A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint optimista esetben is csak a jövő évszázad elejére tűnhet el a fizetésbeli különbség Európában a nők és a férfiak között. Olaszországban 2074-re, Németországban 2121-re, Romániában viszont már 2022-re kiegyenlíthetődnek a bérek, ha a mostani tendencia folytatódik. Igaz, ez utóbbi esetben – nemtől függetlenül – elfogadhatatlanul alacsonyak a fizetések a konföderáció minősítése szerint.
Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében azt kifogásolja, hogy uniós javaslattevő testület bizonytalan időre elhalasztotta a fizetések átláthatóságát előíró irányelvre vonatkozó előterjesztését.
Mindeközben az Európai Parlament arról vitázik, bevezessék-e a kötelező nemi kvótákat a nagy cégek igazgatótanácsaiban. A képviselők szerint ennél fontosabb lenne most az egyenlő bér biztosítása.
Magyarországon is fontos ügy a nemek közötti béregyenlőtlenségi nehézségek leküzdése – mondta az InfoRádiónak a LIGA Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint a jelenlegi bérhelyzetet több szempont szerint kell vizsgálni, egyrészt az azonos munkakörben foglalkoztatottak bérkülönbségét kell összehasonlítani. Ebben az esetben Magyarország viszonylag jó pozíciót tölt be, hiszen a nagyvállalati szektorban különböző típusú bértarifarendszereket alkalmaztak, amely munkaköralapú, tehát azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók között legfeljebb a teljesítményük alapján tesz különbséget, és nem a nemük szerint.
A szakszervezeti elnök szerint a nemek közötti bérkülönbség abból is adódhat, hogy teljesen eltérő foglalkoztatási csoportokról beszélhetünk.
Ugyanis, például a nők között sokan alacsonyabb képzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottak, és a bérezési viszonyok is ennek megfelelően alakulnak. Hosszú évtizedek óta meglévő probléma, amit a témával foglalkozó kutatókat nyomasztja, hogy a menedzseri, magasabb pozíciókban jellemzően férfiakat találunk, és a nők jóval kisebb számban jelennek meg – fogalmazott Mészáros Melinda, és úgy véli, még sokat kell tenni azért, hogy a családjukról gondoskodó nők a munkahelyükre visszatérve megemelt szintű bérezésben részesülhessenek.
Ennek jogszabályi feltételei és keretei adottak, a gyakorlati végrehajtását kell csak folyamatosan figyelemmel kísérni.
Több szempontrendszer szerint is vizsgálni kell a bérkülönbségeket, munkáltatónként, munkavállalói csoportonként, munkakörökre lebontva lenne érdemes górcső alá venni a kérdést. Ugyanakkor a magasabban kvalifikált munkakörökben akár 20–30 százalékos különbség van, elsősorban a vezetői, középvezetői pozíciók esetében a nők és a férfiak bérezésében ma Magyarországon, utóbbiak javára.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció felszámolása, amivel az uniós tagállamok élvonalába tartozunk.
Címlapkép: Getty Images
