gyorffybalazs200403
Gazdaság

Parlament előtt a javaslat, jelentős könnyítéseknek örülhetnek a magyar gazdák

A következő évtől kedvező irányba változhatnak a hazai mezőgazdasági termelők számára érvényes adószabályok: csökkennek az adóterhek, kibővülnek a kedvezmények, mérséklődnek a bürokratikus terhek, közben fehéredhet az agrárium. A kormány parlamentnek benyújtott törvényjavaslatának indokoltságáról, részleteiről, annak várható következményeiről Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét kérdeztük, nem véletlenül: ugyanis a NAK meghatározó szerepet játszott abban, hogy a gazdák életét megkönnyítő javaslatcsomag ilyen formában kerüljön a kormány, majd a parlament elé. A szakember vallja: a törvénymódosításnak köszönhetően egyértelműen javul a magyar mezőgazdaság versenyképessége.
Az új adózási szabályokról is szó lesz a Portfolio Agrár Klubján. Most érdemes regisztrálni az ingyenes eseményre:

Koronavírus ide vagy oda, rendszeresen hallani, hogy az állam mostanában hosszú évtizedek óta nem látott tartozásait törleszti, történelmi döntések születnek. Így van ez a parlamentnek kedden beterjesztett agrárügyi javaslatok esetén is? Miben áll a jelentőségük?

Győrffy Balázs: Az elmúlt néhány év megfeszített munkája érett be ezzel a törvényjavaslattal. „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” címmel készítettünk 2018-ban egy munkaanyagot. Ebben a javaslatcsomagban összeszedtük azokat a témákat, amelyekkel véleményünk szerint foglalkoznia kell az agrárpolitikának. Ezek közül az egyik hangsúlyos elem volt az agráradózás és a működési formák újragondolása.

Mi indokolja ennek a szükségességét?

A jelenleg érvényes kereteket a 2000-es évek elején fektették le, nem kell különösebb jogtudósnak lenni, hogy belássuk:

20 év alatt elég sok minden változott, és az akkor teljesen modern jogszabály mára elavulttá vált.

Számos olyan tényező, ami akkor a dinamikus fejlődést biztosította, mostanra inkább a fejlődés gátjává vált. Például, hogy az egyes működési formák adózási határszámai azóta is változatlanok. Másrészt a mostani támogatási és adózási szabályok arra ösztönözték a gazdálkodókat, hogy minél inkább szétaprózódottan tevékenykedjenek. Ez pedig bürokratikus terheket eredményez nemcsak a gazdálkodók, de az állam számára is.

A javaslatcsomag úgy módosítja a meglévő szabályokat, hogy az adóterhek csökkenjenek, a kedvezmények kibővüljenek, a bürokratikus terhek mérséklődjenek, és közben fehéredjen a gazdaság.

Hogyan született meg ez a jogszabály?

Már az első pillanattól meghatározó szerepet játszott benne a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a cél, amit megfogalmaztunk, az most megvalósulni látszik. A háttérmunkáról annyit még elárulhatok, hogy

rendkívül intenzív együttműködésben jött létre ez a javaslatcsomag, az Agrárminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium aktív részese volt ennek.

Ennek mentén alakult ki az az anyag, amelyet a múlt heti ülésén a kormány elfogadott és kedden már be is terjesztett a parlamentnek. Egy köztestület életében különös jelentősége van, amikor egy jogszabály, amit ő indít el, menedzsel, végül kormány-előterjesztésként, törvényjavaslat formájában jut az Országgyűlés elé.

Honnan indult a munka, mire alapozták a javaslatcsomagot, felmérték-e a gazdák igényeit?

Az előkészítő munkát azzal kezdtük, hogy megvizsgáltuk a nemzetközi gyakorlatot. A Közös Agrárpolitika nagyon szigorú kereteket határoz meg, közösek a finanszírozási keretek, ez azt jelenti, hogy tagállami szinten nagyon korlátozott lehetőségünk van bármit is csinálni. Az adópolitika talán az egyetlen olyan rész, ahol szűk keretek között tagállami hatáskörben lehet az agrárvállalkozóknak segíteni. Az Európai Unió szinte minden országában van olyan kedvezményes adórendszer, ami az agráriumnak szól. Ezeket megvizsgáltuk, és nem nagyon találtunk jobbat annál, mint a jelenlegi magyar rendszer, mert azt el kell ismerni, hogy a most hatályos jogszabály is az öt legjobb között van Európában. De mi ehhez képest szerettünk volna még jobbat.

Ezért teljesen új alapokkal kellett indulnunk. A tagságunkkal természetesen élénk a kapcsolatunk, a gazdafórumokon lényeges visszajelzéseket kaptunk a javaslatokkal kapcsolatban.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézettel együtt is végeztünk egy felmérést az adózási változásokról, közel 10 ezer tagunktól érkezett válasz. A munkaanyagot kidolgozó csapatban pedig jó néhányan voltunk, akik első kézből rendelkeztünk tapasztalattal. A mostani ismereteink szerint az általunk letett javaslat a legrosszabb esetben is változatlanul meghagyja a jelenlegi kedvezményeket az ágazati szereplőnek.

A többségnek viszont egyértelműen kedvezőbb pozíciót jelent ez a tervezet.

Hány ember életét könnyíthetik meg a lépések, ha az országgyűlés elfogadja és mire is számíthatnak?

Ma Magyarországon 290 ezer őstermelő van, 170 ezren adnak be egységes kérelmet, vannak családi gazdaságok, az is 80 ezres közösség. A javaslat egyik alapeleme, hogy az őstermelői státusz megmaradna, viszont a szabályai változnak. Az őstermelők vonatkozásában van egy 600 ezer forintos küszöb, ami alatt adóbevallást sem kell készíteni. Ez emelkedhet jövőre 1 millió forint körüli összegre, a minimálbér függvényében, mert fontos változás az is, hogy ahogy emelkedik évről-évre a minimálbér, úgy emelkedik az éves küszöbérték. Ezzel kihúzzuk az előző rendszer egyik méregfogát, hiszen 2002-ben teljesen mást jelentett a 600 ezer forint, mint manapság.

Minek örülhetnek még az őstermelők?

Fontos változás továbbá, hogy jelentősen kibővül az őstermelőként végezhető tevékenységek köre, a javaslat elfogadásával az árbevétel 25 százalékáig lesz lehetőség kiegészítő tevékenység végzésére. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek van egy kis mezőgazdasági üzeme, és abból szeretne falusi vendégasztalt csinálni vagy bekapcsolódni a vidéki turizmusba, akkor azt megteheti, miközben a mostani szabályok szerint erre a célra külön működési formát kellett fenntartania, például céget kellett alapítania. Ez egyúttal a fehéredést is elősegíti, mert nem ösztönöz az egyéb tevékenység eltitkolására.

Az őstermelőknek egy – szintén a minimálbérhez kötött – jelenleg megközelítőleg 10 millió forintos keret alatt egy effektív adómentes sávot határoztunk meg.

A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Aki efölötti árbevétellel rendelkezik, ott már tételes költségelszámolásra kell áttérni. A legkedvezőbb változás ebben a tekintetben, hogy korábban, ha valaki akár csak 1 forinttal is, de átlépte az alsó határt, akkor a teljes összegre vetítve kellett kifizetnie az adót. Most viszont már csak az adómentes sáv feletti összegre vetítve kell ezt megtenni. Mégpedig úgy, hogy ha például 11 millió forint a bevétel, akkor a 10 millió feletti 1 milliós árbevételből 10 százalékos jövedelmet feltételezünk, és ennek kell adóban megfizetni a 15 százalékát.

Azaz 11 millió forint árbevétel esetén 15 ezer forint lesz az adó.

És fontos leszögezni, hogy a bevételekbe nem számítanak bele a támogatások.

Kik jutnak még kedvezőbb adózási szabályokhoz?

A következő kategória az őstermelők családi gazdasága. Ez a jelenlegi közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőket és a családi gazdaságokat tömörítő kategória, melynek tagjai őstermelők lehetnek. Adózása az őstermelőknek nyújtott adózást többszörözi a résztvevők számával, viszont a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatja meg a 4 főre számított értékhatárt, ami idén körülbelül 80 millió forint. Lényeges könnyítés továbbá az esetükben, hogy őstermelők családi gazdaságának vezetőjének nem kell főállású agráriusnak lennie.

A jogszabály létrehoz egy harmadik, vadonatúj kategóriát, a családi mezőgazdasági társaságok, csmt-k rendszerét.

Ez egy minősítés, a társasági forma – legyen szó bt.-ről vagy éppen kft.-ről – ettől még változatlan marad. A csmt cím használatához két feltételnek kell megfelelni: kizárólag mező-, erdőgazdálkodási tevékenységet, illetve ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez az adott társaság, illetve a tagok között hozzátartozói viszony vagy annak láncolata áll fenn. Ezeket a kamara megvizsgálja, majd dönt, hogy az adott társaság jogosult-e a csmt címre.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke ott lesz az Agrárszektor Konferenciánkon. Részletek itt:

Miben áll ennek a működési formának az előnye? Mitől több egy csmt, mint egy minősítéssel nem rendelkező vállalkozás?

Ez a státusz azért érdekes, mert a családi gazdaságok vonatkozásában több jogszabály is kedvezményeket biztosít. Például ha valaki termőföldet vásárol, akkor családi gazdálkodóként elővásárlási joga van a nem családi gazdálkodóval szemben, ez a csmt esetében is így lesz. Adózási oldalról – függetlenül attól, hogy rendelkezik-e csmt minősítéssel vagy sem - igyekeztünk egy olyan keretet kialakítani, aminél nem titkoltan az volt a célunk, hogy egy viszonylag magas értéket meghatározva, komoly gazdasági teljesítmény mellett is tudjunk kedvezményes adózási körülményeket biztosítani.

gyorffy balázs
Fotó: Stiller Ákos/Portfolio

Miért van szükség arra, hogy ezt a formát ennyire vonzóvá tegyék? Miből fakad a kényszer?

A generációváltásból.

Fontos, hogy a fiatalokat bent tartsuk az ágazatban.

Ezért az adózási lehetőségeket úgy alakítottuk ki, hogy ha valaki valami újat akar csinálni, mondjuk magasabb hozzáadott értéket állítana elő, például fel akarja dolgozni azt a terméket, amit a vállalkozásában előállítottak, azt ne gátoljuk, hanem inkább ösztönözzük. Ezek olyan beruházások, amelyek megnövelik a bevételt, ezért eddig, ha valaki családi gazdálkodóként tevékenykedett, pláne ha őstermelői formában tette ezt, akkor komoly korlátokba ütközött. Nem egy esetben egy-egy beruházás azért maradt el, mert ami jött volna a réven, az elment a vámon. Most viszont az új keretek arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy magasabb intenzitású kultúrákat, feldolgozott termékeket vegyenek fel a profiljukba, adott esetben falusi turizmusban, vendéglátásban gondolkozva lépjenek előre. A kialakított adózási keretek kellően vonzók ehhez.

Mondana pár konkrét példát ezekre a kedvezményekre?

Ha valaki bérbe adja a földjét, annak díját adóteher nélkül kaphatja meg. Ha valaki a területalapú támogatást a saját kft.-jéből vagy bt.-jéből kiveszi, azt adófizetés nélkül megteheti. Ha valaki termőföldet vásárol, és ezt a saját cégének legalább 15 évre bérbe adja, ennek az ellenértékét mindegy, hogy egy összegben fizeti ki, vagy hitelt vesz fel, és folyamatosan törleszti, ez adómentesen megtehető. Fontos szabály, hogy ezeknek a kivéteknek az összege egy adóévben nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Egy ilyen cég már nem a kicsik kategóriája, hanem egy versenyképes, közepes méretű gazdaság.

Vannak arra számítások, hogy ez a javaslatcsomag a költségvetés számára mit jelent?

A Pénzügyminisztériumban úgy számolnak, hogy ezzel a jogszabállyal a kormány is jó üzletet csinál.

Ami adókedvezmény ott marad a családoknál, nem rengeti meg a költségvetést, és közben ne felejtsük el, hogy ennek következtében gazdaságfehérítési, hatékonyságnövelő és adminisztrációcsökkentő szempontok is érvényesülnek. Hogy csak egy példát említsek az utóbbi esetre: egy héttagú családi gazdaságnak hét adóbevallást kellett benyújtani az őstermelői tevékenység kapcsán. Ha ez a család átmegy egy csmt-be, akkor csak egy társaságnak kell elvégezni a könyvelését.

Mi a kamara távlati célja, mi az a folyamat, amibe ez a mostani törvényjavaslat egy fontos építőelemként szolgál?

Azzal számolunk, hogy ennek a törvénymódosításnak köszönhetően egyértelműen javul a magyar mezőgazdaság versenyképessége.

Az a vállalkozás, amelyiknek eddig egyfajta üvegplafont jelentett az adópolitika, új helyzetben találja magát és igent mond beruházásokra. A javaslatcsomag egyértelműen arra ösztönzi a gazdálkodókat és a családokat, hogy minél nagyobb értéket állítsanak elő, minél nagyobb termelési érték keletkezzen egy hektáron, minél magasabb árbevételt realizáljon egy-egy vállalkozás.

Az a célunk, hogy a magyar mezőgazdaság gerincét adó családi gazdasági egységek látványosan megerősödjenek a következő évtizedben,

és képesek legyenek egy nagyon robusztus teljesítménynövekedésre.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio

lélegeztetőgép
emanuel macron
panik (2)
Jeffrey Gundlach
palotai dániel
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
lélegeztetőgép