foldgaz_fozes
Gazdaság

Erre sokan várnak: csökkenhet a gáz ára, ha a kormány megfogadja az MNB javaslatát

Lenne tér a hazai gázárak MNB által javasolt csökkentésére, azzal együtt, hogy a tőzsdei gázárak elsősorban a hidegnek ígérkező fűtési szezonnal kapcsolatos várakozások miatt már 2020-as rekord magasságokban tartózkodnak, illetve a forint gyengélkedése ellenére is. A javaslatcsomag egyéb, energetikai vonatkozású pontjait is vizsgálva megállapítható, hogy azok többnyire a szakmai szereplők által is szükségesnek tartott, a kormánytól évek óta várt lépésekre irányulnak.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A jegybank az általános és célzott keresletélénkítő intézkedések között javasolja a gázárak több lépcsőben való csökkentését, és bár nem részletezik, valószínű, hogy az csak a hatóságilag meghatározott "rezsicsökkentett és -befagyasztott" lakossági árakra vonatkozik. Az egyéb, piacról ellátott fogyasztók az elmúlt években a tőzsdei gázárak pangása miatt amúgy is alacsonyabb áron vásárolhatták az energiahordozót, rezsiköltségük visszafogása pedig korábban sem merült fel a kormányzati tervekben.

Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio következő energiaipari konferenciáján.

Történelmi mélypont után éves csúcs

Az elmúlt években többnyire olyan mélységekben tartózkodtak a tőzsdei gázárak - és ezekhez igazodóan vélhetően a magyar-orosz szerződésekben rögzített árak is -, hogy a lakossági gázellátást biztosító állam még a hatósági "rezsicsökkentett" tarifákon is nyereséget könyvelhetett volna el, ha nem fedezné magát (tartósan alacsony gázárak esetén ez könnyen előfordulhatna, a fedezeti ügyletek ugyanakkor a rövid távú mozgások hatásait semlegesítik). A magyar beszerzési árak szempontjából is mértékadó holland TTF spot ár ugyan nyár elejére történelmi mélypontra, 3 euró/MWh körüli szintre süllyedt, nem kis részben a koronavírus miatt borús gazdasági várakozások hatására, azonban ez után emelkedésnek indult. Az okok ezúttal talán mellékesek, mindenesetre az elemzők szerint a következő években, ha nem is rekord szinten, de a nyáron látottaknál azért még jóval magasabban alakulhatnak a tőzsdei gázárak, ami a hazai lakossági gázárak és az állam szempontjából sem közömbös.

Az MNB javaslata ugyanakkor egyértelműen megvalósíthatónak tűnik. A köbméterenként körülbelül 110 forintos lakossági gázár számos tételből áll, maga a gáz ára vagy molekulaár iparági forrás szerint ebből mindössze megközelítőleg 70 forintot tesz ki. A szeptember végére kialakult, éves csúcsot jelentő 12,5 euró/megawattórás TTF ár a jelenlegi euróárfolyamot is figyelembe véve durván 48 forint/köbméter beszerzési gázárat jelent. Vagyis, ha csak a jelenlegi molekulaár alapján vizsgáljuk a kérdést, e szempontból lenne még lehetőség a hatósági ár csökkentésére, anélkül, hogy veszteségbe fordulna az üzletág.

A végső ár számos egyéb tételt is tartalmaz, amelyek közül az államnak több összetevő csökkentésére is lenne lehetősége. Az opciók között első helyen kínálkozik említésre a nemzetközi szinten kirívóan magas, 27 százalékos áfa csökkentése, amely önmagában több mint 20 forint kiadást jelent a lakossági fogyasztónak minden elfogyasztott köbméter gáz után. A jegybank azonban vélhetően nem erre gondolt, hiszen ha így lenne, a gáz áfájának csökkentését indítványozta volna. A tételek közül a fogyasztói árba foglalt energiaadó és gáztárolási díj összességében mindössze nem egészen 6 forintot tesz ki, a szintén rendeletben szabályozott rendszerhasználati díj valamivel több mint 8 forint, míg a fennmaradó részt a működési költségek, a szagosítási díj és a profit teszi ki. Ezek a komponensek, elsősorban az ár adó jellegű összetevői elvileg további pár forintos mozgásteret kínálnak az esetleges árcsökkentéshez.

A jelenlegi feltételek mellett így összességében akár több tíz forintos árcsökkenés is elképzelhető lenne.

Abszolút értéken a hazai lakossági gázár a legkisebb az EU-ban, de vásárlóerő-paritáson is a legalacsonyabbak között található. Ezzel együtt a szociális helyzetet nyilván lehetne javítani gázárcsökkentéssel, ezzel a keresletet is élénkítve, de hogy ez mennyire lenne indokolt, annak felderítése túlmutat e cikk terjedelmi korlátain. Az energiagazdaság szempontjából ugyanakkor egy vagy több ilyen lépés tovább erősítené a fosszilis energiaforrás szerepét a magyar ellátásban, nehezebb helyzetbe hozva a megújulókat, és így a klímapolitikai és energiahatékonysággal kapcsolatos célokkal is szembemenne.

Nyitott kapukat döngetve

A jegybank a pénzügyi rendszert érintő javaslatok között indítványozza egy, az energiatakarékos lakások építését ösztönző új lakáshitel-program elindítását is. A magyar energiafogyasztás körülbelül 40 százaléka az épületekhez fűződik, és a mintegy 4,4 millió hazai lakóegység állapota energiahatékonyság szempontjából finoman szólva sem kielégítő – vélemények szerint mindössze 1 százaléka felel meg a legkorszerűbb követelményeknek. Az ingatlanállomány megújítása, illetve ennek támogatása több egyéb ok, például beruházás-ösztönző hatása miatt is kívánatos.

Új lakások azonban elvileg már ma is szinte csak az EU-s direktívák szerinti szigorú épületenergetikai szabályoknak megfelelve épülhetnek, hiszen e szerint 2021. január elsejétől kizárólag közel nulla energiaigényű (legalább BB besorolású ) épület kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban.

Mivel tehát nem energiatakarékos lakások ezek alapján már nem is épülhetnek, ezért a javaslat tulajdonképpen csak egy új, általános lakáshitel-program bevezetésére irányulhat, legalább is, nehéz másképp értelmezni.

Tavaly több mint 21 ezer új átadott egységgel évtizedes csúcsot magyar újlakás-piac, és nehéz elképzelni, hogy a koronavírus-válság árnyékában ennél lényegesen magasabbra tornászható ez a szám. A 2008-as világgazdasági válság előtt körülbelül kétszer ennyi új lakás épült Magyarországon, és ha még sikerülne is visszatérni erre a szintre, akkor is mintegy 100 év kellene a hazai lakóingatlan-állomány megújulásához.

Az energetikai cél elérését legalább ilyen jól szolgálná egy, a már meglévő épületek komplex energetikai megújítását szolgáló átfogó, állami támogatást tartalmazó program. A jegybanki javaslatok között szerepel is egy átfogó épület-energiahatékonysági programra vonatkozó, valós igényt megfogalmazó indítvány. Ezt szakemberek régóta sürgetik, és korábban értesülések szerint a kormány is foglalkozott a gondolattal, hogy egy, az energia- és klímastratégiához illeszkedő hasonló programot indít. Ez végül nem került be a Nemzeti Energia- és Klímatervbe (NEKT), illetve a Nemzeti Energiastratégiába (NES), ehelyett egy úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer 2021-es bevezetését jelölték ki célul. A nem csak a lakossági ingatlanokra vonatkozó terv szerint az energiaelosztóknak és/vagy kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalkozásoknak elő fogják írni, hogy olyan programokat vezessenek be és olyan intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán energiamegtakarítást eredményeznek. Vagyis a kötelezettség és anyagi vonatkozásai nem a lakosságot fogják terhelni, a rendszer részletei azonban ma még nem ismertek.

Gyorsítanák a megújulókra való átállást

Az MNB javaslatcsomagja kifejezetten a zöld gazdaság fejlesztésére irányuló ötleteket is tartalmaz (az előbbi, átfogó épület-energiahatékonysági programra irányuló javaslat is itt szerepel). Az első pont e tárgykörben a megújuló energiatermelésre való átállás gyorsítására és a villamosenergia-hálózat fejlesztésére vonatkozik. Tény, hogy Magyarország már gyakorlatilag elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegességi uniós cél mellett, az ehhez vezető útról azonban továbbra is mást gondol, mint például az Európai Bizottság. Míg ugyanis a Bizottság számos tagállam által is támogatott célja az, hogy a közösség karbonemisszióját 2030-ig 55 százalékkal vágja vissza az 1990-es szinthez képest, addig a kormány továbbra is a 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt tartja irányadónak. Ehhez az állásponthoz illeszkedik Orbán Viktor miniszterelnök minapi, „abszurditásig emelt” uniós klímacélokról szóló megnyilatkozása is.

A Bizottság nyomására ugyan a kormány 20-ról 21 százalékra emelte a megújuló energiaforrások 2030-as bruttó végső energia felhasználásban tervezett részarányát, azonban ez továbbra is az egyik legalacsonyabb célérték az EU-ban. Bár a napenergia termelő kapacitások hazai telepítési célja jelentősnek mondható (2030-ra közel 6500, 2040-ig pedig csaknem 12 000 MW; míg 2019 végén a teljes hazai erőműpark beépített kapacitása valamivel 9300 MW felett alakult), ugyanakkor például a NEKT és a NES mindössze a jelenlegi, 330 megawattos szélenergia kapacitással számol a következőkben is. Közben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) 2019 februárjában publikált tanulmánya szerint 2030- ra Magyarországon akár 1500-2500 MW-ra is emelkedhetne a beépített szélerőmű kapacitás. Amennyiben az 55 százalékos új célt jóváhagyja az Európai Parlament és Európai Tanács, amire azért jó esély mutatkozik, akkor valószínűleg az ez irányú magyar erőfeszítések ambíciószintjén is emelni kell majd, ami még nagyobb nyomatékot adhatna az MNB amúgy is indokoltnak tűnő javaslatának.

Víziközművek felújítása: lenne rá igény

Az 50 pontos jegybanki gazdaságmentő terv zöld gazdaságot érintő javaslatai között szerepel a bio-, illetve élelmiszerhulladék hasznosítási infrastruktúra, illetve a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését célzó indítvány is. A hulladék- és földkezelés szabályozási környezete, összefüggésben a bioenergia (biomassza és biogáz) potenciál kiaknázásának kívánatos céljával, kétségkívül javítható. Az állam saját hatáskörében jelentős eredményeket érhetne el a fenntarthatóság, a beruházási aktivitás és az egészséges élelmiszerellátás növelése terén, miközben például a biogáz ellátásba való fokozottabb bevonásával az ország gázimport-függőségét is mérsékelni lehetne. A részletek ismerete nélkül annyi állapítható meg, hogy a hazai energiagazdaság szempontjából általánosságban ez a javaslat is kedvező irányba mutat.

Az MNB javaslatai közül talán legkevésbé a víziközművek felújítására vonatkozó pont vitatható.

Nem utolsó sorban a 2013-as rezsicsökkentés és –befagyasztás következtében a hazai víziközmű szektor még a a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Századvég Gazdaságkutató 2018-as jelentése szerint is kritikus állapotban van.

A szükséges források megképződésének, illetve ezzel összefüggésben az állagmegóvó beruházások kényszerű elmaradása miatt helyenként a működésképtelenség határára jutottak a víziközművek. A vízellátás biztosítása érdekében a felújítási, pótlási munkálatokra évente legalább 100 milliárd forint plusz forrásra lenne szüksége az ágazatnak, ez az összeg viszont az előbbi okok miatt nem termelődik ki az ágazatban, hiába szerepel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott rekonstrukciós tervekben is. Ez, az MNB által is megfogalmazott igény is ismert és jogos tehát, továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy a jórészt önkormányzati kezelésben lévő, ám az állami szabályozás által korlátozott társaságok hogyan jutnak majd a szükséges forráshoz.

Címlapkép: Getty Images

Az operatív törzs koronavírus tájékoztatója
kórház doktorok orvos
GettyImages-1206945181
amerikai elnökválasztás getty stock trump biden
kísérleti laboratórium koronavírus járvány orvos
oltás koronavírus járvány
ford
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Az operatív törzs koronavírus tájékoztatója