács tagjainak négyötödös többségével állapíthatja meg, hogy egy tagállamban valóban komoly kockázatoknak van kitéve a jogállam. Az eljárás folytatásához négyötödös többség kell, különben az megszűnik. Mivel az érintett tag (Magyarország) képviselője nem szavaz egy ilyen eseményen, így 26 tagállam között kell meglennie a négyötödös többségnek, ami 21 tagállamot jelent. Ha az eljárás folytatása ellen szavaz mondjuk Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Bulgária, akkor még kell egy tagállam, aki szintén így szavaz, hogy lezárulhasson az eljárás.
A lap emlékeztet rá, hogy a tegnapi ülésen is bebizonyosodott: továbbra is fényévnyire áll egymástól a július 21-i uniós költségvetési alku részeként a jogállami feltételrendszerről elfogadott szöveg egyfelől magyar-lengyel, másfelől nyugat-európai értelmezése. Miközben a keddi ülésen a finn, a dán, a svéd, a holland és a francia miniszterek már-már kórusban a kifizetések jogállami feltételekhez való kötésének fontosságát hangsúlyozták, addig magyar kollégájuk tartotta magát a csúcson kitárgyalt szöveg budapesti (és varsói) értelmezéséhez, miszerint jogállami kondícionalitás nincs, helyette költségvetési kondícionalitás van, ami kifejezetten a büdzsé védelmére fog létrejönni.
Mindenki, aki ennél többet akar, az veszélyezteti ezt az érzékeny megállapodást
– figyelmeztetett Varga Judit, aki egyúttal cáfolta azokat a korábbi sajtójelentéseket, melyek szerint a kérdést Magyarország közvetlenül összekötné a sokmilliárd eurós gazdasági helyreállítási csomag ratifikálásával, noha valójában később maga az Európai Tanács elnöke is elismerte, hogy a magyar (és később a lengyel) feltétel kemény kihívás elé állítja a tagállamokat az egész uniós költségvetési vitáról.
Tegnap egyébként kiderült, hogy a holnap és holnap utánra tervezett EU-csúcsot október 1-2-re halasztották, mert Michel egyik biztonsági embere pozitív koronavírus-tesztet produkált, így a tanácsi elnöknek kötelezően karanténba kell vonulnia.
Címlapkép forrása: Thomas Trutschel/Photothek via Getty Images
