vera jourova visszaszoolt orban viktornak unios biztos jogallamisag 200930
Gazdaság

Visszaszólt az uniós biztos Orbán Viktornak és kiderült pár részlet a kritikus jogállamisági jelentésről is

Portfolio
Pontosan tudom, hogy milyen volt jogállamiság nélkül a kommunista Csehszlovákiában élni, sosem támadtam a magyar embereket, sőt, minden elismerésem az övék a döntéseikért; a demokrácia pedig azt jelenti, hogy a kormányok cselekedeteit igenis lehet bírálni, mert senki sem állhat a kritikák felett – lényegében ezekkel a mondatokkal vágott vissza Vera Jourová, a jogállamisági jelentésért felelős uniós biztos Orbán Viktor magyar kormányfőnek, aki a minap Jourová lemondását követelte. A Politicónak a jogállami terület mindkét illetékes uniós biztosa nyilatkozott és a lap betekintést nyert a ma nyilvánosságra kerülő első jogállamisági jelentésbe is. Ez Magyarország kapcsán a bírósági rendszer függetlenségének sérülését látja, illetve a médiapiaci viszonyokat fokozott kritikával illeti. Szerda délután aztán bemutatták a konkrét jelentést is, erről ebben a külön cikkben számoltunk be.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Ma hozza nyilvánosságra minden tagállamra kiterjedő első jogállamisági jelentését az Európai Bizottság, amely minden tagállamban négy területet vizsgál (igazságszolgáltatási rendszer függetlensége, fékek és ellensúlyok rendszere, korrupció elleni küzdelem, média sokszínűsége és a szabadságjogok). A jelentés előtt nagy feszültség támadt a 2 éve jogállamisági eljárás alatt álló Magyarország, illetve a Bizottság között, mivel múlt pénteken néhány erős üzenetet már előzetesen megfogalmazott a magyar jogállamiság, illetve demokrácia helyzetéről Vera Jourová egy német interjúban.

Jourová abban azt mondta, hogy bár a magyar kormányfő szereti azt mondani, hogy „illiberális demokráciát” épít, de ő inkább úgy látja, hogy ez „ill demokrácia” (angolul beteg demokrácia, azaz elhagyva a szó második felét, szójátékot alkalmazott). Szerinte a magyar kormánypárti sajtóban alig jelenik meg kritika, így sok ember nem jut kellő információkhoz, és ezért nem tudnak megalapozott döntéseket hozni. A magyar igazságügyi miniszter és kormányfő reakciójában azt emelte ki, hogy Jourová megsértette a magyar embereket és az uniós szerződéseket is, amelyek pártatlanságot írnak elő egy uniós biztosnak minden kérdésben, így azonnali lemondásra szólították fel. A kormányfő pedig azt is jelezte, hogy megszakítanak minden politikai kapcsolatot az egyébként liberális politikussal. Tegnap határozottan megvédte Jourovát a Bizottság elnöke, így várhatóan a posztján marad. Ma délben Didier Reynders másik uniós biztossal együtt ők ketten mutatják be a jogállami jelentést Brüsszelben.

Ezek apropóján adtak rövid interjút a Politicónak, és közben a lap betekintést nyert a jelentés tartalmába is. Ez alapján kiderült, hogy minden tagállamban vannak bajok a négy fenti terület valamelyikén, bizonyos országokban több területen is baj van és néhány országot név szerint is megnevezett a lap.

Az összefoglaló szerint

különösen Magyarországon és Lengyelországban van veszélyben a bírósági rendszer függetlensége,

de vannak „kihívások” Bulgáriában, Romániában, Horvátországban és Szlovákiában is. A bírósági rendszer függetlensége szervezeti kereteinek bemutatásáról hétfőn külön Facebook-videót készített Varga Judit, míg 8 civil szervezet meglátásaiból a 444.hu-n jelent meg egy átfogó értékelés. Utóbbi a bírósági rendszer kapcsán például a bírói kinevezési gyakorlaton, az ügyek bírókra kiszignálásán, és a jutalmazási-fegyelmezési kérdéseken keresztül látja annak jeleit, hogy sérülhet a függetlenség.

A brüsszeli jelentés a Politico szerint emellett különösen aggasztónak nevezi a jelentés az újságírókat érő támadásokat Bulgáriában, Horvátországban, Magyarországon, Szlovéniában és Spanyolországban.

A jogállamiság helyzetét bemutató jelentést a Bizottság egy értelmes párbeszéd elindulása első állomásának szánja, hiszen végre minden tagállamban egységes rendszer szerint vizsgálták a négy fenti kérdést, így elvileg igyekeztek objektíven, egymással összevethető keretek mentén lehet beszélni a problémákról. Vera Jourová azt is jelezte, hogy a jelentés és a benne megfogalmazott javaslatok végülis kibővítik a Bizottság eszköztárát, hogy még kellő időben tudjon fellépni a tagállamokban tapasztalt jogállamisági problémákkal szemben. Van ugyanis lehetősége a testületnek kötelezettségszegési eljárást indítani, ott a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás is, de ezekkel már jellemzően későn tud reagálni a problémákra, míg a mostantól évente elkészülő jogállamisági jelentéssel egyfajta korai figyelmeztető, megelőző jellegű mechanizmus is létrejöhet párbeszéd útján.

A Reuters szerda délelőtt szintén betekintést nyert a megjelenés előtt álló jogállamisági jelentésbe és az alábbiakat közölte:

  • A koronavírus-járvány jó tesztje volt a jogállamiságnak, mert a bevezetett rendkívüli intézkedések nehezítették a fékek és ellensúlyok rendszerének működését, és ilyenkor a civil szervezeteknek és a médiának jut még fontosabb szerep a közhatalmi döntések ellenőrzésére, de közben ők is nyomás alatt állnak több tagállamban.
  • Kritikát fogalmaz meg a jelentés Németországgal és Ausztriával szemben, ahol a kormányoknak joguk van utasítani az ügyészeket.
  • Emellett Lengyelországgal szemben pedig azért fogalmaz meg kritikát, mert ott az igazságügyi miniszternek kettős szerepe van: egyrészt kormánytag, másrészt betölti a főügyészi szerepet is, ami “különösen aggasztó” az anyag szerint. A jelentés úgy fogalmaz, hogy 2015 óta a lengyel igazságügyi reform nagy viták forrása.
  • Magyarország kapcsán a jelentés szerint a lépések “komoly aggodalmat keltenek amiatt, hogy hogyna hatnak a bírói függetlenségre”.
  • Magyarország mellett Bulgária, Románia, Horvátország és Szlovákia kapcsán fogalmaz meg aggodalmakat az anyag a bírósági függetlenség kapcsán.
  • Magyarország mellett Bulgária, Horvátország, Szlovákia, Csehország és Málta kapcsán fogalmaz meg aggodalmakat az anyag az ügyészség korrupciós vizsgálataival kapcsolatban.

Az első jogállamisági jelentés éppen akkor jelenik meg, amikor egyébként is zajlik a vita arról, hogy az EU-s pénzeket milyen feltételek mentén kössék össze a jogállami keretekkel. A nyári állam- és kormányfői alku alapján hétfőn előállt egy javaslattal a német soros elnökség, ami az északi tagállamoknak és az Európai Parlamentnek túl puha, a magyar kormány képviselőjeként az igazságügyi miniszternek viszont túl kemény. Maga a jogállamisági jelentés tartalma egyébként a német javaslat szerint nem lenne alapja az uniós pénzek felfüggesztésének, vágásának, hiszen a jelentés sokkal szélesebb kört vizsgál, mint ami alapján elvileg az EU-pénzek terén szankciókat lehetne kezdeményezni, mégis érzékeny területekre világíthat rá az egyes tagállamokban és ezek alapján a német javaslat akár keményebbé is válhat.

Címlapkép forrása: Pool/Getty Images

koronavirus eurozona europai unio mentocsomag valsagkezeles pimco
korona_vilag
kotelezo maszkviseles magyarorszag szigorítas bejelentes 201022
szlovakia kijarasi korlatozas lezaras igor matovic201022
donald trump szavaz florida201022
adobevallas
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
bezárt üzlet - koronavírus