Milliók landolhatnak a családosok zsebében - De bírni fogják a tömeges megrendelést az építőipari szakik?
Egy-két hét alatt több olyan bejelentést is tett a kormány, ami biztosan nem fogja változatlanul hagyni az építőipart. Az 5 százalékos áfa a nagyobb kivitelező cégek, az általuk alkalmazott alvállalkozók munkáját fogja most felpörgetni, míg az EU épületkorszerűsítési ösztönzői és a vélhetően ezzel összefüggő Novák Katalin által bejelentett felújítási program a kisebb cégeknek, a lakossági megrendelést vállaló szakiknak ad extra keresletet a munkájuk iránt.
Miért kell felújítani?
A felújítások ösztönzése mögött a családok támogatásán túl, egy másik nagyon fontos tényező áll: az EU által kitűzött - és így Magyarország által is vállalt - 2030-as kibocsátási célok elérése. Az uniós energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 36%-áért ugyanis az épületek a felelősek.
A rossz állapotú és korszerűtlen fűtési technológiával felszerelt lakások felújítása azért is szükséges, mert Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátást az 1990-es érték 40 százalékára kívánja csökkenteni 2030-ra.
Ehhez korszerűsíteni kell a lakóingatlan-állományt. A VEP (Virtuális Erőmű Program) vezetői szerint a 2,7 millió hazai lakóépület csaknem 60 százaléka szorulna komplex felújításra. Ebbe beletartoznak a családi házak, illetve a többlakásos társasházak is.
Lesz bőven mire elkölteni a felújítási támogatást
A társasházi lakások esetében is biztosan sok ötletük lesz a tulajdonosoknak, hogy milyen korszerűsítésre lehet majd elkölteni a maximum 3 millió forintot, nagyon sok családi esetében viszont még a fűtés korszerűsítése is felkerülhet a listára. A hazai több mint 4,3 millió lakóingatlan nagy részét a családi házak teszik ki, mégis ezeknek csupán 5-10 százaléka mondható energetikailag korszerűnek a Knauf Insulation Kft a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete felmérése szerint, 5-8 %-uk pedig bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható.
A legenergiahatékonyabb magyarországi települések közé tartozik:Budapest, és Pest megye, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét, ezeken a településeken található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan, ezek aránya körülbeül 10-15 százalék az adott település teljes lakóingatlan-állományában.
A Knauf Insulation szakemberei szerint Magyarországon évente alig 20-25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik, ami azt is jelenti, hogy ha nem változna a felújítási ütem, akkor 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat 82 év alatt lehetne teljesen felújítani.
Mindennek a kulcsa: Bírni fogják a terhelést a szakik?
Bár a felújítási program tipikusan a mikro-, és kisvállalkozásokat érinti, az ezeknél tapasztalható szakemberhiány összefügg a nagyobb ingatlanfejlesztésekkel is, hiszen az őket kiszolgáló alvállalkozók is szakembereket alkalmaznak. Éppen ezért félő, hogy a két intézkedés 2021. január 1-jei elindítása, vagyis a felújítási támogatás és az új lakások 5 százalékos áfája ismét szakemberhiányt fog eredményezni. Koji László az ÉVOSZ elnöke, megkeresésünkre megnyugtató választ adott ezzel kapcsolatban:
Az építőipari és tervező cégeknek jelenleg 25 százalékkal kisebb a megrendelés-állománya, mint egy évvel ezelőtt volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha a lakáspiacon bővül a fizetőképes kereslet, akkor is lesz elegendő kapacitás.
A szakértő beszélt arról is, hogy maguk a lakásépítő cégek az elmúlt hat évben megháromszorozták az új építésű lakásépítések számát, míg a lakásfelújítások száma ebben az évben eddig, a bejelentések előtt elérte durván a 200 ezret.
Azt gondolom, hogy kapacitásprobléma nincs.
Ugyanakkor az is igaz, hogy az építőipari vállalkozások a piaci tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőnek a jó szakmunkások és a mérnökök hiányát tartják. Tehát még egy ilyen helyzetben is, amikor a múlt évihez képest kisebb az építőipar teljesítménye, - várhatóan meglesz a 4000 milliárd forint a 2018-as évihez hasonlóan - a legnagyobb probléma a szakmunkáshiány.
Koji László szerint a megrendelők kivárnak, ez leginkább a mikro- és kisvállalkozókat, illetve az önfoglalkoztatókat hozta nehéz helyzetbe, elsősorban nem Budapesten.
Az vidéki kisebb vállalkozások rövid átfutási idejű munkáik befejeződnek, és újakat nehezen tudnak kötni. A kormány felújítási támogatása főleg a mikro-, és kisvállalkozói kört hozza helyzetbe.
- mondta el a szakértő, majd hozzátette, hogy a visszaigénylési lehetőségek és támogatások reményeik szerint kemény feltételekhez lesznek kötve, ugyanúgy, mint a korábbi CSOK-os és áfavisszaigénylési támogatások voltak. "Nyilvánvalóan írásos szerződés kell, tételes műszaki tartalommal, vállalkozás kell hozzá, a pénzek számlákon keresztül mozognak. Ez tisztulást, fehéredést hozhat Magyarországon a lakásfelújítások piacán, ahol a legnagyobb az írásos szerződés nélkül végzett munka, a feketefoglalkoztatás, a zsebbe fizetés. Az intézkedés reményeik szerint a versenyegyenlőség javulását is eredményezi."
Koji László az árak kapcsán elmondta, hogy jelenleg lecsökkent az építőipari kereslet, kisebb a rendelés-állomány, a kapacitások viszont rendelkezésre állnak, így összességében a piaci helyzet most az árakat a csökkenés felé tereli.