vakcina oltás oltatás koronavírus
Gazdaság

Három megdöbbentő részlet derült ki az AstraZeneca és a Pfizer vakcinájáról: mégsem szúrta el az EU a közös beszerzést?

Portfolio
Kiderült, hogy valójában nem 3 hónappal később, hanem 1 nappal hamarabb kötött vakcinaszállítási szerződést az Európai Bizottság a brit-svéd AstraZenecával, mint maga a brit kormány, ráadásul pontosan ugyanolyan feltételeket tartalmaz mindkét szerződés, azaz ilyen értelemben sem került hátrányba az EU. Az is kiderült, hogy a Pfizer eredeti „utolsó árajánlatát” 71%-kal le tudta alkudni a Bizottság a közös uniós ártárgyalások során. Ez a három friss fejlemény egészen más megvilágításba helyezi azokat a kritikákat, miszerint teljes kudarc lenne az uniós közös vakcinabeszerzési stratégia.

A két legnépszerűbb kritika a 27 tagállam nevében intézett közös uniós vakcinabeszerzéssel szemben az, hogy túl lassan reagált az Európai Bizottság és rossz feltételeket tudott csak kialkudni a gyártókkal szemben. Ezekkel teljesen szembemennek azok a tények, amelyek csak a minap váltak ismertté, mégpedig az alábbi formában:

  • Bár még január végén is azt hangoztatta újságírói kérésekre a brit kormány, hogy nemzetbiztonsági indokok miatt nem lehet közzétenni az AstraZenecával kötött vakcina szerződést, de valójában már november 26-án közzétették azt a brit kormány beszerzéseket rögzítő portálján szerkesztett formában (csak az árat és a szállítási ütemezést takarták ki), csak eléggé eldugva, így senki sem figyelt fel rá.
  • Mivel a gyógyszercéggel vívott csörték nyomán az Európai Bizottság is közzétette a saját maga által kötött szerződés szerkesztett változatát, így lehetőség nyílt a kettő összevetésére. A CNN-nek nyilatkozó jogi szakértő ezt meg is tette és ez alapján azt mondja, hogy gyakorlatilag a két szerződés szinte szó szerint megegyezik és mindkettőben benne van az a „megteszek minden tőlem telhetőt” klauzula, amire mutogatva az AstraZeneca januárban váratlanul bejelentette, hogy jelentősen eltér az EU felé vállalt szállítási ütemezéstől.
  • Egy nagy vihart kavart olasz lapinterjúban a gyógyszercég vezérigazgatója azt állította, hogy ez a klauzula jogilag valójában nem kötelezi a céget az EU felé előre vállalt szállítási menetrend teljes betartására. Ez csak olyan értelemben igaz, hogy a klauzula valójában csak annak az üzleti kockázatnak a mérséklésére szolgál, hogy a szerződés aláírásakor még nem lehetett tudni, hogy lesz-e hatékony vakcinája a cégnek, illetve ha lesz, akkor utána valóban be tudja-e tartani a jó előre vállalt szállítási menetrendet (erre a klauzulára mutogatva eltérhet tőle amellett, hogy mindent meg kell tennie a vállalt szállításokhoz közelítő teljesítésért).
  • Mivel most kiderült, hogy az AstraZeneca valójában a brit kormány felé is ugyanezt a klauzulát vállalta, így a jogi szakértő hangsúlyozta: erre a klauzulára mutogatva azt például nem teheti meg az AstraZeneca, hogy részben brit cégként csak a brit kormánynak szállít, és az EU-nak nem. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy azt viszont megteheti csendben a cég, hogy logisztikai és egyéb okokra hivatkozva előbb szándékosan a brit vállalásai kielégítésére fókuszál, hiszen részben brit cég és csak ezzel együtt igyekszik teljesíteni valamelyest az EU felé vállalt számokat. A Bizottság egyébként pont erre gyanakodott, amikor az asztalt ütve végülis exportkorlátozásokat vezetett be az összes uniós vakcinagyártóval szemben, hogy minden kifelé történő szállításról tudjon előzetesen és ő adhasson engedélyt rájuk (vagy elutasítsa). A lényeg tehát az, hogy a brit kormány sem tudott jobb feltételeket kötni az AstraZenecával a szerződésében, mint az EU, csak mivel brit, így meg kell érteni, hogy kicsit „hazahúz” a szíve a szállítások priorizálásánál.
  • Még ennél is érdekesebb információ a nyilvánosságra került brit kormányszerződésből az, hogy azt valójában 1 nappal később, augusztus 28-án kötötték meg ahhoz képest, mint amikor (augusztus 27.) az Európai Bizottság is megkötötte a maga szerződését a céggel. Ez azért érdekes, mert az AstraZeneca vezére a fent jelzett olasz interjúban maga sugallta azt, hogy azért szállítanak előbb és gyorsabban a brit kormánynak, mert a britekkel 3 hónappal hamarabb kötötték a szerződést, mint az EU-val, így meg kell érteni, hogy aki gyorsabban lépett, az hamarabb kapja a vakcinát. (Az AstraZeneca hivatalos állásfoglalása is az 2021. február 19-én, hogy az Oxfordi Egyetemmel 2020. május közepén kötött megállapodás aláírásakor az AstraZeneca kötelezettséget vállalt az oltás szállítására az Egyesült Királyság Kormánya részére, mely lehetővé tette egy, az Egyesült Királyság számára fenntartott ellátási lánc kiépítését.) A valóság tehát az, hogy az EU 1 nappal hamarabb kötötte a szerződést, mint a brit kormány, mégis azt jelezte az EU felé a cég január végefelé, hogy a márciusig vállalt vakcina mennyiségnél 60%-kal kevesebbet tud szállítani, miközben a britek felé nem közölt ilyet a cég. A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a britek egyrészt azért járnak előrébb az AstraZeneca készítményével az oltásokkal, mert ők a teljes népességben engedik azt beadni, miközben az EU-ban az Európai Gyógyszer Ügynökség bár megengedte ezt a teljes népességre, de sok ország csak 55-65 év alatt adja be elővigyázatosságból. Emellett még fontosabb, hogy a briteknél az első dózis után 12 hétig elnyújtják a második dózis beadását, és így több embert tudnak elsőre oltani, míg az EU-ban 3 héten belül megkapják a második dózist is. Ezt egyébként jól jelzi az alábbi ábra is, miszerint a briteknél kevesebb ember kapta meg a második dózist sok uniós tagállambeli "versenytársánál", noha az első dózis beadásával toronymagasan vezet a rangsorba vett országokon belül.
  • A német ARD TV és a Süddeutsche Zeitung közös oknyomozásának információi szerint a Pfizer/BioNtech júniusban még 54,08 eurós árat ajánlott az EU-nak, és azt állította, hogy ez a fejlett országoknak adható létező "legnagyobb árkedvezmény" és "önköltségi áron" fogják szállítani a vakcinát. Aztán végül az EU az ártárgyalások nyomán ezt lealkudta novemberre 15,5 euró körülre, ami lényegében megegyezik Pfizernek az Egyesült Államokkal kötött szerződésében szereplő árral, ami átszámolva 16 euró körül van. Ez 71%-os uniós áralkut jelent néhány hónap alatt (igaz közben a német állam 375 millió euróval támogatta júniusban a német BioNtechet az mRNS-alapú vakcinakutatásokban), és így 500 millió adaggal számolva 27 milliárd euró helyett 7,7 milliárd euró a költség az EU-tagállamokban. Ez igen jelentős költségelőny anyagilag és nyilván szerepe van benne annak, hogy 27 ország nevében együttesen szerzi be a Bizottság a mennyiséget. Ilyen árkedvezményt egy-egy kisebb ország bizonyára nem tudott volna kiharcolni (az egyéb transzparencia elvárások mellett).

Címlapkép forrása: Getty Images

astrazeneca vakcina doboz
meghuztak a forintot mnb dontes utan meddig erosodhet1500
koronavírus járvány covid-19 vakcina oltás ampulla
országos gerincgyógyászati központ budai egészségközpont
izrael vakcina újranyitás

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
astrazeneca vakcina doboz