covid hungary cimlapkep creative
Gazdaság

Még a 2021-es év is a koronavírus elleni küzdelemmel telik?

Portfolio
Közel sem biztos, hogy tavasz végén, nyár elején végleg magunk mögött hagyjuk a koronavírus-járvány időszakát. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy mi várhat az európai és a magyar gazdaságra a következő hónapokban.

Alig egy hónappal ezelőtt még azt gondolta a legtöbb közgazdász, hogy idén tavasz végén, nyár elején legyőzzük a koronavírus-járványt Európában. A járvány végével elindulhatna a gazdasági kilábalás, ennek az esélye azonban most némiképp csökkent. Egyre többet hallhattunk ugyanis arról, hogy a koronavírus elleni vakcinákat a vártnál lassabban szállíthatják a gyártók, ráadásul továbbra is csak két vakcina engedélyezett az EU-ban, miközben olyan mutánsok jelennek meg, amelyek ellen már nem annyira biztos, hogy megvédenek a kifejlesztett oltások. Így az egész idei évben gyenge lehet a gazdaság is. Mindezek miatt felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az idős és veszélyeztetett emberek beoltása után ki kell nyitniuk a gazdaságoknak, még bőven a nyájimmunitás elérése előtt, hogy ne vesszen el a 2021-es év is gazdasági szempontból.

Annyi biztos, hogy nincsenek könnyű helyzetben az országok, hiszen még szinte mindenhol gyorsan terjed a koronavírus, miközben a vakcinák hozzáférhetősége egyelőre korlátozott. Habár a virológusok egy része hangsúlyozza, igazából óriási siker, hogy már januárban olthatunk a vírus elleni vakcinákkal, a politikusok egyre idegesebbek, amiért nem halad gyorsabban a folyamat. Egyelőre egyetlen dolog egyre biztosabb: mégpedig az, hogy az idei évi kilátásokat is egyre nagyobb bizonytalanság övezi. Éppen ezért most különböző forgatókönyveket vázolunk fel, hogy mire számíthatnak az emberek idén.

Szerencsés csillagállás

Az egyre növekvő bizonytalanságok ellenére továbbra sem lehet kizárni, hogy az oltások jelentősen felgyorsulnak, ami miatt tavasz végén már magas átoltottságot tudnak elérni az EU országai. Ehhez az kellene, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái mellett nagyon gyorsan engedélyezze az AstraZeneca vakcináját az unió, miközben további gyártók oltóanyagaira is szükség lenne.

Ebben az esetben a magyar gazdaság az első negyedéves nehézségek után növekedési pályára állhatna.

A második negyedévben a bázishatás mindenképpen a segítségünkre lesz (hiszen tavaly március és június között 13,5%-kal esett vissza a GDP), viszont a harmadik negyedévtől már kifejezetten gyors növekedésről beszélhetünk, ami nemcsak a statisztikai hatás eredménye lesz, hanem a nyájimmunitás elérése utáni élénkülésé is.

Ez a forgatókönyv azért is lenne szerencsés, mert ebben az esetben épülnek le a legkisebb eséllyel a kapacitások az egyes, jelenleg nagyon nehéz helyzetben lévő szektorokban. Minél kevesebb ideig van zárva vagy bevétel nélkül egy vállalkozás, annál kisebb eséllyel megy csődbe, vagyis annál nagyobb eséllyel tud hosszú távon is működni. A pandémia után megerősödő keresletet így a vállalatok nagyobb eséllyel tudják kielégíteni. Kereslet pedig lesz, hiszen a háztartások megemelkedő megtakarításait el szeretnék költeni, nagyrészt a szolgáltató szektorban (mozi, színház, étterem, nyaralás). Az élénkülő kereslet a fogyasztási cikkek piacát is magával húzza, a nagy kérdés, hogy a cégek ki tudják-e majd ezt elégíteni. Ez a legkedvezőbb forgatókönyv, ám az esélye kissé csökkent.

Nyájimmunitás előtti európai nyitás

A vakcinákkal közel sem biztos, hogy el lehet érni a nyájimmunitást a tavasz végére, illetve a nyár elejére. Ha pedig az körvonalazódik a következő hónapokban, hogy talán csak őszre alakulhat ki a nyájimmunitás, akkor miért ne nyissanak ki az egyes országok azonnal a veszélyeztetettek beoltása után? Erről a forgatókönyvről beszélt Zsiday Viktor befektető is az elmúlt napokban, amikor azt írta, hogy „amennyiben az időseket beoltjuk, a megszorítások fenntartásának nem marad sok értelme – sem egészségügyileg, sem gazdaságilag”. Ő abban is bízik, hogy szezonális hatások miatt nyáron egyébként is kevesebb megbetegedés lenne.

Nos, ebben az esetben ugyanúgy kinyitnának a gazdaságok, mint ahogy az első forgatókönyv szerint (Szerencsés csillagállás). Ebben a forgatókönyvben viszont a nyájimmunitás elérése előtt oldanák fel a korlátozásokat az országok. Első körben azt gondolhatjuk, hogy a gazdaságok a tavaszi nyájimmunitás nélküli nyitással ugyanolyan erőteljes növekedést érhetnének el, mintha elértük volna a nyájimmunitást. Sőt, elméletileg akár jobban is alaklukhat a gazdasági helyzet, hiszen nem is kell megvárni a nyájimmunitást, hanem hónapokkal előbb, már talán márciusban ki tudnak nyitni a gazdaságok az idősek beoltása után.

Ezzel a logikával azonban van egy kis probléma: mégpedig az, hogy a társadalom egyes tagjai és a vállalati szféra egyes szereplői teljesen eltérően viselkednének.

A háztartások egyik része két kézzel szórná a pénzt, vásárolna és venné igénybe a különböző szolgáltatásokat, miközben a társadalom másik része a megfertőződéstől való reális félelem miatt kerülné a mozikat, színházakat, éttermeket. A vállalatok egyik része igyekezne növelni a termelését a kereslet (átmenti vagy tartós?) növekedése miatt, miközben a többi cég nagyon óvatos maradna a beruházásaival, különösen a járványhullámokra érzékeny szektorokban. A bizonytalanságok tehát velünk maradhatnának, ami a növekedésre nézve komoly kockázatot jelentene, miközben az inflációt még feljebb taszíthatja, hiszen a kereslet-kínálati súrlódások erősödhetnének.

A nagy kérdés az, hogy vajon ezzel a stratégiával sikerülne-e elérni a nyájimmunitást a nyár végére, ősz elejére, amikor a vírus szezonalitása erősödik? Ha igen, akkor egy kisebb harmadik hullámmal megúszhatjuk, ha nem, akkor viszont igen jelentős harmadik hullám vár ránk ősszel. Ugyanis még sokakat nem sikerült beoltani, a víruson fél-háromnegyed évvel korábban átesettek antiestjei megfogyatkozhatnak, vagyis újra megfertőződhetnek, miközben az új járványhullámban a kórházak telítődése nem nulla beteggel indulna (esetlegesen összecsúszó járványhullámok). Arra nincs adat, hogy Magyarországon milyen a kórházban ápoltak életkori megoszlása, de a nemzetközi kutatások alapján a 30-40-50-es éveikben járók is igen sok kórházi ágyat foglalnak el, sok esetben a 65 év felettiek a kórházi ágyak 50%-át foglalják el.

Vagyis: habár a halálozás nominálisan sokkal alacsonyabb lenne az újabb esetleges járványhullámban, mint az előzőkben, a kórházak terhelődése jelentős lehetne. Ebben az esetben az segítene, ha a nyájimmunitás előtti nyitást követően nagyon gyors lenne a beoltottak arányának felfutása. Mindenesetre igen valószínűnek tűnik, hogy ez a forgatókönyv a gazdaság válságból való kilábalásának kezdetét előbbre hozná, de a későbbi nyitáshoz képest jóval több előre nem látható (egészségügyi és gazdasági) kockázatot is hordoz magában, mint a nyájimmunitáshoz közeli nyitás. Mi több, a potenciálisan sok új fertőzött miatt (harmadik hullám) emelkedne az új mutációk megjelenésének az esélye, amelyek ellen nem biztos, hogy hatásosak lennének a jelenlegi vakcinák, ami óriási gondokat okozna a következő időszakban.

Elment az évünk

Sajnos azt sem lehet kizárni, hogy az egész évet a koronavírus-járvány fogja uralni. Miután a vakcinák érkezését sokan lassúnak tartják, így egyre nagyobb az ettől való félelem. Európa vezetőitől is többször lehet hallani, hogy a nyájimmunitás nyári elérése nehéz feladatnak látszik. Amíg terjed a koronavírus világszerte, addig a virológusok szerint nem igazén érdemes kinyitni, hiszen újabb hullámokban térhet vissza a vírus. Jakab Ferenc virológus professzor egy interjúban arra a kérdésre, hogy mikor lehet vége a járványnak, azt mondta: rá fog menni ez az évünk.

Sokak szerint már csak azért sem lenne jó ötlet kinyitni, mert ha újra magas lesz a koronavírusos esetek száma a nyájimmunitás eléréséhez vezető út közepette, akkor nagy eséllyel alakulhatnak ki újabb mutációk a világon. Már most is vannak olyan mutációi a vírusnak, amelyek komoly gondokat okoznak. Az angol variáns sokkal gyorsabban terjed, ami miatt számos országban erősebb korlátozásokat kell/kellett bevezetni, azonban úgy tűnik, hogy a vakcinák hatásosak ellene. A dél-afrikai vírusváltozattal azonban már más a helyzet, könnyen lehet ugyanis, hogy a kifejlesztett vakcinák kevésbé hatásosak ezzel a mutánssal szemben. Azt pedig végképp senki sem tudja, hogy a következő hónapokban milyen mutációk jelenhetnek még meg.

Amennyiben a világ legtöbb országa úgy gondolja, hogy addig nem érdemes nyitni, amíg nem sikerül elérni a nyájimmunitáshoz közeli állapotot, akkor könnyen lehet, hogy idén is gyenge lesz a gazdaság, cserébe nagyobb eséllyel győzzük le úgy a vírust, hogy a következő időszakban kevésbé kell tartani új mutációktól és az újabb hullámoktól. Nagy igazság, hogy amíg nem győzte le minden ország a vírust, addig senki sem győzte le végleg. Ebben a megközelítésben pedig újra felvetődik a sikeres dél-kelet-ázsiai modell, amelyik tűzzel-vassal harcol a vírus gyors terjedése ellen, akadályozva a fertőződést, a közösségi terjedést, így csökkentve az új mutációk esélyét.

Akárhogy is, ha a korlátozó intézkedéseket az országok többé-kevésbé egész évben fenntartják, akkor a gazdaságok nagyon nehéz év elé néznek 2021-ben is.

Ebben az esetben a tavalyi mély recesszió után Európában a várt növekedés helyett idén stagnálhat a gazdaság.

Magyarország sem lenne kivétel ez alól, hiszen a korlátozások (egy részének) fenntartása a keresleti és a kínálati oldalon is negatív hatásokat fejt ki: a fogyasztás és a beruházások nem kerülnek emelkedő pályára, miközben a külpiacainkon is megmaradt korlátozó intézkedések miatt az export is gyengélkedhet. A kormányoknak ebben az esetben még erősebb költségvetési élénkítéseket kell bevezetniük, amely a 2020-as nagyon jelentős adósságnövekedés után 2021-ben is magas költségvetési hiányt és tovább emelkedő GDP-arányos államadósságot eredményezne. Az adósság ráadásul nemcsak kismértékben, hanem jelentősen emelkedhetne, hiszen a magas költségvetési hiány mellett az elhúzódó/lassú kilábalás miatt az éves GDP is szerényen alakulna.  

Ebben az esetben a hosszú távú növekedési áldozatok is nagyobbak lehetnek, hiszen minél tovább tart zárva a szolgáltató szektor és minél tovább tart a bizonytalanság az iparban, annál nagyobb valószínűséggel lesznek tartós növekedési áldozatok, hiszen a kapacitások leépülhetnek. Egészen egyszerűen a válság után már nem fogunk tudni elmenni a kedvenc éttermünkbe, szórakozóhelyünkre, hotelünkbe, panziónkba, mert már nem nyit ki többé. Ezeket ellensúlyozhatják az állami támogatások - már amelyik országban ezek elegendőek és hatékonyak.

Csak Magyarország nyit

Könnyen elképzelhető az a forgatókönyv is, hogy Magyarország az EU-s mellett beszerzendő orosz és kínai vakcinák miatt hamarabb éri el a nyájimmunitást, mint mások. Az persze nagy kérdés, hogy ezek a vakcinák mennyire lesznek elfogadottak a társadalom körében, de az orosz Szputnyik V vakcina már megkapta az OGYÉI engedélyét, miközben egyre nagyobb esélye van arra, hogy a kínai Sinopharmét is engedélyezik hazánkban.

Ha Magyarország ezekkel a vakcinákkal felpörgeti az oltásokat, akkor könnyen elképzelhető, hogy amíg az EU legtöbb országa csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákkal olt, addig hazánkban több más oltást is bevetnek.

Ebben az esetben pedig a magyar korlátozó intézkedéseket hamarabb fel lehet oldani, a szolgáltató szektor könnyebben és gyorsabban talpra állhat, a gazdaság pedig elindulhat a kilábalás útján. Kivéve a budapesti turizmust, amely a külföldi turistákra épít, illetve a szolgáltatás és termék exportot, amelyhez a külpiacok nyitására lenne szükség. Ez a forgatókönyv nagyot lendítene a magyar gazdaság kilábalásán, azonban egyensúlyi kérdéseket vetne fel. Az import szépen meglódulna, az export viszont nem, ami a folyó fizetési mérleg kedvezőtlenebb alakulásához vezetne, ez pedig a költségvetés magas hiánya mellett ikerdeficitet eredményezne. Igaz, ha ez átmeneti, akkor a válság közepette emiatt nem aggódnak a befektetők, ráadásul a piaci megítélésünket tekintve ezt ellensúlyozná az erősebb GDP-növekedés. 

Ennek a forgatókönyvnek (Csak Magyarország nyit) egy másik aspektusa, ha Magyarország úgy nyit ki, hogy közben nem érte el a nyájimmunitást, miközben a külföld zárva marad. Ez akkor valósulhat meg, ha túl kevesen fogadják el a kínai vagy az orosz vakcinát Magyarországon, vagyis elméletileg rendelkezésre áll az oltás, de az emberek egy része nem kéri, ami akadályozza a nyájimmunitás elérését, de a kormány feloldja a korlátozásokat. Nos, így a kilábalás már nem lenne olyan erős, éppen azért, mert a vírus velünk maradna a nyitás ellenére is, így az emberek egy része óvatos lenne a költekezéssel és a beruházásokkal. Mivel a külföldi korlátozó intézkedések megmaradnak, így az export gyengébb lesz, viszont a belső kereslet kap némi lendületet. Ahogy a vírus terjedése is, így a járvány ismételt terjedése közepette egyre többen gondolkodnának el a vakcina felvételén. 

Címlapkép: Getty Images

usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
astrazeneca oltás vakcina mti 2
netflix
orbán viktor bejelent kormánydöntés
700 felesleges ügyintézés szűnhet meg Magyarországon

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
venezuela