bezárás csőd étterem
Gazdaság

Az MNB elmagyarázza, miért esett akkorát a magyar gazdaság a koronavírus-válságban

Portfolio
A Magyar Nemzeti Bank ma délután közétette 50 pontos javaslatcsomagját, amellyel a koronavírus-válságra kívánnak megoldást nyújtani. A dokumentum egyik pontjában a jegybank a koronavírus gazdasági hatásait elemzi. Eszerint a visszaesés mértéke az egyes országok között két fő dolgon múlott: a gazdaság szerkezetén és a kormányzati fellépésen.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A dokumentum járvány alatti gazdasági teljesítményt bemutató fejezetében a jegybank azzal kezdi a helyzetértékelést, hogy az első hullám hatására valamennyi érintett ország jelentős korlátozásokat vezetett be, rövidebb-hosszabb időre megakasztva a gazdaság rendes működését. Ennek következtében jelentős gazdasági visszaesés következett be, amely a legfejlettebb országokat és a fejlődőket egyaránt érintette. Az európai államok modern kori történetük egyik legmélyebb gazdasági visszaesését élték át 2020. második negyedévében. A jegybank emlékeztet, hogy az eurozóna gazdasági teljesítménye 14,7 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül legfőbb külkereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága 11,3 százalékkal zsugorodott.

Az MNB javaslatcsomagja is szóba kerülhet a Budapest Economic Forumon, ahol a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatásaival is foglalkoznak az előadók.

A járvány némileg eltérő időben érte az egyes országokat, így az MNB felhívja a figyelmet, hogy fontos a második negyedév mellett az első féléves adatok vizsgálata is. Magyarországon a járvány első hullámának gazdasági hatásai a második negyedévre koncentrálódtak. Az első két negyedévet együtt vizsgálva a hazai gazdaság teljesítménye nem tér el a régiós átlagtól, és több, mint 3 százalékponttal meghaladja az eurozóna gazdaságának dinamikáját - írják a dokumentumban.

Az általános értékelésnél sokkal fontosabb, hogy az MNB az egyes szektorokra bontva is bemutatja a visszaesés hatásait. E szerint felhasználási oldalról a hazai háztartások fogyasztása nemzetközi összevetésben kedvezően teljesített az első félévben, a mindössze 1,6 százalékos visszaesés Bulgária és Szlovákia után a harmadik legkedvezőbb érték az EU-ban (2. ábra). A hazai fogyasztást a – nemzetközileg is az egyik legkiterjedetebb – hitelmoratórium, az elmúlt években folyamatosan emelkedő pénzügyi vagyon és megtakarítások, valamint az első hullám időszakában csak mérsékelt romlást mutató munkapiaci helyzet támogatták - áll az MNB jelentésében.

Ezzel szemben a közösségi fogyasztás, a bruttó állóeszköz-felhalmozás, valamint az export visszaesése az uniós országok középmezőnyének felelt meg.

Az állami költségvetések erőteljes anticiklikus politikával képesek volt tompítani a járvány negatív hatásait. Az európai országokban – a gazdaságszerkezeti eltérésekből adódó különbségek mellett – ott volt visszafogottabb a GDP csökkenése, ahol a kieső magánkeresletet képesek voltak kormányzati kereslettel legalább részben pótolni - írja az MNB. "A gazdaságélénkítő programok mérete és összetétele eltérő volt, azonban a második negyedévi gazdasági teljesítményt leginkább a közvetlen és célzott fiskális ösztönzők élénkítették."

Az, hogy a jegybank szerint a fiskális élénkítésnek volt az egyik legnagyobb hatása a gazdasági visszaesés mérséklésére, fontos állítás. Mivel azonban a jegybank a második negyedév kiértékelésénél fogalmazza ezt meg, amikor a magyar gazdasági visszaesés a legnagyobbak között volt a kontinensen, az állításban egyben óvatos kritikát is megfogalmazott a jegybank a kormányzat felé. Az MNB már a válság idején is megfogalmazta az ezzel kapcsolatos javaslatait, és az állami beruházások felfutását több ízben is hiányolta. Logikusan következik, hogy a fiskális ösztönzőknek tompítólag hatnak a visszaesésre, de ha a jegybank következtetése helyes, és a fiskális csomagok közti méretbeli különbségek határozták meg az eltéréseket az országok között, akkor az irányt mutathat a jövőre nézve, mert eszerint a fiskális élénkítés a koronavírus-válságban nem csak a szereplők életben tartására elég, de jelentős hatást gyakorol a gazdasági aktivitásra is. Az MNB emellett felhívja a figyelmet a visszaesés ágazati predesztinációjára is, amelyre korábban mi is rávilágítottunk.

A szerkezeti adottságokon is sok múlik

Az ágazati hatásokról az MNB azt írja, hogy a járvány magyar gazdaságra kifejtett hatását növelte, hogy éppen azt a három terület érintette, amelyek a gazdasági növekedés jelentős részét adták az elmúlt években: a járműipart, a turizmust és a beruházásokat. "A magyar gazdaság erős kitettsége a járműiparban és a turizmusban előnyből hátránnyá változott a koronavírus-válság jellegéből fakadóan" - írják. Ezen felül a beruházásokat a bizonytalan gazdasági kilátások miatt általánosan elhalasztották. A jegybank megállapításai a következők:

1) Hazánkban a járműgyártás a gazdasági növekedés közel ötödét adta a 2013-2019 közötti időszakban, ezért annak leállása súlyos hatásokkal járt. Az óvatosabb fogyasztói magatartás mellett a nagy értékű fogyasztási cikkek kereslete visszaesett, valamint akadoztak a globális ellátási láncok, így különösen nagy volt az autóipari termelés visszaesése. A járványhelyzetben az újautó regisztrációk valamennyi nagy gyártó esetében 20-40 százalékkal csökkentek. Mindezek következtében a válság különösen súlyosan érintette azokat az államokat, például Kelet-Közép-Európában, ahol jelentős az ágazat szerepe: Magyarországon, Csehországban és Németországban a járműipar magas aránya miatt egyaránt 15-15 százalékkal esett vissza az ipari termelés az első félévben (3. ábra).

mnb 3

2) A turizmus súlya a kapcsolódó ágazatokkal együtt Magyarországon meghaladja a GDP 6 százalékát, így a nemzetközi vendégéjszakák 67 százalékos csökkenése az első félévben erőteljesen hozzájárult a kialakuló gazdasági visszaeséshez. Az első intézkedések egyikeként a kormányzatok általánosan a nemzetközi utasforgalom korlátozásával próbálták meg csökkenteni járvány terjedésének sebességét. Azokban az országokban, például a mediterrán gazdaságokban, ahol a turizmus szerepe számottevő, a kieső bevételek nagymértékben mérsékelték a GDP-t. A járványhelyzet azonban hosszabb távon is meghatározhatja a háztartások turisztikai szokásait, felértékelődik a bizalom, és a helyi desztinációk.

Ezt igazolják a turisztikai szervezetek számításai is, amelyek szerint a nemzetközi turizmus helyreállása 2024 előtt nem várható.

3) A GDP felhasználási oldalán az elmúlt 2 évben a beruházások adták a növekedés 75-80 százalékát, azonban a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben a vállalati és a lakossági beruházási döntéseket kivárás jellemezheti. A folyamatot az első félévben az állami beruházások sem tompították, ezért az egyik legfontosabb növekedési tényező, a legnagyobb visszahúzó tényezővé vált. A negatív hatáshoz hozzájárul, hogy a lakáspiaci ciklus is a tavalyi évben érhette el a maximumát.

A gazdaság jelentős zsugorodása ellenére a munkaerőpiacon nem jelentkeztek erősebb visszaesés jelei, a vállalatok inkább a ledolgozott munkaórák csökkentésével, részmunkaidős foglalkoztatással reagáltak a megváltozott körülményekre -írják. A hazai foglalkoztatás az áprilisi mélypontot követően júniusban és júliusban is emelkedést mutatott. 2020 júliusában a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 4 millió 460 ezer fő volt, ami mindössze 65 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az MNB szerint kedvező munkaerőpiaci helyzet és az általános hitelezési moratórium révén a háztartások fogyasztása relatíve kedvezően alakult nemzetközi összevetésben.

A második negyedév közepén a korlátozások fokozatos enyhítésével megjelentek a kilábalás jelei, azonban az elmúlt hónapokban a folyamat elakadt, ami a „V” alakú fellendülés helyett egy elnyújtott kilábalás forgatókönyvét valószínűsíti. Ebben a helyzetben éri hazánkat és Európát a járvány második hulláma - zárja a gazdasági helyzet értékelését az MNB.

Az 50 pontos javaslat többi elemével több cikkben is foglalkoztunk:

Címlapkép: Getty Images

koronavirus eurozona europai unio mentocsomag valsagkezeles pimco
korona_vilag
kotelezo maszkviseles magyarorszag szigorítas bejelentes 201022
szlovakia kijarasi korlatozas lezaras igor matovic201022
donald trump szavaz florida201022
adobevallas
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
bezárt üzlet - koronavírus