budapest
Gazdaság

Új különadó jöhet Magyarországon, de sok még a nyitott kérdés

Portfolio
Különadót vezetne be a főváros, az ipa+ koncepció egyfajta válságkezelő hozzájárulás lenne azoknak a szektoroknak, amelyeket kevésbé viselt meg a járvány, az ezekbe a szektorokba tartozó vállalatoknak átmenetileg nagyobb mértékben kellene részt venniük a közteherviselésben. A javaslattal kapcsolatban sok még a nyitott kérdés, nem egyértelmű, melyik iparűzési adóalapot kellene figyelembe venni, kapcsolódnak-e hozzá tevékenységi mentességek és az időbeli hatály sem tisztázott. A koncepcióval kapcsolatban Gyányi Tamást, a WTS Klient partnerét kérdeztük.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Újraindítási adó

A főváros egy fél százalékos úgynevezett újraindítási adó bevezetésén gondolkozik, amelyet az ötmilliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük, amíg Budapest ki nem jut a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. A főpolgármester tegnapi előadásában hangsúlyozta, hogy az új válságadót átmeneti jelleggel vezetnék be, Budapest esetében a teljes foglalkoztatás eléréséig tartó időszakra.

A szabály szerint az 5 milliárd forintot elérő IPA adóalappal bíró cégek fizetnék az IPA adóalap 0,5%-os mértékében a következő szektorokban:

  • Feldolgozóipar;
  • Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás;
  • Vízellátás: szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés;
  • Kereskedelem, gépjárműjavítás,
  • Szállítás, raktározás, Információ, kommunikáció;
  • Pénzügyi, biztosítási tevékenység;
  • Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység;
  • Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység)

Sok a nyitott kérdés

A főpolgármester által tegnap bejelentett javaslattal kapcsolatban Gyányi Tamást, a WTS Klient partnerét kérdeztük. Az adóügyi szakértő elmondta, hogy az új adónem az eddigi közlések szerint az 5 milliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük. Amit még tudunk, hogy a főváros egy 69 milliárd forintos költségvetési lukat kíván ezzel az új koncepcióval betapasztani. Sajnos a fentieken kívül egyéb részlet információ nem ismert így nem tudjuk, hogy

  • pontosan melyik évi árbevételt (iparűzési adóalapot) kellene figyelembe venni,
  • cégcsoport szintű adóalap számítana-e,
  • pontosan mekkora lenne az adó mértéke,
  • kapcsolódnak-e hozzá tevékenységi mentességek (pl. a jelenlegi helyzetre tekintettel az egészségügyi szolgáltatók, vagy a vírushelyzet miatt egyébként veszteséget generáló cégek mentesítve lennének-e, stb),
  • az új adónemmel kapcsolatban annak időbeli hatálya is kérdéses még,
  • ráadásul, ami a legfontosabb, az adó alapjának kérdése sem tisztázott.

Jelen pillanatban az ipa+ néven fut a koncepció, ami előrevetíti a kapcsolatot a helyi iparűzési adóval. Ugyanakkor a helyi adókról szóló törvény alapján a helyi iparűzési adó maximális, egyébként a főváros által is alkalmazott mértéke 2% lehet (az egyes önkormányzatok ettől kisebb mértékű iparűzési adót állapíthatnak meg a területükön állandó, vagy ideiglenes vállalkozási tevékenységet végző vállalkozásokra).

Korlátozó tényezőt jelent, hogy ugyanazon adótárgy után csak egyfajta adónemet lehet bevezetni,

ily módon még inkább nyitott a kérdés, hogy pontosan mi lenne az adó tárgya, figyelembe véve, hogy a vállalkozások jelenleg is fizetik az iparűzési adót.

Azt is látni kell, hogy több olyan magas iparűzési adó alappal rendelkező cég tevékenykedik ma Magyarországon, amelyek székhelye Budapesten található, azonban országos hálózattal, fiókokkal, vagy iparűzési adó telephelyekkel rendelkeznek, és ezen telephelyekre jutó iparűzési adót az adott önkormányzatok felé fizetik meg a megfelelő számítási módszer segítségével. Ebből az is következik, hogy lehetnek olyan cégek, ahol a székhely szerinti iparűzési adó alap egyébként kisebb mint 5 milliárd forint, és az árbevétel nagy része, amely az iparűzési adó alapját képezi, a Budapesten kívüli telephelyeken keletkezik meg, mondta el Gyányi Tamás. 

Visszatérve a helyi adókról szóló törvény általános rendelkezéseire, a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat, valamint - a megyei önkormányzat kivételével - települési adókat vezethet be (mindez tehát lehetőség, nem kötelezettség), oly módon hogy az önkormányzati gazdálkodás szabadságát és a saját bevétel növelése lehetőségét biztosító adóstruktúra alakuljon ki, és a rendszerbe beépítésre kerüljenek az adóalanyok teherviselő képességét figyelembe vevő, az adótöbbszöröződést (túladóztatást) korlátozó garanciális szabályok.

Címlapkép: Hugh Rooney, Getty Images

koronavirus jarvany halaos aldozat
unhappy_2
amerikai elnökválasztás trump biden usa
valasztas
törökország erdogan
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
koronavirus jarvany halaos aldozat