A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
Az OTP Bank elemzői nemrégiben értékelték az idei költségvetési folyamatokat, melynek kapcsán megállapították, hogy a kormányzati szektor második negyedéves egyenlegadatai nem okoztak meglepetést, azonban a GDP-növekedési kilátásokat övező kockázatok és annak bevételekre gyakorolt hatása komoly bizonytalanságot okoznak, de még ennél is nagyobb fejtörést okoz a kiadási oldal, ugyanis a kormány látványosan túlkölti a Gazdaságvédelmi Alapot. A közgazdászok egyébként úgy számolnak, hogy az alappályán idén a GDP 7%-a lesz a költségvetés hiánya, azonban az elmúlt hónapokban a Gazdaságvédelmi Alap terhére megvalósított költések csak tovább duzzasztják a deficitet. Nem véletlen, hogy nyár vége óta a kormány már azt kommunikálja, hogy az idei hiány a GDP 7-9%-a körül lehet.
Az idei tényleges hiány mértékét meghatározza, hogy a kormány mennyire gyorsan tud elkölteni ekkora összeget a költségvetésből. Az új kiadási lépések pedig meghatározhatják az OTP elemzői szerint a jövő évi költségvetési hiányt is. Ennek kapcsán felhívják a figyelmet a Stabilitási törvényben szereplő adósságszabályra, melynek értelmében - recessziós időszaktól eltekintve - a GDP-arányos államadósságot legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni minden évben. Ez a szabály pedig megkötheti majd a kormány kezét jövőre.
Várakozásuk szerint jövőre a GDP-arányos költségvetési hiány 5,5% lehet, így az adósságráta az idén várható 78%-ról 76,6%-ra csökkenhet az alappályán (a jegybank nyári előrejelzése 1,9 százalékpontos csökkenést vetített előre). Ha azonban a gazdaság a várakozásoktól elmaradó ütemben talál magára jövőre, akkor a jövőre várható 5,5%-os hiánycél nem lesz elegendő a csökkenő adósságrátához 2021-ben.
Ez pedig azzal a következménnyel is járhat, hogy a kormánynak év közben kell fiskális szigort gyakorolnia,
ugyanis az adósságcsökkentési követelményeknek utólag nézve is teljesülniük kell (recesszió nélküli időszakban) - mutattak rá a szakértők, aki azt is hozzátették ugyanakkor, hogy tisztában vannak azzal, hogy ebben az esetben a gazdaságpolitikának vannak még más manőverezési lehetőségei, például változtathatja az év végi készpénztartalék szintjét. (A Stabilitási törvény adósságszabályra vonatkozó előírása ugyanis azt mondja ki, hogy "a kormány a féléves adatok alapján felülvizsgálja az adósság-szabály érvényesülését, melynek eredményéről tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát és a Költségvetési Tanácsot. A felülvizsgálat eredményeként a Kormány a központi költségvetésről szóló törvény módosítására törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, ha a) a viszonyítási év utolsó napján fennálló államadósság, illetve a viszonyítási év bruttó hazai termék előzetes tényadatai, vagy b) az államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján a költségvetési év utolsó napján várható államadósság, illetve a költségvetési év bruttó hazai termék várható adata olyan irányban tér el a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott adatoktól, amely az államadósság-mutató növekedését eredményezné.")
Mindezekhez már csak mi tesszük hozzá azt, hogy a fenti fejlemények összességében jól rávilágítanak arra, hogy a 2020 nyarán elfogadott jövő évi költségvetést és ezen keresztül a kormány mozgásterét milyen mértékben befolyásolja még mindig a koronavírus.
