cimlapkep
Gazdaság

A diszkontok éve lehet 2020? Mennyire alakultak át a vásárlási szokásaink?

Jelentősen megváltozott az életünk a COVID-19 megjelenése óta, átalakultak a vásárlási szokások, új krízisekkel kellett szembenézni, más dolgok miatt aggódnak az emberek, mint akár egy évvel ezelőtt. Ez egyértelműen kirajzolódik a GfK Hungária Piackutató Kft. 2020. áprilisában, valamint júniusában készült felméréseiből. Kérdés ugyanakkor, hogy vajon mennyire lesznek tartósak ezek a változások, és ha lecseng a járvány, ugyan visszatér-e minden a régi kerékvágásba. Többek között erről beszélgettünk Turcsán Tündével, a GfK Háztartás Panel FMCG Üzletág Igazgatójával.
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Sokat lehetett olvasni arról, hogy jelentősen megváltoztak a vásárlási szokások az új koronavírus megjelenése után. Milyen következtetést lehet levonni a GfK Hungária tavaszi, illetve nyári felméréseiből?

Mindkét időszakra  jellemző, hogy a hazai vásárlók próbálták elkerülni a zsúfoltságot, az emberekkel való érintkezést és jóval ritkábban jártak vásárolni, azonban a korábbiakhoz képest egy-egy alkalommal nagyobb értékben és több terméket vásároltak.

Az átlagos kosárméret közel harmadával nőtt. Jelentősen nőtt az árérzékenység is,

ami az utóbbi években már kevésbé volt hangsúlyos, de most még tudatosabbak voltak a vásárlók, odafigyeltek, mire mennyit költenek.

Az üzletválasztásnál is megjelentek olyan szempontok, amelyek korábban nem voltak ennyire fontosak, mint például, hogy legyen-e önkiszolgáló kassza, fő szempont-e, hogy mindent egy helyen tudjunk beszerezni. A földrajzi elhelyezkedés is fontossá vált, sokan a hozzájuk legközelebb eső boltban intézték a bevásárlást.

2020 a vásárlási szokásokat tekintve fordulópontot jelentett, kérdés, hogy ezek a változások tartósan megmaradnak-e.

Tavasszal felpezsdült az e-kereskedelem, és az emberek tartós élelmiszereket halmoztak fel otthon. Mennyiben változott a helyzet júniusra?

Az első hullám idején nagyon megnőttek a vásárlások szinte minden kategóriában, volt, ahol kétszer, háromszor annyit vásároltak a magyarok, mint a korábbi években. Fontos megértenünk, pontosan mi is áll ennek hátterében, ezért júniusban rákérdeztünk a háztartásoknál, hogy milyen céllal vásároltak többet az egyes termékkategóriákból, különös tekintettel a tartós élelmiszerekre.

A jelentős többség azzal indokolta a nagyobb tételben történő vásárlást, hogy nagyrészt nem tartalékolni szeretnének, hanem a korlátozások miatt megváltozott étkezési szokások indokolták a nagyobb mértékű bevásárlásaikat:

korábban a gyerekek az óvodában, iskolában ebédeltek, a szülők a munkahelyükön, most az egész család otthon volt, többet kellett főzni. Júniusban már nem is volt jellemző a tartósabb fogyasztási cikkek felhalmozása sem.

Az online vásárlással is hasonló a helyzet. Márciusban rengetegen rendeltek házhoz, hogy elkerüljék a boltokat, viszont sokuknak volt negatív tapasztalata a limitált elérhetőségek miatt: hetekre előre kellett időpontot foglalni, vagy épp sok helyettesítő terméket kaptak. Ez persze természetes, ilyen mértékű extra keresletre nem lehet felkészülni ilyen szinten. A piac persze gyorsan reagált, azonban a kezdeti negatívumok a korlátozások feloldása után nyomot hagytak. Itt fontos megemlíteni, hogy eleve volt az online kereskedelemmel szemben egy szkepticizmus, a háztartások majdnem 50%-a számára nem volt elérhető az első hullám idején, mert nem volt országos logisztikai lefedettsége a kereskedőknek, és nagyon sokan úgy gondolták, hogy drágább és jóval limitáltabb is az online oldalak termékkínálata.  Az online bevásárlás aránya a tavalyihoz képest még nyáron is jóval magasabb volt, de márciushoz képest azért volt visszaesés.

A kutatásból kiderült, hogy a különböző kiskereskedelmi láncok különböző mértékben részesültek az extra növekedésből: a diszkontok forgalma jelentősen megnőtt. Ugyanakkor Magyarországon egyetlen diszkont sem vállal házhoz szállítást, és az sem feltétlenül igaz, hogy egy helyen minden szükséges terméket be lehet szerezni, holott a járvány idején mindez fontos szempont volt a vásárlók számára.

A diszkontok forgalma évről évre nő, és ezen a járványhelyzet sem változtatott. Magyarországon voltak ugyan korlátozások, de bevásárolni mindenki elmehetett, oda, ahova ő szeretett volna, nem volt megszabva, hogy a lakóhelyhez legközelebb eső üzletet kell választani. Az új koronavírus megjelenésekor, a pánik első heteiben a hipermarketek forgalma nőtt meg a legjelentősebben, hiszen mindent gyorsan egy helyen, nagy tételben szerettek volna az emberek megvásárolni, de ennek a készlethiány hamar gátat szabott. A későbbi időszakokban minden csatorna eladása nőtt és legjelentősebben a diszkontok forgalma változott a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Lehet, hogy egy diszkontban nincs háromféle olajbogyó, de a legszükségesebb cikkeket be lehetett a diszkontokból szerezni. A diszkontok gyorsan reagáltak, szigorú előírásokat vezettek be, folyamatos volt az árufeltöltés is.

Magyarországon a diszkontok leginkább a korábbi piacvezető hipermarketekkel versenyeznek, egyre jobban át tudják venni mind a nagybevásárlásokat, mind a kényelmi bevásárlást a hiperektől vagy szupermarketektől, sok esetben a napi, kis értékű bevásárlások helyszínévé is váltak.

A diszkontok piaci térnyerése egyébként nem magyar sajátosság, Európa-szerte megfigyelhető, Lengyelországban, Németországban, Belgiumban vagy Dániában is magas az értékbeni piaci részesedése a csatornának. Kelet-Európában a diszkontok értékbeni piaci részesedése 29,6 %, míg a szupermarketeké 13%, a hipermarketeké pedig 16,9%. Nyugat-Európában pedig 22,7%, míg a szupermarketeké 40%, a hipereké pedig 17,5%.

Turcsány Tünde Gfk Hungária
Turcsán Tünde, a GfK Háztartás Panel FMCG Üzletág Igazgatója.

Mi az oka a diszkontok térnyerésének? Az alacsonyabb ár jelent versenyelőnyt?

A növekedésnek több oka is van. Egyrészt, a jó ár-érték arány továbbra is fontos, de jelentős szerepe van a speciális, máshol nem beszerezhető, jó minőségű saját márkás termékeknek, vagy, hogy sok a limitált kiadású árucikk, amellyel speciális réteget szólítanak meg. Nagyon sok díjnyertes kereskedelmi márkájuk van, amely szintén vonzó a vásárlók számára. Külföldön már beindult a házhoz szállítás is bizonyos üzletláncoknál, a digitális jelenlétük is egyre szélesebben figyelhető meg, idő kérdése, hogy ez Magyarországon is megjelenjen.

Egyre fontosabb az egészségtudatosság is, a diszkontok pedig ebben élen járnak, és ugyanez igaz a fenntarthatóságra is. Sok diszkont kiemelt figyelmet szentel a klímatudatosságnak, fontos cél lett, hogy fair trade kereskedelemből származó termékeket árusítson, vagy, hogy átálljon fenntartható csomagolásra.

Vajon a környezetvédelem a koronavírus idején is meghatározó szempont maradt? Továbbra is szerepet játszik az üzletválasztásban?

Egyértelműen az látszik, hogy fontos tényező és próbálnak az emberek odafigyelni erre is. A 2019-es globális felmérésünk eredménye alapján a környezetszennyezés a 2., a globális klímaváltozás, illetve a globális felmelegedés pedig a 6. helyen szerepelt, amikor azt kérdeztük, hogy mi az a 10 dolog, ami miatt leginkább aggódnak az emberek.

2020. áprilisában, a globális tanulmányunkban a környezetszennyezés az első helyre került, a második - nem meglepő módon - a járványoktól való félelem lett, és a 4. helyen végzett a klímaváltozás.

Az elmúlt két évben nőtt a magyarok ökotudatossága is, 2019-ben a válaszadók 32%-a számolt be arról, hogy bűntudatot érez, ha olyat tesz, ami nem környezetbarát, és 55% válaszolta azt, hogy környezettudatos fellépés szükséges a márkák és a gyártók oldaláról is. Szóval igen, az üzletválasztásnál is szerepe van a környezetvédelemnek. Más kérdés, hogy többet fizetni a többség nem szeretne a környezetbarát termékekért.

Azt kutatták, hogy 2020-ban mi miatt aggódnak leginkább a magyarok?

Igen, de ekkor kifejezetten arra kérdeztünk rá, hogy a koronavírussal kapcsolatban mi miatt aggódnak, így ebben a kutatásunkban a pandémia legelején a környezetvédelmet nem érintettük. Mint kiderült, a legtöbben a családjuk és a barátaik egészségéért, valamint a gazdasági és pénzügyi hatások miatt aggódtak.

Mint minden más krízishelyzetben, a munkanélküliségtől való félelem a meghatározó abban, hogy a vásárlók hogyan viselkednek, döntenek a krízis alatt és után is. Hogy mennyire erősen érinti őket a krízis, az attól is függ, hogy az anyagi helyzetük mennyire áll szolid lábakon. Május végén, június elején készült egy globális felmérés, amelyből kiderült, hogy a vizsgált 17 országból

Magyarországon vannak a legnagyobb arányban az úgynevezett aggódók, akik ugyan relatív biztonságban érzik magukat a munkahelyükön, de erős pénzügyi kihívásokkal küzdenek.

A válaszadók 61 százalékára volt ez igaz, összehasonlításképp, az aggódók aránya Szlovákiában csak 49, Ausztriában pedig csak 27% volt. 

A cikk megjelenését a GFK Hungária Piackutató Kft. támogatta.

Címlapkép: Getty Images

koronavirus-353289
Szomorú igazság: nem csak a lóvé miatt húznak el az ápolók külföldre
Készülhet a tömeg: felújítják nyáron a 4-6-os villamos pályáját
vakcina1234
koronavirus
antigén koronavírus gyorsteszt
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Trendlovaglás, vételi és eladási zónák azonosítása, piaci aktualitásokkal fűszerezve
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
koronavirus-353289