A Vujcic-interjú néhány fontosabb üzenete, idézete:
- „Költség-haszon elemzést végeztünk, nyilvános vitát folytattunk, és az a közmegegyezés, hogy az (euró – a szerk.) csatlakozás előnyei jóval meghaladják a hátrányait”. Ezért beléptünk az ERM II.-be, de továbbra is ugyanazt az árfolyam-politikát folytatjuk, mint negyed évszázada, azaz a 7,5 körüli értéknél tartjuk az árfolyamot, mert magas Horvátországban az euroizáltság.
- A betétek fele euróban van, ezért a bankok szívesen nyújtanak euróban hiteleket. „A szektorok együtt a külső adósságot is beleértve mintegy 500 milliárd kuna értékben rendelkeznek ilyen kitettséggel, ez több, mint a teljes GDP. Ha a kuna 10 százalékot gyengül, azonnal 10 százalékkal több adósság keletkezik. Ezt a kitettséget csak az euró bevezetésével lehet kiküszöbölni. A befektetők is elkerülnék a devizakockázatot. A fő exportpiacunk az euróövezet, árukban, de még inkább szolgáltatásokban. A turizmusban érdekelt vállalatok alig várják az euró bevezetését.”
- 2021-et a kilábalás évének látjuk. A várható GDP-növekedést 5 százalék körülire becsüljük, ez kisebb a korábbi 6,5 százalékos előrejelzésnél, mivel 2021-et a járvány miatt zárlattal kezdtük. Jó exportteljesítményre számítunk az áruk és a szolgáltatások esetén is. A turizmus idén a 2019-es szint 75 százalékát teljesítheti a tavalyi 50 százalék után. A második negyedévtől a személyi fogyasztás felfutását várjuk, ahogy megszűnnek a zárlatok.
- Szlovákia esete kicsit más volt az euróbevezetési tapasztalatok terén abban az értelemben, hogy „a csatlakozás előtt újraértékelték a fizetőeszközüket. Senki más nem tette ezt, és mi sem tervezünk hasonlót. Utólag vizsgálva minden csatlakozó tapasztalata jó. A jegybanki kollégáim a régióban egyetértenek abban, hogy az euró bevezetése jó lépés volt. Minden országban folytatódott a növekedés. A válság alatt pedig nagyobb védettséget élveztek, mint az eurón kívüliek. A világ második legnagyobb tartalék valutáját kibocsátó jegybank mozgástere nyilvánvalóan sokkal nagyobb bármelyik régiós jegybankénál”.
- Az Európai Központi Bank expanzív monetáris politikája (negatív kamatok, hozamkényszer) felértékelődési nyomást helyez a régiós feltörekvő piaci devizákra, amelyet intervenciókkal semlegesítünk, hogy stabilan tartjuk az árfolyamot, és így növekszik a devizatartalékunk. „Ha az euróhoz csatlakozókra tekintünk, mind ugyanazon az árfolyamon léptek az euróba, mint az ERM-be, Szlovákia kivételével. A piacok is tudják ezt” – kerüléte ki a konkrét választ arra a felvetésre, hogy a mostani 7,5-ös árfolyamon szeretnék-e bevezetni az eurót.
- A bevezetés konkrét dátumát firtató kérdésre úgy reagált: „A legkorábbi lehetséges dátum 2023 eleje” és a csatlakozási kritériumok közül „a költségvetés marad a kulcstényező, ami a 2020 előtti három évben többletet produkált. De most az a kockázat, hogy elhúzódik a járvány okozta zárlat, és a kormány támogatásokat kényszerül biztosítani. Mielőtt megállapíthatnánk, teljesítjük-e idén a költségvetési kritériumot, azt kéne látnunk, meddig tart a zárlat, és mit mond a túlzott deficitről az Európai Bizottság májusban”.
- A horvát kuna euróval szembeni árfolyama az elmúlt 10 évben valóban a 7,5-ös szint körül mozgott a bankközi piacon, trendszerű erősödés, illetve gyengülés nem mutatkozott az utóbbi években:
A horvátokkal együtt 2020 nyarán csatlakozott az euró előszobáját jelentő ERM-II.-be Bulgária is, és a téma kapcsán egy minapi Euromoney konferencián azt mondta Dimitar Radev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke, hogy a járvány ellenére biztosan halad az eurócsatlakozás felé az ország, azaz ott is 2023-as pénzcserével számolnak - írja a Népszava.
Radev szerint az euró bevezetése önmagában felgyorsítja a bolgár gazdaság felzárkózását, de az euróra való felkészülés folyamata is fegyelmezi és ösztönzi azokat a jó politikákat, amelyek a konvergencia felgyorsításhoz szükségesek.
A konferencián Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt mondta, hogy lesz egyszer majd magyar euró, de nem mostanában, mert a magyar gazdaság az euró nélkül is integrálódott az eurózóna gazdaságába és az unió pénzügyi rendszerébe, így a magyar euró mindaddig nem kerül napirendre, amíg a magyar gazdaság fejlődése – reálkonvergencia – nem halad előre.
A lap szerint a magyar jegybankár utalt arra a kormányzati – és ezek szerint jegybanki – félelemre is, hogy az ERM-II. árfolyamrendszerbe belépéskor az Európai Bankunióhoz is csatlakozni kellene, ez pedig az önálló pénzügyi felügyelet feladását jelentené. Így az uniós szervek belelátnának, illetve akár bele is szólhatnának a magyar ügyekbe és a lap szerint ez a hozzáállás a valódi kerékkötője a magyar csatlakozásnak, vagy akár egy euróbevezetésről szóló vita itthoni elindításának.
Címlapkép forrása: Peter Kovalev\TASS via Getty Images
