epuletfelujitas bejelentes novak katalin lakasfelujitas europai bizottsag201015
Gazdaság

Éppen akkor hirdetett itthon hatalmas lakásfelújítási programot a kormány, amikor az EU is bejelentette azt

Portfolio
Csak néhány órával előzte meg Novák Katalin tárca nélküli miniszter tegnapi nagy lakásfelújítási bejelentése azt, amit egyébként tegnap Brüsszelben szintén bejelentettek: hatalmas épületfelújítási programot hirdetett meg az Európai Bizottság. Nagyon úgy tűnik, hogy a két dolog összekapcsolódik, és ugyanígy EU-s programból (is) finanszírozhatja majd a kormány a családoknak szintén minap belengetett napelemes beruházási pályázatot. Egyelőre azért nem mondta el sem a lakásfelújítási, sem a napelemes lehetőség részleteit a kormány, mert még az EU-ban is csak most alakulnak ki a végső keretek, konkrétan a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap részletszabályai. Mindenesetre a megelőlegezett itthoni bejelentések a felkészülést és a várakozások menedzselését jól szolgálják, hogy lendületet vehessen 2021-ben a járvánnyal küzdő gazdaság.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Reggel jött a magyar bejelentés…

Látszólag a semmiből jött Novák Katalin családügyi tárca nélküli miniszter szerda reggeli bejelentése, miszerint január 1-től a gyermekes családoknak átfogó lakásfelújítási programot hirdetnek és bármilyen számlát érdemes eltenni, mert majd 3 millió forintig az állam állja azt utólag. A lehetséges beruházások körére nincs korlátozás, a tárca nélküli miniszter energetikai korszerűsítést is említett. Ezeknek a számláit egyébként könnyen lehet, hogy majd a kormány a háttérben leadja az Európai Bizottságnak, hogy a 2021-től induló új EU-s programokból utófinanszíroztassa azt „Brüsszellel”. Legalábbis erre utal az, hogy éppen az Európai Bizottság nagy bejelentését megelőző órákra időzítette saját bejelentését is a magyar kormánytag.

A kinti testület ugyanis szerda délben szintén egy nagy épületfelújítási programot hirdetett meg. Ennek az a célja, hogy akár 35 millió európai épület felújításával és 160 ezer zöld munkahely megteremtésével el tudja érni az EU a 2030-ra kitűzött kibocsátás-csökkentési célját az EU. Jelenleg a hivatalos cél az, hogy 40%-kal kegyen kevesebb a kibocsátás az 1990-es szinthez képest uniós szinten (ez Magyarországnak a rendszerváltás utáni ipari összeomlás miatt várhatóan sikerülni fog, de több tagállam az 1990-es szinthez képest most pár százalékkal több kibocsátást hajt végre, mint 30 éve, nekik tehát komoly átállás kell majd).

Ráadásul a Bizottság a minap azt javasolta, hogy ezt a 40%-os célt fel kell emelni 55%-ra, hogy nagyobb biztonsággal elérhető legyen 2050-re a teljes klímasemlegesség, az Európai Parlament pedig a minap 60%-ra emelés mellett hagyta jóvá az uniós klímarendeletet. A Bizottság ügyvezető alelnöke egyébként éppen a múlt pénteken vett részt egy budapesti klímavédelmi fórumon és ennek kapcsán egy magyar lapinterjúban azt hangsúlyozta, hogy igenis megvalósítható a 40%-ról 55%-ra emelendő cél a kibocsátás csökkentésében.

Ebbe a nagy keretbe illeszkedik tehát minden, ami itthon és kint Brüsszelben épületfelújítási, energiahatékonysági téren történik.

A kibocsátás-csökkentési cél és az épületfelújítások összefüggése

Az Európai Bizottság által 2020 szeptemberében javasolt, 2030-ig tervezett legalább 55%-os kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez az EU-nak 60%-kal kell csökkentenie az épületek üvegházhatásúgáz-kibocsátását, 14%-kal az energiafogyasztását, 18%-kal pedig a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos energiafogyasztást.

Az európai politika és finanszírozás máris pozitív hatást gyakorolt az új épületek energiahatékonyságára, amelyek a 20 évvel ezelőtt készült épületek által fogyasztott energiamennyiségnek ma már csak a felét fogyasztják. Az EU-ban azonban az épületek 85%-át több mint 20 éve építették, és ezek 85-95%-a 2050-ben várhatóan még állni fog. A korszerűsítési program azért is szükséges, hogy a régi és az új épületekre vonatkozó előírások közelebb kerüljenek egymáshoz.

… aztán pár órára rá jött brüsszeli bejelentés

Az Európai Bizottság tegnap fogadta el és mutatta be az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját, mellyel az épületek energiahatékonyságának javítását kívánja elérni. A Bizottságnak az a célja, hogy a következő tíz évben legalább megduplázza a korszerűsítési arányt, és biztosítsa, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek. Ez javítani fogja az épületekben élő és azokat használó emberek életminőségét, csökkenteni fogja Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátását, elő fogja mozdítani a digitalizációt, és javulást fog eredményezni az anyagok újrafelhasználása és újrafeldolgozása terén.

A testület közleménye emlékeztet rá, hogy az uniós energiafogyasztás mintegy 40%-áért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 36%-áért az épületek a felelősek. Azonban mivel évente csak 1%-ukat vetik alá energiahatékonysági korszerűsítésnek, a hatékony fellépés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa 2050-ig klímasemlegessé váljon. Miközben közel 34 millió európai nem engedheti meg magának, hogy fűtse otthonát, az energiahatékony korszerűsítést előmozdító közpolitikák egyszersmind választ adnak az energiaszegénységre, elősegítik az emberek egészségét és jólétét, és hozzájárulnak energiaszámláik csökkentéséhez. A Bizottság szerdán egy a tagállamoknak szóló ajánlást is közzétett az energiaszegénység kezeléséről.

A stratégia az alábbi három területen határoz meg prioritásokat:

  1. a fűtés és hűtés dekarbonizációja;
  2. az energiaszegénység és a legrosszabb teljesítményt mutató épületek kezelése;
  3. valamint a középületek, például iskolák, kórházak és közigazgatási épületek felújítása.

A Bizottság javaslata szerint a projekt tervezésétől a finanszírozáson át a megvalósításig húzódó korszerűsítési lánc jelenlegi akadályait le kell bontani egy sor szakpolitikai intézkedéssel, finanszírozási eszközzel és technikai segítségnyújtási eszközzel.

A stratégia a következő kardinális intézkedéseket foglalja magában:

  • Szigorúbb szabályozás, szabványok kidolgozása és tájékoztatás az épületek energiahatékonyságáról a köz- és magánszektorbeli felújítások jobb ösztönzése érdekében, ideértve a meglévő épületek energiahatékonyságára vonatkozó kötelező minimumkövetelmények fokozatos bevezetését, az energiahatékonysági tanúsítványokra vonatkozó szabályok aktualizálását, valamint az épületek felújítására vonatkozó követelmények lehetséges kiterjesztését a közszférára;
  • Hozzáférhető és jól célzott finanszírozás biztosítása, többek között a Next Generation EU helyreállítási és rezilienciaépítési eszköze keretében induló „Renovate” és „Power Up” kiemelt kezdeményezések, valamint a különböző finanszírozási források kombinálására vonatkozó egyszerűsített szabályok és a magánfinanszírozás sokféle ösztönzése révén;
  • A felújítási projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás növelése, a nemzeti és helyi hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtástól kezdve az új zöld munkahelyeken dolgozó munkavállalók képzéséig és készségfejlesztéséig;
  • A fenntartható építési termékek és szolgáltatások piacának bővítése, beleértve az új anyagok és természetalapú megoldások integrálását, továbbá az építési termékek forgalmazásával, valamint az anyagok újrafelhasználásával és hasznosításával kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát;
  • Új európai Bauhaus létrehozása, amely egy külső szakértőkből, köztük tudósokból, építészekből, formatervezőkből, művészekből, tervezőkből és a civil társadalom képviselőiből álló tanácsadó testület által közösen irányított interdiszciplináris projekt. Mostantól 2021 nyaráig a Bizottság teret enged egy széles körű részvételen alapuló, közös alkotási folyamatnak, majd 2022-ben az öt első Bauhaus-központból hálózatot fog építeni a különböző uniós országokban.
  • Szomszédságalapú megközelítések kidolgozása a helyi közösségek számára megújuló és digitális megoldások elsajátítása és nulla energiaigényű kerületek létrehozása érdekében, ahol a fogyasztók termelő-fogyasztókká válnak, akik energiát értékesítenek a hálózat számára. A stratégia magában foglal egy megfizethető lakhatási kezdeményezést is 100 kerület számára.

A megújuló energiáról szóló irányelv 2021. júniusi felülvizsgálata során mérlegelni fogják a megújuló energián alapuló fűtésre és hűtésre vonatkozó célkitűzés megerősítését és a megújuló energia minimális szintjének bevezetését az épületekben. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (EU ETS) származó bevételek mellett hogyan lehetne felhasználni az uniós költségvetés forrásait az alacsonyabb jövedelmű lakosságot érintő nemzeti energiahatékonysági és -megtakarítási rendszerek finanszírozására. A környezettudatos tervezésre vonatkozó keret tovább lesz fejlesztve annak érdekében, hogy hatékony termékeket biztosítson épületekben történő felhasználásra, és előmozdítsa azok használatát.

A korszerűsítési program azonban nemcsak arról szól, hogy a meglévő épületeket energiahatékonyabbá és klímasemlegesebbé kell tenni. Előmozdíthatja városaink és épített környezetünk nagyszabású átalakulását is. Lehetőséget kínálhat egy olyan ígéretes folyamat elindítására, amely összehangolja a fenntarthatóságot és a stílust – mutat rá a közlemény. Ahogy azt von der Leyen elnök bejelentette, a Bizottság útjára indítja az új európai Bauhaust egy olyan új európai esztétika kialakítása érdekében, amely a teljesítményt a feltalálói leleményességgel ötvözi. Arra törekszünk, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen az élhető környezet, és egy új, fenntartható jövőben újra egymással összeegyeztethetővé váljon a megfizethetőség és a művészi igényesség.

Az épületfelújítási stratégia összes fontos részlete, illetve a Bizottság rendelettervezete az ezen az oldalon található közlemény alatti dokumentumokban érhető el.

Címlapkép forrása: Jan Woitas/picture alliance via Getty Images

lélegeztetőgép
emanuel macron
panik (2)
Jeffrey Gundlach
palotai dániel
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
lélegeztetőgép