Szemán Ákos

Cikkeinek a száma: 59
Elszálló energiaárak, Paks, Mátrai Erőmű és klímaváltozás - Megszólaltak a hazai energetika nagyágyúi a Portfolio konferenciáján

Elszálló energiaárak, Paks, Mátrai Erőmű és klímaváltozás - Megszólaltak a hazai energetika nagyágyúi a Portfolio konferenciáján

Idén is megrendeztük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án került sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vettek részt és aktuális témákkal jelentkeztünk. Ezek közé tartozott többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is. Alábbi összefoglaló cikkünkben áttekintjük a konferencia legfontosabb gondolatait és témáit.

Ságvári Pál: arra számítunk, hogy a magas gázárak ebben a fűtési szezonban fennmaradnak

Ságvári Pál: arra számítunk, hogy a magas gázárak ebben a fűtési szezonban fennmaradnak

Az elmúlt időszakban alaposan elszálltak az energiaárak, hétről hétre újabb rekordok dőlnek meg az európai energiatőzsdéken. A helyzetet jól jellemzi, hogy a fukusimai incidens óta először, vagyis több mint 10 év után, az európai árjegyzés meghaladta az ázsiait. Tovagyűrűző hatásként pedig a történelmi gáz- és karbonárak történelmi villamosenergia-árakat eredményeztek. Ebben a környezetben hazánk gáztárolói töltöttségi szintje elérheti a 85-86 százalékot is, ami egy megnyugtató készültségi szint - mondta el Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a Portfolio-nak, akivel az Európai Unió új klímacsomagjáról, a karbonvámokról, a hidrogéngazdaságról és a kibervédelemről is beszélgettünk.

Nyári szünetet tartanak a nyersanyagok vagy megúsztuk ennyivel a drágulást?

Nyári szünetet tartanak a nyersanyagok vagy megúsztuk ennyivel a drágulást?

Az idei év sok szempontból a nyersanyagokról és az ellátási láncokról szól, az autógyártók globális chiphiánnyal küszködnek, miközben elszállt az olaj, az alumínium vagy éppen a mezőgazdasági termékek árfolyama. Az áremelkedést pedig végső soron mindenki megérzi a zsebén, hiszen drágább lehet a sör, a kávé, az üzemanyagok vagy éppen a lakásépítés. Nyáron azonban több tényezőnek köszönhetően ellenszélben mozogtak az árutőzsdei termékek, ami például a réz és az olaj árának mérséklődéséhez vezetett, míg például a faanyagok árazása teljes mértékben bezuhant. Itt sem teljesen egységes a kép azonban, hiszen a földgáz ára az elmúlt hónapokban is folyamatosan emelkedett.

Fejes Tibor: nagy nehézséget fog jelenteni az áram- és gázpiaci szereplőknek az új Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer

Fejes Tibor: nagy nehézséget fog jelenteni az áram- és gázpiaci szereplőknek az új Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer

Nem régen lépett be a magyar piacra a spanyol Audax az E.On Energiakereskedelmi Kft. megvásárlásán keresztül, amely jelenleg versenypiaci áramszolgáltatással foglalkozik itthon. A magyar leányvállalat azonban ambíciózus elképzelésekkel rendelkezik és azt tervezi, hogy kibővíti tevékenységi körét a versenypiaci gázszolgáltatás, illetve a megújuló energiatermelés irányában is. Kihívások is akadnak azonban szép számmal, az újonnan bevezetett Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer például minden érintett hazai szereplő számára nehézséget jelent és magas kiadásokkal jár - mondta el a Portfolio-nak Fejes Tibor, az Audax magyarországi ügyvezető igazgatója, akivel az áram- és gázárakról, a fogyasztói igényekről, a megújulók integrálásának nehézségeiről és az energiamegtakarításokról is beszélgettünk.

Steiner Attila: ellenezzük az uniós kvótakereskedelem kiterjesztését az épületekre és a közúti közlekedésre

Steiner Attila: ellenezzük az uniós kvótakereskedelem kiterjesztését az épületekre és a közúti közlekedésre

Szó szerint egyre forróbb téma a klímaváltozás, az IPCC új jelentése szerint a korábban reméltnél sokkal sebesebben emelkedik a Föld felszíni átlaghőmérséklete, és egyre csökken az esély a klímakatasztrófa elkerülésére. Július 14-én mutatta be az Európai Bizottság is az új uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben több meglehetősen drasztikus elképzelés is szerepel, amelyek közül Magyarország kifejezetten ellenzi az egységes uniós karbonár bevezetését, valamint az EU ETS kiterjesztését a háztartásokra, mivel ez jelentős költségterhet jelenthetne számukra. A megújuló energiatermelés területén ugyanakkor jól állunk, de a kibocsátáscsökkentési célok elérése során fontos, hogy egyensúlyt találjunk az éghajlatváltozás, valamint a gazdasági és társadalmi szükségletek kielégítése között - mondta el a Portfolio-nak Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, akivel a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról, az autóiparról, a klímasemlegesség költségeiről és az energiaátmenetben rejlő lehetőségekről is beszélgettünk.

Begyújtotta a rakétákat a Mol, története legjobb negyedéves eredményét érte el a társaság

Begyújtotta a rakétákat a Mol, története legjobb negyedéves eredményét érte el a társaság

Történetének legjobb negyedéves eredményét érte el a Mol, amely már csak azért sem kis teljesítmény, hiszen egy éve még mindenki az olajtársaságokat temette. Már az előző negyedévben is megmutatta oroszlánkörmeit a cégcsoport, de a rakétákat csak most gyújtották be igazán. A társaság ismét szinte minden fontosabb soron verte az elemzői várakozásokat, de ami igazán figyelemreméltó az az, hogy már a koronavírus-járvány előtti szintek felett járnak az eredmények. A fogyasztói szolgáltatások minden idők legjobb második negyedéves EBITDA-ját szállította, a kutatás-termelés 2013, a finomítás-kereskedelem pedig 2015 óta nem volt ilyen jó. Mindennek köszönhetően jelentősen nőtt a szabad készpénzáram és a menedzsment a 2021-es EBITDA célkitűzéseket is alaposan megemelte. Természetesen nehéz megmondani, hogy merre futhat majd ki a delta variáns és a koronavírus új hulláma, de az látszik, hogy a Molt nem kell félteni.

Miért ellenzi Magyarország az európai uniós klímacsomagot?

Miért ellenzi Magyarország az európai uniós klímacsomagot?

A múlt héten mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben meglehetősen drasztikus átalakítások szerepelnek, többek között a benzines és dízel autók betiltása, a fűtés és a közúti közlekedés bevonása a kibocsátáskereskedelem rendszerébe, illetve a karbonvámok bevezetése. Alig telt el azonban néhány nap a bejelentés óta, de már több tagállam is jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja a javaslatcsomagot, köztük hazánk is, de Lengyelország és Franciaország sem elégedett. Leginkább azt ellenzik a politikusok, hogy a kvótakereskedelmet kiterjesszék az épületek és a közúti közlekedés által kibocsátott emissziókra is, ugyanis félő, hogy ebben az esetben a szolgáltatók a lakosságra hárítanák át a költségeket, ami így a szegényebb rétegeket sújtaná aránytalanul. Az ezzel kapcsolatos viták pedig várhatóan hosszú hónapokig is elhúzódhatnak majd.

Pokoli árak a benzinkutakon: nincs még vége az árrobbanásnak?

Pokoli árak a benzinkutakon: nincs még vége az árrobbanásnak?

Szerdától ismét változnak az üzemanyagárak a hazai kutakon, a benzin átlagára már 453 forint lesz literenként, ami néhány fillérre található a korábbi történelmi csúcstól, míg a gázolaj változatlanul 447 forint marad. Az áremelkedést az elmúlt hetekben több tényező hajtotta, részben az olajkartell tagjainak marakodása, részben pedig a forint gyengülése a dollárral szemben. Az azonban kérdéses, hogy innen merre mehetnek tovább az üzemanyagárak, hiszen egyre többen aggódnak a delta vírusvariáns terjedése miatt, a napokban kiegyeztek egymással az olajnagyhatalmak, a nyári turizmus pedig továbbra is pörög. Ezeket a tényezőket vizsgáltuk meg mostani cikkünkben részletesebben is.

Az energiaátmenet elfelejtett óriása, amelyben komoly potenciál rejlik

Az energiaátmenet elfelejtett óriása, amelyben komoly potenciál rejlik

Az elmúlt időszakban a megújuló energiaforrások kapcsán a nap- és a szélenergiáról lehet a legtöbbet hallani, ami nem véletlen, hiszen dinamikusan növekvő területekről van szó, és nagy népszerűségnek örvendenek. Emiatt azonban viszonylag kevesebb szó esik a vízenergiáról, holott szerepe továbbra is meghatározó a villamosenergia-termelésben, és akár az energiaátmenet elfelejtett óriásának is lehetne nevezni a szektort. A következő tíz év növekedési kilátásai visszafogottnak mondhatóak, ami többek között annak köszönhető, hogy az új beruházások magas kezdeti tőkét igényelnek, és hosszadalmas az engedélyeztetési és kialakítási folyamat, de a meglévő erőművek egy jelentős része is felújításra szorul. A terület azonban a kihívások ellenére komoly potenciállal rendelkezik, és segíthet a 2050-es klímasemlegesség elérésében – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss vízenergiával kapcsolatos tanulmányából.

Horváth Péter János: óriási kihívást jelentenek az időjárásfüggő megújulók

Horváth Péter János: óriási kihívást jelentenek az időjárásfüggő megújulók

Számos kihívással néz szembe a hazai energiaágazat az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációjától az ellátásbiztonságon át a klímaváltozásig. Ez azonban nem csak a vállalati szektort érinti, hiszen a szabályozói oldalon is rengeteg feladatot teremt, amit valahogyan kezelni kell. Ebbe beletartozik többek között a hatósági árak kialakítása, a kiegyenlítő energiaárak emelkedésének kezelése, a határkeresztező távvezetékek engedélyeztetése, az egységes energiapiac kialakításának vagy éppen az energiahatékonyság elérésének elősegítése mondta el a Portfolio-nak Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. Az Energiahivatal első embere ezen kívül azt is elmondta, hogy a jövő energiarendszerében egyre nagyobb szerepet kapnak majd az energiaközösségek, és személyes küldetésének tekinti erőforrásaink bölcs használatát.

Extrém növekedés és megosztó üzleti gyakorlat - Tőzsdére megy a botrányokat halmozó Robinhood

Extrém növekedés és megosztó üzleti gyakorlat - Tőzsdére megy a botrányokat halmozó Robinhood

Júliusban tőzsdére mehet a kisbefektetőket alaposan megosztó online brókercég, a Robinhood, amely gyakorlatilag ingyenes kereskedést biztosít a felhasználói számára. Függetlenül attól, hogy éppen szereti-e őket valaki vagy a botrányai miatt utálja, az kétségtelen, hogy masszív növekedést produkált a társaság az elmúlt években, és már közel 20 millió ügyféllel rendelkezik. A sherwoodi erdő hőséről elnevezett cég tavaly ráadásul már nyereséges is volt, és az idei első negyedévben is az lehetett volna, ha nem kellett volna elkönyvelniük egy hatalmas egyszeri veszteséget, ami az év eleji mémrészvényes őrületnek köszönhető. Az sem semmi, hogy a Robinhood teljes árbevételének 6 százaléka a dogecoin kereskedéséhez kapcsolódott az év első három hónapjában, de más érdekességek is kiderültek még a társaság által kiadott tőzsdei regisztrációs dokumentumból.

9 éves csúcson a benzin, 8 éves csúcson a gázolaj ára – közel a történelmi rekord

9 éves csúcson a benzin, 8 éves csúcson a gázolaj ára – közel a történelmi rekord

Meredeken emelkedő olajár, gyenge forint, a kettő együttállásából nem tud más kijönni, mint magas üzemanyagár a benzinkutakon. Hogy mennyire magas? A benzin ára közel 9, a gázolajé 8 éves csúcson áll, és karnyújtásnyira van a korábbi történelmi csúcs, 2012-ben 450 forint körül tetőzött az üzemanyagok hazai ára. Az olajár várható alakulása alapján egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezek a rekordok hamarosan megdőlnek majd. Éppen ma adott ki egy friss előrejelzést a Bank of America, amiben jövőre már 100 dollár fölötti olajárral számolnak, de más elemzőházak is emelkedő olajárral kalkulálnak, ezek alapján pedig a magyarországi üzemanyagárakban is felfelé vezet az út.

Kóbor György: a Mátrai Erőmű nélkülözhetetlen, hosszú távú terveink vannak vele

Kóbor György: a Mátrai Erőmű nélkülözhetetlen, hosszú távú terveink vannak vele

Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója nemrég egy borzasztóan szerethető történetnek nevezte a Mátrai Erőművet, ami erős kijelentés annak fényében, hogy a magyarországi energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának jelentős részéért felelős az erőmű, amely csak tavaly közel 43 milliárd forint veszteséget termelt. A kijelentés kapcsán beszélgettünk az MVM első emberével, aki elmondta, hogy az erőmű a keleti országrész fontos munkáltatója és kiemelt szerepe van az ellátásbiztonságban is, az elavult és átalakításra szoruló Mátrai Erőmű termelése és működése azonban nélkülözhetetlen, amellyel kapcsolatban az MVM-nek hosszú távú tervei vannak. Kóbor Györggyel többek között a létesítmény teljesítményéről és annak jövőjéről beszélgettünk, de az anyacég tőzsdére lépése is szóba került.

Gyűlnek a viharfelhők, komoly meglepetéseket okozhat még az olaj

Gyűlnek a viharfelhők, komoly meglepetéseket okozhat még az olaj

Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az olajár, és a márciusi megtorpanást követően tovább folytatódik a rali. Ez nem véletlen, hiszen nagyban zajlik a gazdasági kilábalás, bár a globális olajkereslet várhatóan csak 2022-re állhat vissza a koronavírus-járvány előtti szintekre. Ezzel párhuzamosan azonban alaposan visszaesett az olajtermelés is, és egyelőre meglehetősen cammogós a visszaállás, különösen az amerikai palaolajtermelők esetében látszik, hogy nem sietik el a dolgokat, és inkább a hozamokra koncentrálnak a terjeszkedés helyett. Ennek köszönhetően jelentősen visszaesett az olajtartalékok szintje is, bár egyes becslések szerint őszre visszaállhat a kereslet és a kínálat egyensúlya. Távolabbra tekintve azonban egyre rosszabbnak tűnnek a kilátások, az olajkitermelésben több száz milliárd dollárnyi beruházás eshet ki a koronavírus-járványnak köszönhetően, és az elmúlt években is egyre inkább elmaradoznak a tőkebefektetések a szektorban, ami hosszú távon okozhat még komolyabb fejfájást. Változás pedig inkább az ellenkező irányban várható, mivel egyre nagyobb a nyomás az olajcégeken, hogy gyorsítsák fel az energiaátmenetet, és hagyjanak fel a fosszilis tevékenységeikkel.

Hódítanak a megújuló energiák, de sok helyen még mindig népszerű az olaj és a szén

Hódítanak a megújuló energiák, de sok helyen még mindig népszerű az olaj és a szén

A koronavírus-járvány miatt tavaly erős visszaesés volt látható az energetikai befektetések területén, idén azonban már újra beindulhat a növekedés, ami magasabb beruházási aktivitással is jár egyben. Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a megújuló energiaforrások, és egyre több pénz áramlik a tiszta energiatechnológiák irányába. Emellett azonban visszapattanás látható az olajbefektetések kapcsán is, elsősorban a kínai, orosz és közel-keleti jellemzően állami tulajdonban lévő vállalatok bővíthetik a termelésüket idén. Azonban több nagy olajtársaság is tervezi, hogy a jelenleginél nagyobb összegeket fordítson környezetbarát befektetésekre. A széntermelésre pedig ugyan egyre nagyobb nyomás nehezedik, de Indián és Kínán múlik, hogy ennek mi lesz az eredménye. Összességében pedig még mindig nagyon távolinak tűnik a klímasemlegesség 2050-es elérése – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Investment 2021 tanulmányából.

Beindul a hazai hidrogénfejlesztés – Nemzeti Hidrogénstratégia, pályázatok és vállalati tervek

Beindul a hazai hidrogénfejlesztés – Nemzeti Hidrogénstratégia, pályázatok és vállalati tervek

Nem régen fogadta el a kormány a Nemzeti Hidrogénstratégiát, amely kijelöli a következő évek irányát a hazai hidrogénfejlesztések számára, és meghatározza a legfontosabb irányokat és célokat. Ma pedig egy hidrogénes konferencián Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ismertette ennek a stratégiának a részleteit, de szóba kerültek a szabályozási nehézségek és a lehetséges EU-s pályázatok is az eseményen, illetve a hazai vállalatok képviselői is beszámoltak eddigi tapasztalataikról és terveikről.

Bacsa György: a szén-dioxid-kibocsátás teljes megszüntetése egyelőre nem reális, de nagyon fontos ambíció

Bacsa György: a szén-dioxid-kibocsátás teljes megszüntetése egyelőre nem reális, de nagyon fontos ambíció

Az energiaátmenet és a kizöldülés lett az egyik legfontosabb téma az olajiparban, ahol egyre nagyobb nyomás nehezedik a társaságokra, hogy fenntarthatóvá tegyék működésüket. Nincs ez másképpen a Mol esetében sem, ahol az aktualizált 2030-as stratégia egyik legfontosabb eleme a károsanyag-kibocsátás csökkentése. Nem egyszerű feladat ez, és ráadásul a zöld átmenetet a hagyományos fosszilis tevékenységekből lehet csak finanszírozni, miközben fontos az ellátásbiztonság biztosítása is. Nagyobb hangsúly kerül majd a vegyiparra is a társaságnál, ahol kiemelten fontos elem a tiszaújvárosi poliol projekt, de a fogyasztói szolgáltatások üzletág is ambíciózus célokkal rendelkezik a következő évekre. A Mol tehát a saját útját járja testre szabott stratégiával, és nagy hangsúlyt fektet az ESG szempontokra is, mondta el a Portfolio-nak Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója, akivel a megújuló energiákról, az üzemanyagok keresletéről és az olajárról is beszélgettünk. A szakember azt is elmondta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás teljes megszüntetése egyelőre nem reális, de nagyon fontos ambíció. A tények, adatok, előrejelzések azt mutatják, hogy a szén-dioxid befogására még évtizedekig szükség lesz.

Íme egy alig ismert terület, amit magával ránthat az elektronika térnyerése

Íme egy alig ismert terület, amit magával ránthat az elektronika térnyerése

Az elmúlt hónapokban egyre többet lehet hallani az inflációról és arról, hogy globális hiány alakult ki egyes termékek esetében, mint amilyen a chip, a konténer vagy éppen a fűrészáru. Egyre többször kerül szóba a különféle nyersanyagok áremelkedése is, többek között a réz, a vasérc, az olaj vagy éppen a palládium árfolyama is megugrott. Számos mezőgazdasági termék is alaposan megdrágult, és a sertés ára is elszállt. Van azonban néhány olyan árupiaci termék, amelyek egyelőre még nem kerültek a figyelem középpontjába, holott gazdasági szerepük szintén fontos, és az előbb említett termékekhez hasonlóan a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Ezek közé tartozik például az ón is, amely rendkívül fontos szerepet játszik az elektronikai eszközök gyártása során, ahol forrasztóanyagként használják. Az okostelefonok, elektromos autók, az 5G és a robotika térnyerésével pedig a kereslet emelkedése gyakorlatilag biztosított, miközben az ónbányászat számos problémával küszködik, és a globális készletek is fogyóban vannak. Könnyen elképzelhető tehát, hogy hamarosan ez az elhanyagolt nyersanyag is nagyobb figyelmet kap majd a befektetőktől, ha a helyzet nem változik.

Szigorítások előtt Európa, durván elszállhatnak a fűtési költségek és az üzemanyagárak

Szigorítások előtt Európa, durván elszállhatnak a fűtési költségek és az üzemanyagárak

Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.

Ketyeg az óra, ezekkel a drasztikus intézkedésekkel lehetne elkerülni a klímakatasztrófát

Ketyeg az óra, ezekkel a drasztikus intézkedésekkel lehetne elkerülni a klímakatasztrófát

Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiszámolta a ChatGPT-vel egy magyar közgazdász, mekkora eséllyel jutunk tovább a foci-Eb-n
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.