koronavirus
Gazdaság

Koronavírus: íme az ábra, ami megmutatja, hogy miért nincsenek durva lezárások

Portfolio
A koronavírus második hullámának fertőzéses esetszámai mára sok helyen jelentősen meghaladják a tavaszi első hullámban látottakat, az országok azonban (a szigorításokkal együtt is) kitartanak amellett, hogy az általános nagy lezárás helyett a szelektív védekezésre koncentrálnak. Az elsőre meglepő döntést elsősorban az motiválhatja, hogy a halálesetek száma jóval alatta marad a tavasszal látottaknak. Ez egyre több kérdést vet fel, amelyekre a következő hetekben kaphatunk választ.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

A koronavírus-járvány az elmúlt egy hétben magasabb fokozatba kapcsolt. Az északi félteke szinte minden országában jelentősen növekszik a regisztrált esetek száma, Európa (és ezen belül a régiónk is) újra gócponttá vált. Az új fertőzöttek napi száma Európa legtöbb országában már bőven meghaladja a tavaszi  első hullám adatait.

koronavirus map

Hogyan készült a térkép?
A Johns Hopkins Egyetem adatbázisának országszintű adatait használva megnéztük, hogy az elmúlt egy héten mekkora volt a regisztrált fertőzöttek száma. Ezt összevetettük az egy hónappal ezelőtti helyzettel, és a százalékos változást ábrázoltuk a térképen. Minél nagyobb a növekedés, annál erősebb narancs árnyalata van az országnak, minél nagyobb a csökkenés, annál zöldebb. A kis fertőzésszámú országokban százalékosan kifejezve óriási pozitív és negatív változások lehetnek, ezért a színskálát úgy állítottuk be, hogy 30%-nál már a legerősebb színnel jelöltük az országot. Fontos hangsúlyozni, hogy a térkép nem az általános járványhelyzetet ábrázolja egy abszolút skálán, hanem az egyes országok egyedi helyzetének változását a saját, egy hónappal korábbi helyzetükhöz képest.

Ezek alapján elsőre furcsának tűnhet, hogy miért nem zárnak le az országok ugyanúgy, mint tavasszal tették. Az alábbi grafikon erre magyarázatot ad, igaz, több új kérdést is felvet. A járványügyi adatok közül az egyik leginkább megbízható a "halálozási többlet" statisztika, ami - függetlenül a koronavírus-tesztelési gyakorlattól, felderítési sikerességtől, definíciós eltérésektől stb. - megmutatja, hogy egy országban a halálesetek száma hogyan tér el a korábbi évek hasonló időszakának átlagától. Ez alapján tekinthetjük úgy, hogy a járvány ott követel nagy áldozatot, ahol a halálozás jelentősen megugrik a szokásos demográfiai folyamatokhoz képest.

A grafikonon néhány olyan országot választottunk ki, ahol a második hullám egyértelműen több fertőzést produkált, mint az első. Jól látható, hogy tavasszal sokkal nagyobb volt a többlethalálozás, mint eddig az ősszel. Vagyis hiába van sokkal több fertőzés, a járvány halálesetben mért kára egyelőre sokkal kisebb. Így a politikusok érthető módon tartózkodnak a drasztikus lezáró lépésektől, amelyek a gazdasági károkon keresztül hosszabb távon szintén életévekben mérhető veszteségeket jelentenek. (Az első hullám nagy gazdasági veszteségei miatt amúgy is általános az a vélemény, hogy túlzó volt a tavaszi szigor.)

De miért alakul ennyire másképp a járvány? Több magyarázat is adódik, de egyelőre egyik sem tűnik tökéletesnek, vagy legalábbis önmagában kellő magyarázó erejűnek.

  • A nyár végén általános értékelés volt, hogy a mobilis fiatalok körében terjedő járvány érintetlenül hagyta az idősebb korosztályt. Mivel a vírus így az alacsonyabb egészségügyi kockázatú csoportokban terjedt, a súlyos esetek aránya is kisebb lehetett. Ez a magyarázat azonban, még ha nem is vethető el teljesen, október közepén önmagában gyengébbnek tűnik (már működik a Florida-hatás). Spanyolországban például a súlyos járványhelyzet ellenére a halálozási többlet mindössze 15% volt, az első hullám csúcsán ez 150%-nál járt. Ráadásul az utóbbi hetekben már csökkenés látható, ami azt sugallja, hogy az ott épp enyhén fékeződő terjedést már a halálesetek számának mérséklődése kíséri.
  • Természetesen elképzelhető, hogy a halálozási statisztika utólag felfelé korrigálódik (ez általános tapasztalat), és ez finomítja a képet, ám akkorát már nem tudnak mozdulni felfelé a mortalitási számok, hogy az első hullámhoz képest ne legyen érdemben kisebb a halálozási többlet. 
  • A halálozási többlet statisztika természeténél fogva késve követi a járvány lefutását. Ezért sok országban még egyáltalán nem kizárt, hogy a halálozások száma emelkedni fog. Az adatok szerint sajnos ilyen ország lehet hazánk is, ahol a súlyos esetek száma dinamikusan emelkedik. (És egyébként már meghaladta az első hullám számait. Ugyanakkor még mindig igen alacsonynak számít: Magyarországon egyelőre egyáltalán nem mutatható ki halálozási többlet a koronavírus járvány miatt.)
  • Az is elképzelhető, hogy a második hullámban több ország hatékonyabban deríti fel az eseteket, ezért igazából a járvány nem annyival nagyobb, mint amit az esetek sugallnak. Németországban fogalmazódott meg a leghatározottabban ez a vélemény, ám más országokban, ahol a felderítés hatékonysága láthatóan inkább romlott, kevésbé lehet erős ez a magyarázó tényező.
  • Sokkal biztatóbb magyarázat lehet, hogy a koronavírus ellen hatékonyabb gyógyítási eljárások léteznek, ezért a járvány mortalitása emiatt csökkent. 
  • Ahogy az is egy optimista lehetőség, hogy a jobb felderítés miatt a fertőzötteket hamarabb sikerül detektálni, így a gyógyításuk is hamarabb kezdődhet meg.
  • Egyelőre csak gyenge lábakon álló hipotézis, de logikailag az sem zárható ki, hogy a koronavírusnak enyhébb változata alakult ki, ami nem okoz annyira súlyos szövődményeket.

A pontos magyarázat a második hullám alacsonyabb halálozási többletére egyelőre hiányzik, a képet a következő hetek számai pontosíthatják majd. Egyelőre annyit mondhatunk, hogy hiába tűnnek ijesztőnek a fertőzési adatok, a halálozási statisztika alapján a második hullám veszteségei kisebbek. Ám természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindez így is marad.

Címlapkép: Getty Images

koronavirus jarvany halaos aldozat
unhappy_2
amerikai elnökválasztás trump biden usa
valasztas
törökország erdogan
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
koronavirus jarvany halaos aldozat