A Központi Statisztikai Hivatal hagyományosan az ősz során hozza nyilvánosságra részletes jelentését a magyar gazdaság növekedési folyamatairól. Ilyenkor a hivatal a módszertani fejlesztés mellett a szokásos rutinrevíziót is elvégzi, azaz átvezeti az adatok ellenőrzése, véglegesítése során szükségessé vált korrekciókat, valamint a számításokhoz felhasznált adatforrásokban történt változásokat.
Ennek hatására most a KSH feljebb húzta a 2018-as, amúgy is szép növekedési adatot, 5,1%-ról 5,4%-ra. Ezzel még egyértelműbben ez az év lett a rendszerváltozás utáni rekorder. A 2019-es GDP-adatot 4,9%-ról 4,6%-ra mérsékelték a statisztikusok. (Ez utóbbi adat azonban a nagy revízión majd jövőre ilyenkor esik át.) Említést érdemlő módosítás még az évtized elejére vonatkozóan történt: 2010-ben 0,7% helyett 1,1%-os volt a bővülés. Mindezek alapján a magyar gazdaság növekedési pályája a következőképpen néz ki:
Hogyan jön ez össze?
A KSH a mostani adatközlésében részletes bontásban közli a bruttó hozzáadott érték megoszlását, vagyis azt, hogy az országban előállított érték a gazdaság mely szektoraiban keletkezett. Eszerint a feldolgozóiparban (20,9%), a kereskedelemben (11,1%), és az ingatlanügyleteknél (9,4%) képződött a bruttó termelési érték több mint 40%-a.
Miről lesz még szó?
- Hogy áll a kormány újraiparosítási céljának teljesülése?
- A növekedés nyertese-e az oktatás és az egészségügy?
- Kitalicskázzák-e a magyarországi jövedelmet a külföldiek?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
