irán
Gazdaság

Újra terítékre került az iráni háború, de nem mindegy, mit hoz a november

Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Már megint terítéken a háború

2020. január 3-án meggyilkolta az Egyesült Államok egy dróntámadással Kászim Szulejmáni tábornokot, Irán elit Kudsz-erőjének parancsnokát, a perzsa állam pedig válaszul ballisztikus rakétákat lőtt ki több Irakban található amerikai támaszpontra. Bár mindenki arra számított, hogy az Egyesült Államok erre nyílt háborút indít, az ország vezetése inkább megvonta a vállait újabb gazdasági szankciókat helyezett ki a világgazdaságról már évek óta teljesen leszakított Iránra.

Az elmúlt hetekben aztán kiszivárgott, hogy Irán még mindig vért kíván Szulejmáni tábornok halála miatt: merényletre készülnek Lana Marks, az Egyesült Államok dél-afrikai nagykövete ellen. Emiatt ismét napirendre került a potenciális háború Iránnal; egy diplomata meggyilkolását teljesen biztosan nem hagyná annyiban az amerikai vezetés. Azt nem tudni, hogy Irán mennyire jár közel a kivitelezéshez, már ha a terv több, mint kósza ötletelés, az amerikai hatóságok nem erősítették meg a kiszivárgott titkosszolgálati információkat.

A napokban beszélgettünk Dr. Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértővel, aki úgy látja, Irán érdekében áll, hogy most nyugton maradjanak és ne háborgassák sem Közel-Kelet stabilitását, sem az Egyesült Államokat novemberig, az amerikai elnökválasztás hónapjáig. A szakember szerint az Iránnal való konfliktus felhevülése Donald Trump újraválasztási esélyeit támogatná, aki, ha novemberig nem is támadná meg a közel-keleti országot, utána már lehet, hogy megtenné ezt. Castel úgy gondolja, kifejezetten érdekében áll Iránnak, hogy Biden nyerjen, aki puhább fellépést tanúsíthat a renegát közel-keleti állammal szemben.

Tényleg puhább lesz Biden?

Joe Biden demokrata elnökjelölt a pollok állása alapján erős esélyes az elnöki szék megnyerésére (sokkal nagyobb most a különbség, mint Trump és Clinton között volt 2016-ban), így sok elemző latolgatja, hogy mi lesz, ha Biden húzza be a választás novemberben.

Joe Biden Barrack Obama alelnöke volt, Obamának köszönhető az „iráni atomalkuként” elhíresült, 2015-ben aláírt Joint Comprehensive Plan of Action, vagyis Egyesített Átfogó Akcióterv is. Trump aztán felrúgta a megállapodást 2018. májusban arra hivatkozva, hogy nem állította meg érdemben Iránt az akcióterv az atomfegyverek fejlesztésében és egy sokkal szigorúbb, átfogóbb tervre van szükség. Az Egyesült Államokat nem követték a szintén aláíró európai államok, sem Oroszország vagy Kína, így az „atomalku” de jure még mindig érvényben van. Az amerikai kilépés óta nem sikerült újabb alkut nyélbe ütni Iránnal, a tárgyalások érdemben el sem kezdődtek.

Bidenre sokan úgy gondolnak, mint az Obama-éra intézkedéseinek továbbvivője, aki enyhébb fellépést folytathat Iránnal szemben, sőt, valamilyen úton-módon visszakanyarodik majd volt „főnökének” megállapodása felé. Arról, hogy Biden mit tervez elnöksége alatt, nem sokat kell találgatnunk, hiszen az elnökjelölt a CNN-en nemrég véleménycikket jelentetett meg arról, hogy milyen intézkedéseket hozna Iránnal szemben.

Biden az írásban élesen kritizálja Trumpot, mert szerinte az intézkedései pont az ellenkezőjét érték el annak, mint amit megcélzott vele: Irán ma már tízszer annyi dúsított uránnal rendelkezik, mint az Obama-éra alatt rendelkezett.

Biden úgy látja, Irán „néhány hónapra” van attól, hogy atomfegyvere legyen, emiatt pedig az elnökjelölt Trump elhibázott kilépését teszi felelőssé.

Az elnökjelölt írásában a következő intézkedéseket terjesztette fel:

  • ha Irán betartja az Obamával kötött atomalkuban foglaltakat, az Egyesült Államok visszatér az atomalkuba. Biden ettől a ponttól szeretné újratárgyalni az alkut, diplomatikusan, az erőszakot és kardcsörtetést mellőzve.
  • Biden szeretné azt is elérni a tárgyalások során, hogy Irán kormánya elengedje az országban fogvatartott amerikai állampolgárokat, számon kérje az ország vezetése által elkövetett emberiségellenes bűncselekményeket és megszüntesse a politikai letartóztatásokat. Biden azt is szeretné elérni, hogy az Irán által támogatott húszi milíciák és Jemen szaúdiak által támogatott kormányerői közt véget érjen az évek óta húzódó pusztító polgárháború.
  • Eltörölne minden olyan intézkedést, amely Irán Covid-19 elleni harcát hátráltatja és eltörölné Trump muszlim országokra vonatkozó beutazási tiltását is (az irániak utazását egyébként már Obama is részlegesen korlátozta).
  • Továbbra is szankcionálni szeretné azokat az iráni döntéshozókat, akik emberiségellenes bűncselekményeket követnek el vagy destabilizálni próbálják a régiót, illetve továbbra is szoros együttműködést szeretne folytatni Izraellel ennek kiszűrésében.

Ezek persze mind szuperül hangzó politikai elképzelések, amelyek különösen attraktívan csenghetnek a kampányidőszakban, de sajnos aligha lehet majd ezeket csettintésre megvalósítani, hiszen kapásból az is szükséges hozzá, hogy Irán elképzelési is hasonlók legyenek.

Mindenesetre annyit el kell ismerni, hogy Biden elképzelése az iráni helyzet megoldásáról tényleg más, mint Trumpé.

Az inkumbens elnök inkább a gazdasági szankciókon és katonai fenyegetettségen keresztül maximális nyomást gyakorolna Iránra annak érdekében, hogy a perzsa ország önként behódoljon Amerika elképzeléseinek, míg Biden inkább lazítana és engedményekkel ültetné le újra a tárgyalóasztalhoz az Ajatollahot.

Persze ha egyszer megkezdődnek a tárgyalások, semmi garancia nincs arra, hogy Irán vezetése abba az irányba hajlik majd, mint amit Biden elképzel.

Mi van, ha mégis Trump nyer?

Bár a pollok most még erősen arra mutatnak, hogy Trump ki fog kapni novemberben, a választásokig azért még sok víz lefolyik a Dunán.

Bár vannak elemzők Castelen kívül is, akik úgy látják, Trump októberben bedobhat egy iráni háborút, hogy megnyerne a választásokat novemberben, mi úgy gondoljuk, erre kevés esély van.

Trump eddigi karrierje nem igazán arra enged következtetni, hogy egy úgynevezett war-hawkkal van dolgunk:

  • Donald Trump elnök még az Obama-éra alatt, 2011 és 2013 között rendszeresen twittelt arról, hogy mennyire ellenezne egy Iránnal való háborút és úgy látta, hogy Obama hibát követne el egy katonai akcióval, melyet azért indítana, hogy újraválasszák,
  • Trump a 2016-os kampánya alatt igyekezett feltüntetni magát, mint egy háborúellenes politikus, többször kritizálta elődei iraki és afganisztáni háborúit is,
  • elnöksége alatt Trump rendszeresen konfliktusba került háborúmániás nemzetbiztonsági tanácsadójával, John Boltonnal is, akit azért is rúgott végül ki, mert folyamatosan presszionálta egy Iránnal való háború felé,
  • Trump arra sem reagált katonai csapással, amikor Irán a Hormuzi szoros lezárásával fenyegetőzött és külföldi tankerhajókat támadott meg, térített el a Perzsa-öbölben, illetve lelőttek egy amerikai drónt is,
  • Trump a drón lelövése után konkrétan akkor állított le egy katonai akciót Irán ellen, amikor a harci repülők már úton voltak, hogy az ország légvédelmi létesítményeit megsemmisítsék,
  • az év elején Irán ballisztikus rakétákkal támadott meg amerikai támaszpontokat, ahol amerikai katonák is megsérültek, de Trump nem indított ellentámadást.

Az is fontos szempont egyébként, hogy a különféle, régóta húzódó közel-keleti konfliktusok miatt az amerikai lakosság viszonylag kis százalékban támogatna egy Irán elleni katonai intervenciót;

MÉG TAVALY JÚLIUSBAN, AMIKOR A TANKERHAJÓK ELFOGLALÁSA ÉS A DRÓN LELÖVÉSE MIATT A LEGINKÁBB FESZÜLT VOLT A HANGULAT, EGY GALLUP ÁLTAL LEFOLYTATOTT KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS SZERINT A LAKOSSÁG ALIG 18%-A TÁMOGATOTT VOLNA EGY AZONNALI HÁBORÚT A PERZSA ORSZÁGGAL.

Még Trump pártja, a republikánusok is 72%-ban inkább először diplomáciai csatornákon és szankciókon keresztül mennének neki inkább Iránnak.

Némileg változott a szám akkor, amikor a galluposok azt kérdezték, hogy akkor sem támogatnának-e egy háborút, ha a diplomáciai csatornák és a szankciók is csődöt mondtak, de a lakosság nagy része még így is elutasító maradt.

Ezzel szemben például Irak 2003-as invázióját az amerikai lakosság 52-59%-a támogatta, pedig akkor szó nem volt arról, hogy a megtámadott ország amerikai drónokat lőtt volna le vagy mondjuk ballisztikus rakétákat lőtt volna ki katonai bázisokra.

Ezek alapján nehéz lenne azt mondani, hogy Trump háborút szeretne Iránnal, novemberig szinte egészen biztosan ez lesz a helyzet. Ha Trump marad az elnök november után viszont nagyon esélyes, hogy tovább mérgesedik a viszony Amerika és Irán közt; az szinte borítékolható, hogy a republikánus politikus tovább presszionálja majd a perzsa országot. Reálisabb viszont, hogy Trump igyekszik inkább kitartani továbbra is a gazdasági, diplomáciai eszközök mellett a katonai erő helyett, de akár Biden esetén, nem biztos, hogy Irán erre az általa várt módon fog reagálni.

Trump minden bizonnyal azt reméli, hogy hasonló megoldást ér majd el, mint ami Észak-Koreában (látszólag) működött: addig tolja a rivális országra a gazdasági szankciókat, amíg az el nem kezd képetek küldeni neki arról, hogy felrobbantják az atomlétesítményeiket. Nem biztos, hogy ez a forgatókönyv itt is működni fog, hiszen Irán, bár elszigetelt és politikailag is egyre instabilabb, azért közel sincs olyan nehéz helyzetben, mint Észak-Korea, ahol a lakosság éhezését már a háziállatok elkobzásával próbálják orvosolni. Irán évek óta sínylődik a gazdasági szankciók súlya alatt, de még mindig a Közel-Kelet második legnagyobb gazdasága.

Végül lehet, hogy teljesen mindegy lesz, ki az elnök

Összességében persze lehet, hogy teljesen mindegy lesz, hogy ki fog nyerni, elkerülhetetlen lesz a háború Iránnal. A megvalósulásra két erős forgatókönyv van jelenleg:

  • Irán a választások után ismét elkezdi terrorizálni a régiót, netán még arra is vetemedik, hogy amerikai diplomatákat, katonákat, repülőket, teherforgalmi járműveket támadjon meg. Egy ilyen lépést az Egyesült Államok elnöke, bárki is legyen az, aligha hagyhat figyelmen kívül, különösen, ha emberéletet is követel a csapás. Egy ilyen drasztikus akcióra akkor kerülhet sor, ha a Hámeni-rezsim valamilyen látványos, nemzetet egyesítő intézkedést talál szükségesnek, hogy a nemzetközi szankcióktól sínylődő ország lakosságát ismét összekovácsolja. Valószínűleg az Ajatollah is belátja viszont: egy Amerikával való háború nemcsak országának gyors összeomlását eredményezné, de a személyes halálát is okozná, ezért inkább az áll az érdekében, hogy valami látványos, de amerikai életeket, érdekeket nem fenyegető akcióval kovácsolja össze az ország népét.
  • Elképzelhető, hogy most, hogy Izrael kiegyezett az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel és várhatóan kiegyezik majd Szaúd-Arábiával is, ezek a NATO-n kívüli, de jelentős katonai erőt képviselő országok néhány éven belül egyesülnek Irán ellen, hogy véget vessenek a perzsa ország régiós fenyegetésének. Egy ilyen háborút az Egyesült Államok, az érintett országok régi szövetségese és fegyverbeszállítója, aligha nézne ölbe tett kézzel, függetlenül attól, hogy éppen ki az elnök. Ezt a forgatókönyvet maga Hámeni-ajatollah is reálisnak tartja, aki a napokban beszédet is intézett az iráni köztévében arról, hogy az Emírségek át fogja engedni Izraelnek katonai bázisait, amely így már közvetlenül is tudja légierejével támadni Iránt. Izrael egyébként az elmúlt években számos légicsapást mért már Szíriában állomásozó iráni katonai célpontokra, míg Irán vezetése rendszeresen fenyegeti a zsidó államot teljes pusztulással és több Izrael-ellenes fegyveres szervezetet is támogatnak. Bár ezt a konfliktust sokan egyfajta hidegháborúként emlegetik, talán nem túlzás azt mondani, hogy ez a konfliktus már több annál. 

Az izraeli-arab kiegyezéssel Irán egyre inkább elszigetelt lesz mind katonailag, mind politikailag a régióban. Az idő semmiképp nem az ő malmukra hajtja a vizet, úgyhogy talán az Ajatollah is belátja, hogy jobb, ha valamilyen kompromisszumot keres a régió nagyhatalmaival és az Egyesült Államokkal, hiszen egy háborút egy arab-izraeli összefogás és a NATO legerősebb országa ellen egészen biztosan nem tudnak megnyerni. A legjobb forgatókönyv az lenne Irán számára is, ha ismét leülnek a tárgyalóasztalhoz, függetlenül attól, hogy éppen Joe Biden vagy Donald Trump ül a szemben lévő székben.

orvos kórház egészségügy
maszk_GettyImages-1214207063
traders
párizs_getty_stock
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
mercedes-benz cla
mnb_jegybank_felügyelet_shutter
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
orvos kórház egészségügy