Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak európai vállalatok is, mint amilyen a Shell, az OMV vagy az Engie. Minden a legnagyobb rendben haladt a munkálatokkal, azonban 2019 végén az Egyesült Államok szankciókat lengetett be, és ezzel a csővezeték komoly geopolitikai és energiaellátási küzdelmek csataterévé változott, ahol a tét Európa ellátása földgázzal. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az Északi Áramlat-2 hátterét, az amerikai szankciókat és azok következményeit, de kitérünk Európa energiafüggőségére, valamint a legújabb fejleményekre és a lehetséges lefutásra is.
Mi az Északi Áramlat-2? Az Északi Áramlat-2 egy földgázvezeték, amely Oroszországot és Németországot köti össze, és gyakorlatilag a Balti-tenger alatt fut a hozzá hasonló nevű Északi Áramlattal párhuzamosan. A csővezeték hossza nagyjából 1 200 kilométer. Az alábbi ábrán látható a tervezett nyomvonal. Forrás: Gazprom Az Északi Áramlat-2 teljes kapacitása 55 milliárd...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
