brit vírustörzs mutáció koronavírus járvány
Gazdaság

Figyelmeztet a járványügyi matematikus: komoly probléma a brit vírusmutáció hazai megjelenése

Portfolio
A társadalom mekkora hányadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány terjedése szempontjából biztonságban legyünk? Ezt a nyájimmunitást hogyan befolyásolja az új, Nagy-Britanniából származó vírusváltozat? Hogyan segíthet ebben a járványügyi modellezés? Ezekre a kérdésekre válaszolt a KOVIDők kutatói tájékoztató oldal kérdéseire Röst Gergely matematikus. A professzor szerint a mostani csökkenő magyarországi járványgörbe nem tudna fennmaradni a brit vírusmutáció megjelenésével.

Hol lehet a magyar nyájimmunitási küszöb?

Rendkívül érdekes és értékes videóinterjút közölt a KOVIDők koronavírussal kapcsolatos tényfeltáró kutatói Facebook-oldal, amely szakértőket kérdez a járvánnyal kapcsolatban riportsorozata keretében. A legutóbbi bejegyzés szerint Horváth Péter, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója Röst Gergely matematikust kérdezte arról, hogy milyen hatással lesz a vakcináció a vírus terjedésére, mekkora problémát jelent az angliai új vírusvariáns jobb terjedési képessége, előre vetíthetők-e az újabb járványhullámok, és mérhető-e a korlátozó intézkedések gyakorlati értéke. 

A szakértői beszélgetésnek aktualitást ad, hogy szerda óta tudjuk: Magyarországon is kimutatták a rendkívül gyorsan terjedő brit vírusmutációt.

A videós beszélgetést összefoglaló Bokor Dóra gyógyszerész a KOVIDők posztjában emlékeztet arra, hogy Röst Gergely a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének helyettes vezetőjeként a vírusok terjedésének modellezésével foglalkozik. A járványmatematikai csoport vezetője korábban az Oxfordi Egyetemen végzett kutatómunkát. A matematikussal a Portfolio elsőként készített interjút a járvány előrejelzéséről.

A járvány terjedési sebességét fejezi ki a reprodukciós ráta. Vagyis hogy egy fertőzött – adott körülmények között, a járvány adott szakaszában – hány másik embernek tudja átadni a fertőzést. Négy tényezőből áll össze – ezek (1) a fertőzött személlyel kontaktusba kerülők száma, (2) a fertőzés átadásának esélye egy ilyen kontaktus során, (3) a fogékonyak aránya a populációban, valamint (4) a fertőzőképes időszak hossza. Ebből a négy tényezőből a fogékonyak aránya az, ami természetes módon is csökkenni kezd egy idő után, ha már sokan átestek a fertőzésen. 

Ez a tényező természetes módon is véget vetne előbb-utóbb a járványnak, de ezt értelemszerűen nem szeretnénk megvárni – helyette a korlátozó intézkedések és a védőoltás révén szeretnénk a reprodukciós számot csökkenteni. Konkretizálva: a szociális érintkezés korlátozása a fertőzöttekkel konkaktusba kerülők számát, míg a fertőzés átadásának valószínűségét a maszkviselés, a védőoltás pedig a fogékony populáció létszámát hivatott csökkenteni.

A járvány terjedésével kapcsolatban fontos megismerni a nyájimmunitás, vagy közösségi immunitás fogalmát is. Ha egy populációban elég sok az immunis egyén, akkor a járvány nem tud terjedni. Ha a populáció kis százaléka fogékony, és a fogékonyak egyenletesen oszlanak el a teljes populációban (jelen esetben a lakosság körében), akkor a vírus nem talál utat hozzájuk. Ezek után merülhet fel a kérdés:

a társadalom mekkora hányadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy biztonságban legyünk?

Ez egy matematikai képlettel kiszámítható a reprodukciós szám ismeretében (1 mínusz 1/R): ha a reprodukciós szám 2, akkor a populáció felének, ha a reprodukciós szám 3, akkor a populáció kétharmadának kell immunisnak lennie ahhoz, hogy a járvány ne tudjon terjedni - írja a blog. Azt is tudni kell azonban, hogy ez a képlet csak egy jól kevert és homogén populációban érvényes, tehát ez egy ún. küszöbszám, vagyis egy közelítő érték.

Mivel – szerencsére – Magyarországon nem volt tartósan lehetőség arra, hogy megfigyeljük, mekkora a reprodukciós szám a teljesen fogékony populációban, beavatkozás nélküli állapotban (lévén nem sokáig terjedt a járvány beavatkozás nélkül), az R-számot csak becsülni tudjuk: 2,5–3 közé tehető, ami alapján a nyájimmunitási küszöb nagyjából 60–67 százalék.

Mivel azonban a populáció heterogén, nem mindegy, hogy ki az a 60–70  százalék, aki védetté válik: a fő potenciális terjesztők oltása esetén ennél kevesebb, a kevés kontaktussal rendelkezők esetén ennél több  embert kell védőoltásban részesíteni a nyájimmunitás eléréséhez.

Azt is tudni kell természetesen, hogy a járvány nem fog abban a pillanatban véget érni, amint elérjük ezt az átoltottsági (immunis) arányt - olvasható a bejegyzésben. 

Mit okoz a brit mutáció?

Mindezek ismeretében kérdezte meg Horváth Péter kutató Röst Gergelyt, hogy

hogyan látja a brit vírusvariánst.

Több független tanulmány is megerősítette, hogy az új vírusváltozat terjedési képessége lényegesen jobb, mint a korábbiaké, a reprodukciós szám 50-70%-kal is magasabb volt egyes kutatások szerint - felelte a matematikus. Eddig a hírek arra fókuszáltak, hogy ez az új mutáns sem okoz súlyosabb megbetegedést, és a vakcina erre is hatékony lehet, vagy könnyen módosítható annak érdekében, hogy hatékony maradjon - emlékeztetett.

Ám ha ennyivel nagyobb a terjedési képessége, az valójában nagyon komoly probléma. (...) Jelentősen megemeli ugyanis a nyájimmunitási küszöböt – csak Magyarországon akár egy-másfél millió emberrel

- mutatott rá.

"A becslésekhez persze figyelembe kell venni, hogy az első észlelés kapcsán főleg az iskolákban – a fiatalok körében – figyelték meg az új mutáns nagyon gyors terjedését. A nyájimmunitási küszöbérték emelkedése függ attól, hogy más körülmények között is ennyire gyorsan tud-e terjedni ez az új variáns. Egy másik fontos szempont, hogy most hazánkban egy lassú, csökkenő trend jellemző a fertőzés terjedésére, ami valószínűleg nem maradna fenn, ha ezt az új vírusváltozatot behurcolnák hazánkba" - mondta ezt még a kedden megjelent interjú során, vagyis a brit vírusváltozat magyar megjelenésének szerdai bejelentése előtt.

"Lényeges, hogy ha az új variáns meg is jelenik Magyarországon, ez nem fog azonnal tükröződni a fertőzöttek számában, hiszen kell, hogy valamennyi ideig cirkuláljon a kórokozó a populációban ahhoz, hogy a hatása érvényre jusson" - tette hozzá a kedden megjelent interjújában.

Megbízható járványügyi modellezés

Az interjúban a matematikus arról is beszélt, hogy az eddig kidolgozott modelleik mennyire bizonyultak megbízhatónak. Legutóbb például augusztus végén a korosztályok közötti kapcsolatok mintázatát is vizsgálták, és ennek a járványterjedéssel kapcsolatos összefüggéseire is tettek előrejelzést.

"A különböző korcsoportok közötti kontaktusok mintázata alapján azt lehetett előre vetíteni, hogy nálunk is be fog következni ugyanaz a helyzet, amit korábban már több másik országban is megfigyeltek: azaz, hogy a második hullám először a szociálisan aktív fiatalabb generációk körében kezd el terjedni, és innen tevődik át az idősebb korosztályokra" - idézte fel a nyári folyamatokat.

"Ez alapján néhány héttel a járvány fellángolása után már számítani lehetett a sérülékenyebb korosztályok érintettségére is, előre vetítve, hogy a halálozások száma néhány hét késéssel követni fogja az esetszámok emelkedését. Sajnos, ez az előrejelzés szerinti időben és mértékben be is következett" - emlékeztetett Röst Gergely. Erről mi is írtunk korábban:

A korcsoportok fertőzöttségéről pedig jó képet ad a járványügyi matematikuscsoport hőtérképe:

Röst Gergely a beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos: a populációszintű védettség kialakításáig mindannyian komolyan vegyük a veszélyt és betartsuk a korlátozó óvintézkedéseket, mert ez a legfőbb módja a járvány megfékezésének.

A teljes interjú itt nézhető meg:

Címlapkép: A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő emberek a járványügyi szabályokra figyelmeztető felhívás mellett haladnak el Londonban 2020. december 17-én. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Dél-Anglia újabb kiterjedt térségei kerülnek a hétvégétől a koronavírus-járvány megfékezésére kidolgozott háromfokozatú készenléti rendszer legmagasabb szintjének hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy be kell zárniuk a múzeumoknak, a turistalátványosságoknak, a zárt terű szórakozóhelyeknek, a szállodáknak, valamint az összes vendéglátóhelynek. Forrássa: MTI/EPA/Neil Hall

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök felszólal a római parlament alsóházában
befektető befektetés terminál trader
europai parlament cimlap getty tobbszor 2000
ujgur tüntetés
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hol fordul az árfolyam,vételi, eladási zónak.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök felszólal a római parlament alsóházában