orvos kórház egészségügy
Gazdaság

A magyar orvosok 40 százaléka kész otthagyni a közellátást, ha nem javítanak az új egészségügyi törvényen

Portfolio
A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, közel 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is, további közel 40% pedig vagy a szakmát, vagy az országot hagyná el – derül ki a Magyar Orvosi Kamara szerda reggel közzétett kutatásából. Ebben 3 nap alatt 7739 magyar orvos vett részt, akik közül 5970 orvos (77%) mondta azt, hogy jelenlegi formájában nem fogja aláírni az új jogviszonyt, közülük ezt az elutasító álláspontot 5110-en névvel is vállalták. A felmérésből az is kiderült, hogy a hazai szakorvosok több mint fele két vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt. A megkérdezett orvosok 99 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány a MOK-ot érdemben vonja be a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába és 99 százalékuk ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez is.
Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Miután a kormány a MOK-kal való részleges egyeztetés után gyors ütemben átverte az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt a parlamenten, a MOK tiltakozásba kezdett és konkrét pontokon kezdeményezte a törvénymódosítást a további egyeztetéseken. Ehhez gyűjtött most „muníciót” a Kamara az orvosoktól begyűjtött felmérésével. Ennek néhány fontosabb eredménye, üzenete a kamarai összefoglaló szerint:

  • A kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes. A magyar szakorvosok 52%-a kettő vagy több állásban dolgozik.
  • Az orvosok több mint fele, 57 százaléka, vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását. A válaszadók hetede, 1143 orvos csak vállalkozóként dolgozik a magyar közegészségügyben, ezt a munkavégzést a törvény január 1-től nem teszi lehetővé.
  • Emellett felszínre került az is, hogy a magyar orvosok 58 százaléka az Európai Uniós direktívában meghatározott 48 óránál többet dolgozik, sőt,  20 százalékuk a törvény által engedett maximális 60 óra felett tartja lélegeztetőgépen a betegek ellátását. 
  • Magánrendeléssel a szakorvosok 37 százaléka rendelkezik, a medián heti 6 óra, tehát nem ezt érinti elsősorban a törvény által kijelölt másodállás korlátozás, hanem a közegészségügyben kezelt betegek maradhatnak orvos nélkül.
  • Az orvosok átlagos bevétele havonta minden túlmunkával nettó  581.327 forint, ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270.000 forint volt.  
  • A kamara bértábláját az orvosok 80%-a megfelelőnek találta, a bértáblával a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek.
  • A kérdőív alapján az orvosok 64.2%-a nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200e forint felett jutott ilyen jövedelem kiegészítéshez, de 63.3 százalékának ez a bevételi forma havi 50e Ft-nál alacsonyabb bevételt jelent. A férfi orvosok és az idősebb kollégák kétszer akkora arányban fogadnak el hálapénzt, mint a nők és a fiatalabbak. (A kamarai összefoglaló megjegyzi, hogy a kérdőív e kérdésére a válaszadási arány viszonylag alacsony volt, így a következtetések csak tájékoztató jellegűek, a probléma nagysága továbbra is rejtett maradt).

A fentiek alapján a kamarai összefoglaló leszögezi:

egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer megújításra szorul, az orvosok bérviszonyait rendezni, az egészségügy működését átláthatóvá kell tenni, és a paraszolvenciát meg kell szüntetni.

A Kamara üdvözli, hogy a Kormány belekezdett ebbe a folyamatba, de ahogy a következő eredmények jelzik, az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát.

További fontos részek a felmérésből:

  • A törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57%) el tudná fogadni az új jogviszonyt.
  • Az egyik sarkalatos pont a törvényben a másodállások korlátozása, ahol az orvosok enyhe többsége (54%)  látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98.9%) a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén).
  • Miközben a kitöltők 99%-a ragaszkodik ahhoz, hogy a Kormány az Orvosi Kamarát a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába érdemben vonja be, a Kamara a mai napig egyetlen rendeletalkotással kapcsolatos egyeztetésre nem kapott meghívást, a Kormány szándékai ismeretlenek.

Az Orvosi Kamara rákérdezett a törvény általa legaggasztóbbnak tartott elemeire és ezek megváltoztatásának képviseletére nagyon erős támogatást kapott tagjaitól. Ezért a Kamara konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:

  • A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel. 
  • A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
  • Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
  • A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban
  • A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése)
  • Az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből

A válaszadók tervei

Különösen érdekes a felmérés azon része, miszerint a válaszadók nagyon egyértelmű állást foglaltak a Kamara által képviselt módosítások elmaradása esetén. A minta 77 százaléka, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt. 

Legnagyobb részük, az orvosok37.4%-a a magánegészségügybe tart, de35.3%nyilatkozott úgy, hogy a szerződés aláírása helyettelhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú kollégák terveznek távozni.

Az Orvosi Kamara elektronikus felületet biztosított arra, hogy tagjai magukat azonosítva nyilatkozzanak arról, hogy a Kamarát törekvéseit támogatva a szerződést nem írják alá. 5110 közellátásban dolgozó kolléga névvel nyilatkozott, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni.

A MOK a közlemény végén rámutat, a fentiek tükrözik, hogy

a magyar orvostársadalom a valódi egyeztetések lefolytatását és tisztességes eljárást vár.

Megjegyzik: "a törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a Kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet". Hozzáteszik: a Kamara bevonásával, az orvosok felé transzparensen kivitelezett megegyezéssel lehet megnyugtatóan rendezni a helyzetet, ahogy a szakdolgozókat képviselő MESZK szempontjainak figyelembevétele is szükséges. A közlemény végén emlékeztetnek rá, hogy „a járványügyi helyzet romlik, az orvostársadalomnak a hatalmas kihívásra kellene koncentrálnia.”

Címlapkép forrása: Getty Images

HEPA_klub2020_cimlapkep_1500x844
biden kína hidegháború
trader
magyar lemgyel veto unios koltsegvetes jogallamisag budapest targyalas 201126
GettyImages-1191984095
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
Online előadás
Útikalauz kezdő befektetőknek.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
korhaz allami egeszsegugy kórház hospital