magyar vidék vidékfejlesztés KAP
Gazdaság

Így forgatja fel az Orbán-kormány radikális lépése a vidéki Magyarországot

Portfolio
A kormány átalakítja a vidékfejlesztési források finanszírozását, az eddiginél sokkal nagyobb önrészt tesz hozzá a kormány a nemzeti költségvetésből, több ezer milliárd forinttal bővítve a program keretösszegét, ami 2027-ig szól. Ennek hatása azonban akár 2029-ig érzékelhető lesz, vagyis kilencéves időtávon tervezhet most a kormány. Ez alapjaiban alakíthatja át a vidék-város viszonyát, fejlődési pályáját, az eddigi forráselosztáshoz képest.

Ömleni fog a vidékre a pénz, de miből?

Nagy horderejű kormánydöntés jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben. Ezek szerint a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2021-2027-re vonatkozó fejlesztési forrásai esetében 80%-ra emeli a kormány a nemzeti önrész arányát. A döntés végrehajtásáért Nagy István agrárminiszter felel, aki ezzel kapcsolatban már közölt is részleteket. Ennek értelmében 2021-től - a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti - fogalmazott. Azt is kiemelte a tárcavezető, hogy így a kormány

a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig.

A Portfolio a tegnapi cikkébe a KAP II. pillérére a 80%-os magyar önrész mellett 4900 milliárd forintos programot kalkulált 2027-ig, valószínűleg túlbecsültük a II. pillér eredeti összegét. Ha a miniszter által elmondott összegből indulunk ki (4.265 milliárdos teljes keret és korábban 17,5% volt a magyar önrész), akkor így nézhet ki a forrásszerkezet megváltoztatása.

A vidékfejlesztési agrárforrások (KAP II. pillér) finanszírozása és annak tervezett változása (mrd Ft)
  uniós rész magyar önrész teljes keret
17,5%-os magyar állami önrész mellett 853 181 1034
80%-os magyar állami önrész mellett 853 3412 4265
különbség 0 3231 3231
Forrás: Portfolio-számítás      

A gazdák tehát a KAP vidékfejlesztési pillérén keresztül 3231 milliárd forinttal több pénzt kaphatnak 2027-ig, mint a korábbi forgatókönyvek alapján (a nemzeti önrész szinten tartása esetén). A kormányhatározat szerint a 2022-2029-es állami költségvetéseket érinti ez a vidéknek szánt forrásbővítés, de a miniszter szavaiból az olvasható ki, hogy a változás már a 2021-es költségvetésben elindulhat. Ezeknek az alapjaiban új agrárkiadásoknak kell most helyet találnia a kormánynak a következő évekre, ami nem lesz könnyű feladat, hiszen több ezer milliárd forintról van szó (évente kb. 400 milliárd forintról beszélünk), miközben a koronavírus-válságból való kilábalás az eredeti terveknél lassabb (például 2021-ben az eredeti 4,8%-os GDP-növekedés helyett 3,5% jöhet a kormány szerint), várhatóan az évek során további rendkívüli gazdaságvédelmi lépések jönnek, és ráadásul a kormány a költségvetési hiány leszorítására törekszik középtávon.

A kormány mostani döntése azt is jelenti egyúttal, hogy közvetlenül épp a 2022-es parlamenti választások előtti időszaktól kezdődően jöhet egy valóságos pénzeső a vidékre, a gazdák, illetve az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozások számára. Nagy István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormány bizalmat szavazott az érintetteknek. Ezzel kapcsolatban tegnapi cikkünkben azt írtuk, hogy a program megvalósítása nemcsak társadalompolitikai következményekkel jár, hanem politikai előnye is lehet ebből a kormánypártoknak.

Mi is ez a KAP II. pillér?

A KAP második pillérébe tartozó uniós vidékfejlesztési politika célja az Unió vidéki térségeinek támogatása, segítségnyújtás a rendkívül széles skálájú huszonegyedik századi gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások leküzdésében - olvasható az Európai Parlament oldalán. Ez a terület az első pillérhez képest rugalmasabb, ami lehetővé teszi a regionális, nemzeti és helyi hatóságok számára, hogy európai intézkedéscsomag kínálatából választható lehetőségek alapján egyedi hétéves vidékfejlesztési programokat alakítsanak ki. Az első pillérrel ellentétben – amelynek finanszírozását teljes egészében az Unió fedezi – a második pillér programjai egyrészt uniós alapok, másrészt regionális vagy nemzeti források társfinanszírozásából valósulnak meg. A vidékfejlesztési politika végrehajtása a tagállamok (vagy régióik) által kijelölt vidékfejlesztési programok révén történik. A második pillér megvalósítása az egyes tagállamokban rendkívül eltérő módon történik, sőt a tagállamokon belül is nagy eltérések vannak. Az elemzés rendelkezésre álló első elemei azt mutatják, hogy a tagállamok gyakran döntenek úgy, hogy a választott intézkedéseket folyamatosan fenntartják. Az „európai kínálatból” így a tagállamok által legszívesebben választott három intézkedés a tárgyieszköz-beruházás (a teljes közkiadások 23%-a), az agrár-környezetvédelmi és éghajlathoz kapcsolódó intézkedések (17%) és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (16%).

És ez még nem minden

Nagy István azt is kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén

az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére.

A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.

Összességében úgy értékelte a helyzetet a miniszter, hogy ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre.

Arról külön cikkünkben számoltunk be, hogy megszakítás nélkül folytatódhatnak az uniós agrárkifizetések 2022 végéig, az átmeneti időszakban. A 2023-2027-es időszak agrárkifizetéseit az új KAP keretében osztják ki, amiről tavaly októberben állapodtak meg az uniós tagállamok.

Címlapkép forrása: Getty Images

london brexit tower híd nagy-britannia
oltás vakcina
cubic houses, rotterdam, hollandia, kocka, lakás
koronavírus járvány sejt
teszt koronavírus
parlament budapest
oltas vakcina
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres
Online előadás
Piaci aktualitások, grafikonelemzéssel vegyítve.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
teszt koronavírus