orulhet ,magyarorszag koronavirus jarvany valgas megusztuk201022
Gazdaság

Örülhetnek a magyarok, hogy eddig ennyivel megúsztuk a vírusválságot

Weinhardt Attila
Több olyan adottsága is van a magyar gazdaságnak és társadalomnak, amelyek valamennyire segíthettek tompítani a koronavírus-válság első hullámának erősen negatív hatásait, miközben más uniós tagállamok sok régiója jóval nagyobb mértékben megszenvedték azokat – mutat rá egy most közzétett uniós elemzés. Ilyen adottság például az, hogy bár a külföldi turizmus fontos itthon, de azért a belföldi turizmus is lényegesen több régióban, ami már a nyári hónapokban segített tompítani valamelyest a durva hatásokat. Emellett a szélessávú internettel való lefedettség mértéke, és a távmunkában potenciálisan végezhető tevékenységek viszonylag magas aránya szintén tompított valamelyest a lezárások negatív gazdasági hatásain, igaz még ezekkel együtt is 6-20% közötti GDP-zuhanást szenvedhettek el a magyar régiók júniusig a kormányzati ellenintézkedések hatásától eltekintve. Közben a környékünkön sok lengyel, szlovák, horvát és román régió még ennél is jóval nagyobb zuhanást élt át. A gazdasági hatásokon túl az is fontos, hogy a járványnak fokozottan kitett 65 év feletti korosztály aránya a magyarországi régiókban jóval kisebb, mint például sok spanyol, vagy olasz régióban, amelyekben sajnos durván felfutott a halálozás. Számos érdekes, eddig nem látott ábrán mutatjuk be a vírusválság uniós statisztikai régiókra gyakorolt hatásait és ezek alapján összességében kicsit akár meg is nyugodhatnánk a magyar gazdaság kilátásait illetően - ha nem ütött volna be nagy erővel a járvány második hulláma.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Az Európai Régiók és Városok Hetének októberi rendezvénysorozatára időzítve jelentette meg a Régiók Bizottsága (CoR) az első olyan átfogó jelentését, ami a koronavírus-járvány európai statisztikai régiókra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásait igyekszik bemutatni. A 142 oldalas tanulmányban számos érdekes ábrát és összefüggést találtunk és az alábbiakban ezekből szemezgetünk a magyar adottságokra fókuszálva.

A tavaszi lezárások és a digitális oktatásra áttérés rengeteg dolgozó magyarországi szülőnek okozott nehézséget, bosszúságot és a diákok 10%-a átmenetileg ki is esett az oktatásból a miniszterelnök jelzése szerint. Tényleg nehéz időszakon van tehát túl az ország, de azért nem lett még több nehézség, mert a szélessávú internettel való lefedettség mostanra csaknem 100%-os arányú lett az országban az elmúlt évekbeli több százmilliárd forintos EU-s fejlesztéseknek köszönhetően. Így ez az adottság tompította a lezárások negatív hatásait, az élet részben mehetett tovább a digitális csatornákon. Az alábbi ábra még a 2018-as állapotokat mutatja a szélessávú internet lefedettség, illetve az új generációs felhordó hálózatok (NGA) terén és amint látjuk: már akkor sem állt rosszul az ország, de a helyzet azóta sokat javult.

A gazdaság szerkezete, a szolgáltató ágazatok súlya és jellege mellett a szélessávú internettel való lefedettség is számított abban, hogy a munkahelyeknek potenciálisan hány százalékát lehet távmunkában (és komolyabb kommunikációs zavarok nélkül) végezni. Nyilván egy tengerparti szállodában hiába van jó internethálózat, ha egyetlen turista sincs, de például a Budapestre és környékére települt jelentős szolgáltató centrumok (SSC) működését bizonyára segítette az erős internetes hálózat. Az alábbi ábra egyébként azt mutatja, hogy az egyes OECD-tagállamokban milyen arányú a potenciálisan távmunkában is ellátható munkakörök aránya az egyes régiókban (a legkisebb és a nagyobb regionális egységekben). Amint látható: itthon Közép-Dunántúlon a legkisebb az ilyen munkahelyek aránya (26%), Budapesten pedig a legnagyobb (48%) és a budapesti arány az egész OECD-ben az egyik legmagasabb a regionális egységek körében.

Ez az adottság is bizonyára tompította a gazdasági visszaesést tavasszal, az élet sok család számára nagyjából a normális mederben tudott tovább menni.

tavmunka potencialis201022

A fenti ábrából már következik az alábbi, miszerint hiába magas Budapesten az elméletileg távmunkában végezhető munkakörök aránya, azért sajnos az ország többi részén az OECD-átlagnál (35%) kissé alacsonyabb az arány (32%), ami az országos átlagot is lehúzta. Ebből következik, hogy végülis a járvány első hulláma hatására a magyar embereknek „csak” a 28%-a kezdett el távmunkában dolgozni, ami az uniós tagállamok között az egyik legalacsonyabb. A románok, görögök és horvátok vannak csak mögöttünk.

Ha már az internetnél és a távmunkánál, lényegében a digitalizáció kérdéskörénél járunk, érdemes kitérni arra is, hogy a magyar e-közigazgatásban is sok lényeges fejlesztés zajlott az elmúlt években, amelyek a lezárásokkal tarkított tavaszi időszakban is sokaknak segíthettek a hivatali ügyek interneten való intézésében. Elég csak az időpont foglalási és tájékoztatási rendszerekre gondolni, de sok dokumentum, igazolás, ügyintézés (pl. e-recept az EESZT-ben, digitális iskolai napló, ügyfélkapus elektronikus szolgáltatások egyre bővülő tárháza) is átköltözött a digitális térbe, ami szintén segíthetett abban, hogy az élet valamennyire a normális mederben tudjon haladni a járvány és a lezárások mellett is. Az alábbi térkép ezt a tendenciát, illetve állapotot igyekszik megragadni úgy, hogy mennyivel nőtt az egyes régiókban 2014-ről 2019-re az e-közigazgatási szolgáltatásokat használó emberek aránya, illetve mennyi volt ez az arány 2019-ben. A dunántúli és közép-magyarországi eredmények már biztatóak voltak több más környékbeli ország eredményéhez képest is és

az említett e-kormányzati, digitális megoldások az elmúlt fél évben bizonyára szintén segítettek a potenciális nehézségek tompításában.

A fentiek inkább azokra az adottságokra koncentráltak, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a tavaszi időszak ne legyen még nehezebb a magyar gazdaságnak, illetve lakosságnak, és ha a bevezetőben említett turizmusra térünk át, ott is találunk ilyen tényezőt. Az nem kérdés, hogy az EU-n belülről érkező külföldi turizmus fokozott jelentőségű a magyar régiókban, főként a balatoni térségben mutatható ez ki Budapest és Hajdúszoboszló mellett. Erre utalnak a bordó felé hajló színek az alábbi ábrán. Arról egyúttal az is kiderül, hogy Csehországban és Szlovákiában több olyan régió is van, amelyek fokozottabban ki voltak téve a külföldi turisták pénztárcájának, a dél-európai országok rengeteg régiójáról nem is beszélve.

A turizmus kérdését azonban azon a szemüvegen keresztül is nézhetjük, hogy a belföldi turizmus hol milyen súlyú és ennek mennyire vannak kitéve a magyar régiók. Azt látjuk, hogy

Budapestet leszámítva itt nincs túlzott sérülékenység, ellentétben sok északi, nyugati és dél-európai régióval.

Az, hogy a magyar turizmusnak nincsenek túlzottan kitéve a magyar régiók, önmagában tompította az első járványhullám időszakának negatív hatásait. Azt pedig a hírekből és személyes tapasztalatokból is ismerhetjük, hogy mivel nyáron kevesebb külföldi útra mentek a magyarok a fertőzésveszély és korlátozások miatt, idehaza éppen az említett magyar régiók (Balaton, Észak-Alföld) szinte túlzsúfoltakká váltak a magyar turisták miatt. Összességében tehát a belföldi turizmus kiegyensúlyozó szerepe segíthetett valamelyest tompítani a negatív hatásokat, és az ábrákon láthatjuk, hogy nálunk sokkal jobban megszenvedhette számos ország ezt az évet a turizmuson keresztül.

belfoldi turizmus sulya201022

Ugyanezt próbálja elmondani az alábbi összegző ábra is (a külföldi és belföldi turizmusnak való regionális kitettséget összegyúrták az indexbe), amely szerint a balatoni térséget leszámítva összességében a magyar régiók kevésbé vannak kitéve a turizmusnak. Ez ebben a járvánnyal tarkított időszakban relatív jobb helyzetet jelent sok más országhoz képest. Ettől még azoknak, akik kizárólag ebből az ágazatból (turizmus-vendéglátás) próbálnak megélni, bizonyára nem könnyű az idei évük itthon sem, de lehetne rosszabb is, ahogy azt a sok piros rész érzékelteti a térképen.

Az alábbi ábra arra mutat rá, hogy a foglalkoztatás terén is mérsékelt kockázatok azonosíthatók a magyarországi régiókban, és összességében a foglalkoztatási index is mérsékelt kockázatokat tükröz. Az ábra felső részében a sötétebb piros színű területek azokat a (jellemzően dél-európai) régiókat mutatják, amelyekben a járványnak fokozottan kitett szektorok (pl. turizmus, egészségügy) súlya nagyobb, a középsőben a 10 fő alatti kis- és középvállalatok nagyobb súlyára utalnak a sötétebb színek, az ábra alsó része pedig e kettőből képez egy indexet, így a fokozottabb kockázatokra utalnak a sötétebb piros színek.

foglalkoztatottsagi kockazatok201022

Az alábbi ábra is nagyon érdekes, mert arra mutat rá, hogy a koronavírus-járvány miatti korlátozások által veszélyeztetett munkahelyek aránya régiónként hol mennyi és látszik, hogy hatalmas különbségek vannak még országokon belül is például Szlovákiában, és persze a déli országokban, főként nyilván a turizmus jelentősége miatt.

Nálunk összességében relatív alacsony a veszélyeztetett munkahelyek aránya.

veszelyeztetett munkahelyek aranya201022

A fenti és számos más egyéb kockázat és kitettség (regionális külkereskedelem, fiatalkori munkanélküliség, sérülékeny csoportok aránya, stb.) összegzése arra az eredményre vezetett a Régiók Bizottsága júniusi modellszámítása szerint, hogy a magyarországi régiókra gyakorolt potenciális negatív gazdasági kockázatok összességében mérsékeltek voltak.

Ezzel párhuzamosan a válság által generált potenciálisan pozitív gazdasági hatások is (informatikai-távközlési ágazatban dolgozók aránya, e-közigazgatási interakciók) mérsékeltek voltak Magyarországon.

Ha pedig mindent egybegyúrunk és azt nézzük meg egy júniusi modellszámítás alapján, hogy végülis mekkora GDP-csökkentő hatással járt a járvány első hulláma a magyarországi régiókra a kormányzati tompító intézkedések nélkül, akkor azt kapjuk, hogy

végülis viszonylag jól megúsztuk, igaz még ez is 6-16%-os GDP-csökkentést jelent a magyar régióknál, a budapesti turizmus-vendéglátás összeomlása miatt pedig a központi régió esetén 20% közeli zuhanásról beszélhetünk.

A térkép azt is jól érzékelteti, hogy sok szlovák, lengyel, román és horvát régió még ennél is nagyobb GDP-zuhanást szenvedett el, a déli országok turizmus miatti hanyatlásáról már nem is beszélve.

gdphatas regiok201022

Ha már sérülékenységről, veszélyeztetettségről van szó, érdemes utalni rá, hogy napi szinten halljuk a híradásokban: az idősebb korosztályra fokozott kockázatot jelent a koronavírus. Az alábbi ábra az európai régiókat aszerint színezve mutatja be, hogy hol élnek a legtöbben az idősek (pontosabban az európai átlagnál hány százalékkal élnek az adott régióban többen a veszélyeztetett, 65 év feletti csoportba tartozók). Az ábra a Közép- és Nyugat Dunántúl térségének, illetve a békési régió fokozott kockázataira hívja fel a figyelmet, azaz az európai átlagnál itt élnek érdemben többen a 65 év felettiek, míg a többi magyar régióban elvileg ebből a szempontból kisebbek a kockázatok (persze a szív- és érrendszeri, keringési betegségek magas itthoni aránya közben igenis növeli ezeket a kockázatokat).

A fenti ábra arra is rámutat, hogy a szlovák, cseh és lengyel régiókban az idősek aránya nem annyira magas az uniós átlaghoz képest. Bár a második járványhullám nagyon „bedurrant” ezekbe az országokban, remélhetőleg ez a társadalmi adottság fékezi majd az elhunytak számát is. Az ábra egyúttal azt is jobban érthetővé teszi, hogy az első hullámban miért haltak meg annyian például az észak-olasz és különböző spanyol régiókban: nagyon magas itt az idősek aránya, akik sajnos fokozottan veszélyeztetettek a vírus szempontjából és ez sajnos éppen ugyanezekben a régiókban ki is ütközött a hosszú távú átlaghoz képesti megugró többlet halálozásokban.

Sajnos egyébként éppen az olasz és spanyol régiókban volt alacsonyabb a 100 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma (2015-ös adat!), így ez is szerepet játszhatott a magasabb halálozásokban, az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődéséből fakadó sokrétű problémákban.

Amiben viszont nagyon nem álltunk jól már a járvány előtt sem, az az egészségügyi dolgozók alacsony aránya, így ez most a rendszer terhelésekor fokozottan visszaüthetett

(az Eurostat idén április eleji elemzése a tavalyi adatokat foglalta össze, ahhoz képest az itthoni helyzet kicsit talán romolhatott is még).

Végül a járvány első (és második) hullámának tapasztalatai alapján különösen érdekes az, hogy mit mondanak az emberek a járványkezelési intézkedésekkel kapcsolatos bizalomról, konkrétan mennyire bíznak abban, hogy helyi szinten jó járványkezelési döntéseket hoznak a hatóságok. Fontos persze hozzátenni, hogy a legtöbb döntési kompetencia sok országban nem is annyira a helyhatóságok, mint a kormányok, állami hivatalok kezében van. Ezzel együtt

érdekes és kedvező, hogy Magyarországon nagyjából a középmezőnyhöz tartozik a helyhatóságok helyes lépéseivel kapcsolatos lakossági bizalom szintje.

bizalom helyi hatosagokban201022

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

koronavirus-353289
Szomorú igazság: nem csak a lóvé miatt húznak el az ápolók külföldre
Készülhet a tömeg: felújítják nyáron a 4-6-os villamos pályáját
vakcina1234
koronavirus
antigén koronavírus gyorsteszt
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus-353289