euró eurózóna válság
Gazdaság

A válság ára: egy évtizeddel későbbi euróbevezetés

Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?

Nos, a helyzet az, hogy több szempontból is úgy tűnik, a jó öreg forint árfolyamát még hosszú-hosszú évekig elemezhetjük. Egyrészt az elmúlt hetek megszólalásai a gazdaságpolitikai döntéshozók oldaláról egyértelműek voltak. Az eurót be kell vezetni, de egyelőre még nem érdemes megnyitni az érdemi vitát ezzel kapcsolatban. Másrészt pedig több szempontból is változtak a lehetőségeink, és véleményem szerint nem éppen abba az irányba, hogy egyszerűbb legyen az eurót bevezetni.

Az EKB dilemmája

A koronavírus válság nagyjából minden országot hasonlóan érintett, ami jól látszik a gazdasági teljesítmények nagyjából összehangolt viselkedésével. Ugyanakkor nem mindenkinek volt ugyanakkora mozgástere és ugyanolyan eszköze a gazdaság élénkítésére.

Az eurót használó országok számára a monetáris politika lényegében egy adottság.

A szlovákok, a portugálok, a görögök (de persze tetszőleges ország behelyettesíthető) nem kedvük szerint alakították a kamatkörnyezetet. Nyilván az Európai Központi Bank igyekszik mindenkinek megfelelni, minden szempontot mérlegelni, de ilyen különböző gazdasági szerkezettel rendelkező valutaövezeti tagok esetében ez nagyjából a lehetetlen küldetésnek felel meg. Mindeközben pedig hiába a nagy lazítás, ha közben relatív értelemben az EKB nem tudott olyan nagyot gurítani, mint az Egyesült Államok jegybankja. Az euró pedig szépen erősödött 2020 folyamán, mindezzel rombolva az egyébként exportorientált eurózóna árversenyképességét.

Nyilván az egyéni monetáris politika hiányában az egyes országok gazdaságpolitikai döntéshozóinak kezében nem sok lehetőség maradt: költeni, költeni, költeni. Az államadósságok és a deficitek egy év leforgása alatt rekord mértékben duzzadtak fel. Arról persze lehetne vitázni, hogy mindezen fiskális mutatók jelentősége az elmúlt évek folyamán milyen mértékben marginalizálódott a befektetők számára. A világ jegybankjai által teremtett végtelen pénz illúziója mentén egyelőre senki nem foglalkozik az adóssághalmok okozta esetleges pénzügyi kockázatokkal. Ezzel majd akkor szembesül mindenki, amikor – ha egyáltalán lesz valaha ilyen – a jegybankok elkezdik csökkenteni a mérlegüket. De tételezzük fel, hogy lesz ilyen, így tehát nem érdemes hosszú távon mindenféle fék és korlát nélkül eladósodni. Az eurót használó országok számára ugyanakkor más opció nem maradt a gazdaság élénkítésére vagy a versenyképesség növelésére.

Euró nélkül

Persze a saját fizetőeszköz megléte sem csodaszer, ezt jól látjuk a magyar példán. A hazai gazdaság is ugyanúgy szenved a válságtól. A különbség talán csak annyi, hogy

a fiskális politika mellett a monetáris politika szabadsága is megadatott.

Van ennek ára? Természetesen van: vessünk csak egy pillantást az euró/forint árfolyamára. Nem mintha az elmúlt nagyjából egy évben olyan sokat kellett volna bosszankodni azon, hogy a külföldi utazásunk megint drágább lett.

Ennyi volt a tőzsdeválság? Használja ki a piaci mozgást, keresse kollégáinkat! Start

Makrogazdasági oldalról nézve viszont azt mondhatjuk, a gyengébb árfolyam – ahogyan a 2008–2009-es válság után is – most is támogatja a magyar export élénkülését, lerövidítve ezzel a kilábalás időhorizontját. Ráadásul napjainkra az árfolyam tartós és/vagy jelentős gyengülése jóval kisebb pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz. A lakossági devizahitelek megszűntek, a vállalatok közül csak azok tudnak devizában eladósodni, amelyeknek van devizabevétele, így részben adott a természetes kockázatfedezés. Az állam részéről pedig már nem 50-60 százalékos devizarészarányról beszélünk az adósságon belül, hanem 15-20 százalékról. Ha úgy tetszik, az önálló monetáris politika mozgástere jelentősen növekedett.

Magas nyomású gazdaság

Érdemes azonban szót ejteni a költségvetés helyzetéről is. Hiába a saját fizetőeszköz, a költségvetési mutatóink másokéhoz hasonlóan ugyanúgy elszálltak. Ebben a tekintetben tehát nem igazán beszélhetünk nyereségről, annál inkább egy újabb korlátozó tényezőről. Az ismét 80 százalék feletti államadóságráta és a közel kétszámjegyű GDP-arányos deficit egyben azt is jelenti, hogy békeidőkben a költségvetési rugalmasságunk jelentősen megcsappant. Egy ilyen helyzetben euróbevezetésről beszélni, az önálló monetáris politikát feladni egész egyszerűen értelmetlen.

Ha lett is volna valamilyen titkos céldátum a gazdaságpolitikusok részéről az euró bevezetésére, azt a mostani válság akár egy évtizeddel is arrébb tolhatta.

Tíz évnyi adósságcsökkentés vált semmissé egy év alatt és nem úgy tűnik, hogy ennél sokkal szédítőbb tempóban akarnánk visszatérni a válság előtti szintekhez.

Annál is inkább, mivel nincs okom feltételezni, hogy az alapvető gazdaságpolitikai cél és annak eszköze megváltozott volna. A cél a mihamarabbi gazdasági felzárkózás, az eszköz pedig a potenciális növekedés emelése a magas nyomású gazdaság koncepciójával. Ez a koncepció megkívánja az önálló monetáris politikát. A gazdaság kínálati korlátjainak feszegetése ugyanis húzza a növekedést, ugyanakkor ez magában hordozza a magasabb inflációt is. Az inflációt, amely így messze felülmúlja az euróövezeti átlagot és így rontja hazánk nominális árversenyképességét a számára legfontosabb piacon. A mellékhatás kordában tartására pedig a gyógyszer az árfolyam leértékelődése, így a reálértelemben vett versenyképesség megőrzése.

Saját fizetőeszköz hiányában erre nem lenne mód, vagyis a jelenlegi gazdaságpolitikai berendezkedéssel nem kompatibilis az euró bevezetése.

A szlovák példa

Gyakran visszatérő érv szokott lenni az euróbevezetés mellett, hogy a nyitott gazdasággal bíró szlovákok is megtették, és köszönik szépen, jól vannak. Ráadásul amikor ők csatlakoztak az euróövezethez, a gazdaságuk relatív fejlettsége megfelelt a mostani magyar szintnek, így a versenyképességbeli vagy fejlettségbeli lemaradásra hivatkozni nem érdemes.

Egy dologról azonban érdemes megemlékezni. A szlovákok pont a nagy gazdasági válság közepette csatlakoztak, így azóta sem derülhetett fény az egymástól nagyon különböző országok alkotta valutaövezet tipikus betegségeire. Arra, hogy mit okoz a közös valuta használata idioszinkratikus sokkok esetében.

Az elmúlt több mint tíz évben mindenki ugyanabban volt érdekelt és ugyanattól szenvedett: alacsony kamatok és alacsony infláció.

Egész egyszerűen nem volt arra példa, hogy kialakuljon egy hosszabb nyugalmi periódus, amely alatt kijöjjenek az önálló monetáris politika hiányának hátrányai. Persze az sem biztos, hogy valaha lesz ilyen, és ebben az esetben ez egy irreleváns érv, de a közgazdaságtan alapvetően az empíriára alapoz, és jelenleg megfigyelés hiányában stabil következtetést sem lehet levonni.

Az elmondottak ellenére ezen írás célja nem az, hogy szót emeljen valami mellett vagy ellen. A cél csupán az, hogy ha már ismét szóba került az euró bevezetése, helyezzük azt érdemi kontextusba és érezzük, hogy egy ilyen döntés során nem csak arról van szó, hogy besétálunk az Európai Központi Bankba és leadjuk a forintunkat euróért cserébe. Egy ilyen döntés teljeskörű koncepcióváltást igényel, amelyre jelenleg úgy tűnik, sem mód, sem pedig igény nincs.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. 

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók

Címlapkép: Getty Images

frankfurt
koronavirus
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Korrekció vagy további szárnyalás?
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavírus vakcina oltás getty stock