vásárlás infláció zöldség üzlet bolt
Gazdaság

Az egész világ az inflációtól retteg - De miért nem lódultak meg az árak Magyarországon?

Hetek óta az infláció a legkomolyabb félelem a világban, egyre több jel mutat abba az irányba, hogy 2021-ben rég nem látott áremelkedés jöhet. Néhány helyen már januárban megjelentek ennek a jelei, Magyarországon viszont első ránézésre semmi nem történt, a decemberi 2,7 százalékkal megegyező volt az áremelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Persze, ha a világban tartós lesz az emelkedő trend, az alól mi sem tudjuk kivonni magunkat, a várakozások szerint tavasszal meglódulhat a pénzromlás üteme.

Tényleg az infláció éve lehet 2021?

Az év elején komolyan beindultak a globális inflációs félelmek, szinte mindenki azt gondolja, hogy hamarosan évek óta nem látott áremelkedést látunk majd. Ennek több oka, illetve már látható jele is van:

  • A kilábalással párhuzamosan megjelenő keresletnövekedés, illetve az esetleges elhalasztott kereslet a válság miatt. A tavalyi év a bizonytalanság jegyében telt a világgazdaságban, a vállalatok és a háztartások is inkább a túlélést tartották szem előtt pénzügyileg. Ha ez 2021 közepén valóban megváltozik az átoltottságnak és a javuló gazdasági kilátásoknak köszönhetően, akkor a fogyasztás növekedése az árakban is megjelenhet.
  • A kereslet és a kínálat földrajzi és ágazati szintű egyenetlensége, a beragadó kínálati hatásai már több etületen érezhetők. Ha a vállalatok nem tudnak visszaállni a kereslet növekedésével egyidőben a válság előtti termelési szintre, akkor az tovább erősítheti az árfelhajtó erőt, hiszen növekvő fogyasztás mellett bizonyos területeken hiány alakulhat ki. Ugyanebbe az irányba hathat, ha a kereslet előbb áll helyre, amikor még nem akarnak kapacitásokat bővíteni a cégek a bizonytalanság miatt. Ennek első jeleit már most látjuk például az autóipart sújtó chiphiány képében, de ide sorolható a konténerszállítás piacán látott fennakadás és durva áremelkedés is.
  • A kormányok és a jegybankok várhatóan 2021-ben is igyekeznek majd mindent megtenni a gazdaság minél gyorsabb talpra állása érdekében. Ez pedig azt jelenti, hogy jönnek majd a további élénkítő csomagok, a kamatok pedig tartósan alacsonyan maradnak. A fiskális lépések növelik a háztartások elkölthető jövedelmét (adócsökkenések, alanyi jogon járó támogatások stb.), ami még tovább pörgetheti a fogyasztást.
  • Már az év elején látszik az, hogy a nyersanyagok piacán komoly áremelkedés indult el, ami szintén abba az irányba mutat, hogy a fogyasztói árakban is megjelenik majd ez a hatás.

Vagyis röviden összefoglalva a gazdaság kilábalása mellé társulhatnak olyan hosszabb-rövidebb fennakadások, melyek emelik az árakat.

És ebből már ki is derül a következő hónapok legfontosabb kérdése: mennyire lesz tartós az áremelkedés élénkülése? Ha csak átmeneti lesz a hatás, akkor arra a jegybankoknak nem kell reagálniuk, ha azonban tartósan a várakozásokba is beépülnek a hatások, akkor lépéskényszerbe kerülhetnek. A fenti tényezők között van olyan (kínálati korlát), ami talán idővel enyhülni fog, a fő kérdés, hogy a kilábalást követő fogyasztásnövekedés hogyan hat majd tartósan az inflációra, illetve elkezdenek-e tartósan emelkedni az inflációs várakozások.

A napokban például Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke beszélt arról, hogy az év végére Németországban akár a 3%-ot is meghaladhatja az infláció, ez azonban sok egyszeri hatás miatt csak átmeneti lesz. Az egyik ilyen egyszeri hatás a tavaly második félévben látott áfacsökkentések megszűnése. Az Unicredit elemzői arra számítanak, hogy ha 3 százalék fölé nem is emelkedik majd a német árindex, a második félévben a 2 százalékot meghaladhatja, ez azonban csak átmeneti lesz, a gazdaság lassulásával 2022-től ismét enyhülhet az árnyomás.

Magyarországon januárban még nem lódultak meg az árak

Néhány országban már januárban látszott az infláció éledezése, elsősorban az eurózónában, ahol a decemberi mínusz 0,3 százalékról 0,9 százalékra ugrott az áremelkedés üteme, ami meghaladta az elemzői várakozásokat is. Az USA-ban 1,4%-on stagnált az infláció, illetve egyelőre Magyarországon sem látszott emelkedés decemberhez képest.

Az elemzők szerint elsősorban a tavaly januári magas bázisnak volt köszönhető a magyar infláció stagnálása, 2020 elején 4,7% volt az éves áremelkedés, illetve havi alapon is 0,9%-os gyorsulást láttunk. A decemberhez mért drágulás most is hasonló volt köszönhetően a szokásos év eleji átárazásoknak, illetve a dohánytermékek jövedéki adóemelésének. Hasonlót láthattunk a régió többi országában is, Csehországban, Lengyelországban és Romániában is magasabb volt a decemberhez mért drágulás, mint nálunk.

Elképzelhető egyébként, hogy a többi régiós országban is nagy szerepük volt az év eleji átárazásoknak, illetve a dohánytermékek adóemelésének. Lengyelországban külön kategóriaként szerepel a lakhatás az inflációs indexben, ez drágult a leginkább januárban.

Csak idő kérdése, hogy nálunk is megjelenjen az infláció

A januári stagnálás után az elemzők szerint csak idő kérdése, hogy Magyarországon is emelkedésnek induljon az infláció, várhatóan tavasszal már mi is érezni fogjuk ennek hatását. Ennek lesznek globális hatásai, mint például a gazdaság várható kilábalása, illetve a nyersanyagok esetleges további áremelkedése.

A fentiek mellett tavasszal bejön még egy fontos bázishatás, ami biztosan emelni fogja az inflációt: egy éve a járvány kitörésekor rekordalacsony volt az olajár, sőt, a piaci anomália következtében bizonyos határidőkre történelmileg példátlan módon még a negatív tartományba is lesüllyedt. (Természetesen az üzemanyagárak nem reagáltak ennyire élesen, de az áresés ott is jelentős volt).

önmagában ez az egy tényező jelentős emelkedést hoz majd az éves áremelkedési ütemben nem csak nálunk, hanem a világon mindenhol.

Az OTP Bank elemzői szerint áprilisban 4%-on tetőzhet az infláció, majd fokozatosan visszasüllyedhet 3% alá átmenetileg. Ha azonban a lezárásokat feloldja a kormány, akkor erőteljes átárazás indulhat el, ami újra emelkedő pályát hozhat. A bank szakértői szerint ez a nyár elejére, júniusra várható. Így az év végére újra 3,5%-os lehet a pénzromlás üteme.

Az OTP szerint ebben a környezetben az MNB is egyelőre várakozó állásponton maradhat, nyáron az újranyitás körül megjelenő inflációs adatok lesznek majd kulcsfontosságúak, amik esetleg az előrejelzés felülvizsgálatára késztethetik a Monetáris Tanácsot is.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője azt emelte ki a januári adat megjelenése után, hogy a maginfláció 4,2%-ra emelkedett. Szerinte is az lesz a fő kérdés, mi történik majd az árakkal, különösen a szolgáltatások árával akkor, amikor újra kinyit a gazdaság. Ő azzal számol, hogy tavasszal akár 4% felett is lehet az infláció, azonban az MNB várhatóan nem reagál majd arra.

Címlapkép: Getty Images

frankfurt
egészségügy doktor orvos kórház
tizezer forint bankjegy
építkezés családi ház

Kiszámoló A bőség zavara

A mai ember a bőség zavarában él. Elég elmenni egy bevásárlóközpontba, bemenni az éttermi részre vagy ellátogatni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Milyen időtávon érdemes őket használni? Milyen főbb formációkat javasolt figyelni és ezek mit jelentenek? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
egészségügy doktor orvos kórház