A Központi Statisztikai Hivatal hagyományosan az ősz során hozza nyilvánosságra részletes jelentését a magyar gazdaság növekedési folyamatairól. Ilyenkor a hivatal a módszertani fejlesztés mellett a szokásos rutinrevíziót is elvégzi, azaz átvezeti az adatok ellenőrzése, véglegesítése során szükségessé vált korrekciókat, valamint a számításokhoz felhasznált adatforrásokban történt változásokat.
Ennek hatására most a KSH feljebb húzta a 2018-as, amúgy is szép növekedési adatot, 5,1%-ról 5,4%-ra. Ezzel még egyértelműbben ez az év lett a rendszerváltozás utáni rekorder. A 2019-es GDP-adatot 4,9%-ról 4,6%-ra mérsékelték a statisztikusok. (Ez utóbbi adat azonban a nagy revízión majd jövőre ilyenkor esik át.) Említést érdemlő módosítás még az évtized elejére vonatkozóan történt: 2010-ben 0,7% helyett 1,1%-os volt a bővülés. Mindezek alapján a magyar gazdaság növekedési pályája a következőképpen néz ki:
Hogyan jön ez össze?
A KSH a mostani adatközlésében részletes bontásban közli a bruttó hozzáadott érték megoszlását, vagyis azt, hogy az országban előállított érték a gazdaság mely szektoraiban keletkezett. Eszerint a feldolgozóiparban (20,9%), a kereskedelemben (11,1%), és az ingatlanügyleteknél (9,4%) képződött a bruttó termelési érték több mint 40%-a.
Miről lesz még szó?
- Hogy áll a kormány újraiparosítási céljának teljesülése?
- A növekedés nyertese-e az oktatás és az egészségügy?
- Kitalicskázzák-e a magyarországi jövedelmet a külföldiek?
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
