Boris Vujčić, a horvát jegybank elnöke nyerte idén a Magyar Nemzeti Bank Lámfalussy-díját. A jegybankelnök több nemzetközi szervezetben való részvétele mellett azt emelték ki a díjátadón, hogy a horvát monetáris eszköztár kialakításával stabilan tartotta a kuna/euró árfolyamot, alacsonyan tartotta az inflációt, így sikerült az országnak belépnie az európai árfolyamstabilitási mechanizmusba (ERM 2) – mindennek köszönhetően Horvátország két év múlva csatlakozhat az euróövezethez.
A jegybank Popovics-díját Fábián Gergely, az MNB pénzügyi rendszer elemzéséért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója kapta. A díjátadón az alábbi fontos üzenetek hangzottak el a résztvevőktől:
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke elmondta, hogy a jövőben három dolog jellemzi majd a jegybankokat. Először is a monetáris és a fiskális döntéshozók között szorosabb lesz a koordináció, hiszen így lehet a leghatékonyabban támogatni a gazdaságot. Virág példaként Magyarországot hozza, ahol a kormányzat célzott fiskális eszközökkel támogatta a gazdaságot, a jegybank pedig széles körben biztosította a likviditást és a támogató monetáris környezetet. A második jellemző a megnövelt jegybanki mérleg lesz Virág szerint. Az eszközvásárlások miatt a jegybanki mérlegek rekordszintre nőttek sok országban. Elmondása szerint az eszközvásárlások elindítása Nyugaton majdnem kötelező volt, Kelet-Közép-Európában pedig jelentős támogató szerepe volt. A harmadik fontos jellemző, hogy bár az eszközvásárlások fennmaradnak, de azoknak célzottnak kell lennie. Elmondása szerint el kell kerülnünk, hogy a japán útra lépjünk. Az eszközvásárlásoknak nem lesz célja a költségvetési lyukak betömése – mondta Virág Barnabás.
Yi Gang, a kínai jegybank elnöke előadásán javarészt a zöld gazdaság fontosságáról beszélt, elmondása szerint Kína 2060 előtt elérheti a karbonsemlegességet, a kitűzött klímacélokat pedig még 2030 előtt teljesíteni fogja a gazdaság. A monetáris politika szerepe ebben is fontos, mert a kínai jegybank ösztönzésével jelentős összegű zöld hitel került kihelyezésre. A jegybank szerepéről a koronavírus-válságban is szólt a jegybankelnök: elmondása szerint több eszközt is bevetettek a hitelezés felpörgetésére, valamint a kamatszintet is csökkentették 50 bázisponttal, viszont további intézkedést nem akarnak elfogadni addig, amíg nem muszáj. Idén a jegybank célja, hogy fenntartsa a támogató monetáris környezetet, de egyben odafigyeljen a kockázatokra is.
Jacques de Larosière, az IMF korábbi vezérigazgatója örvendetesnek nevezte a jegybankok a szükséges likviditás gyors biztosítását, szerinte mindezzel az összeomlást akadályozták meg. Azt is elmondta, hogy a monetáris támogatás nélkül a kormányok aligha tudták volna finanszírozni a megnövekedett költéseiket. Ugyanakkor kritikákat is megfogalmazott a pandémia előtti túl laza monetáris politikai kondíciókkal szemben. Elmondása szerint a 2%-os inflációs cél hajszolása a válság előtt mennyiségi lazításhoz vezetett az eurózónában, erre pedig nem feltétlenül volt szükség szerinte, ma pedig már olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag alig van piaci alapú finanszírozás az állampapírok piacán. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy a jegybanknak kell-e kontrollálnia a hozamgörbét. Nem értett egyet a főiránnyal az infláció kapcsán sem: szerinte igenis van inflációs kockázat. Az alacsony kamatok a válság előtt elmondása szerint likviditási csapdát okoztak, és kerülni kell, hogy bebetonozzuk az alacsony kamatokat a következő években.
Yang Yao, a Pekingi Egyetem professzora a mennyiségi lazítás tartós hatásaira hívta fel a figyelmet. Szerinte a jegybank valóban fenntartja a jogot a kötvények eladására és a refinanszírozás megszüntetésére de a történelem azt mutatja, hogy a jegybanknak nagyon nehéz csökkentenie a felduzzadt mérleget, ha egyszer már növelte. Példaként Japánt említette, szerinte nehéz elképzelni, hogy az ország hogyan fogja visszafizetni a jelentős adósságot. Emiatt szerinte a monetáris politikai eszköztárat stimulálásra használni rossz döntés, és a fiskális politikának nagyobb szerepet kéne játszania, mert a túl laza monetáris politika gondot okozhat a pénzügyi szektorban. A kínai növekedés 2,3% volt tavaly, ennek fele a beruházásokból jött, amely a kormányzat eszközölt, így a fiskális politikának fontos szerepe volt a kilábalásban– húzta alá a fiskális politika szerepét.
William B. English, a Yale Egyetem professzora szerint a jegybankok célkitűzései már a koronavírus előtt ugyanazok voltak, mint most, de a pandémia tovább ösztönözte a jegybankárokat a fellépésben, példaként említette az EKB-t és a japán jegybankot, amelyek nem emeltek kamatot a pénzügyi válság után sem. Várakozása szerint nem elképzelhetetlen, hogy az inflációs célokat meg tudjuk közelíteni a következő években, de nem ez számít alapforgatókönyvnek, emiatt az alacsony kamatokat nem fogjuk megváltoztatni a következőévekben. Sőt, nem elképzelhetetlen a válság utána a negatív kamat sem, de szerinte ennek jelentős hátrányai vannak, így inkább arra lehet számítani, hogy ez nem következik be széles körben. A továbbiakban a mennyiségi lazításnak korlátozottak a hatásai English szerint, viszont új eszközök megjelenhetnek, elterjedhet például a jegybankok közvetlen hitelezési gyakorlata a vállalatoknak. Összességében viszont a fiskális politika fellépését várja a továbbiakban is, mert még a nem konvencionális monetáris politikai eszközök hatásai is korlátozottak. Szólt még a kormányzati kiadások közvetlen jegybanki finanszírozásáról is (ami az eszközvásárlások a jelenlegitől eltérő szemléletű alkalmazását jelenti), és ez akár hatásos is lehet, ha a jegybank meg tudja őrizni mellette a függetlenségét.
Philip Lane, az EKB igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy az eurózóna jegybankja továbbra is elkötelezett a laza és támogató monetáris kondíciók fenntartása mellett. Az EKB a pandémia elején felismerte, hogy a piaci sokk elkerülése érdekében fel kell lépni, így született meg a PEPP (pandémiás eszközvásárlási program), ráadásul még fut az APP nevű, korábbi eszközvásárlási program is. Lane szerint a cél az volt, hogy biztosítsák a szükséges likviditást és egyben stabilan tartsák a kötvénypiacokat is. A fiskális politikai fellépés ugyanakkor szintén fontos, a járvány elhúzódásával a támogató fiskális intézkedések is fennmaradhatnak. Ő is kiemelte, amit Christine Lagarde jegybankelnök korábban már többször elmondott, hogy a PEPP keretén belül zajló vásárlásokat az aktuális gazdasági helyzet határozza meg – ha a kötvényhozamok stabilitásához nem szükséges kihasználni a havi keretet, akkor nem fogják, de ha szükséges, akár bővíthetik is azt.
Címlapkép: Getty Images
