gyár gyártás autógyár factory worker
Gazdaság

Az "összeszerelő üzem" hamis magyar mítosza

Nemcsak politikusok, hanem szakértők és elemzők körében is folyamatosan vissza-visszatérő toposz, miszerint a magyar gazdaság egyik fő problémája az, hogy "összeszerelő üzemmé" vált. Azaz, Magyarország azért szorult be az alacsony-közepes jövedelmi csapdába, mert a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, termelési fázisokat hozzák Magyarországra, és nem a termelési lánc magasabb hozzáadott értéket előállító (jellemzően a termelést megelőző és az azt követő) fázisait. Ez az állítás azt sugallja, hogy a magyar gazdaság európai összehasonlításban alacsony termelékenységének és hozzáadottérték-termelési képességének a javulását az „összeszerelő üzemi” jelleg korlátozza.

Eric Berne „Emberi játszmák” című nagysikerű pszichológiai könyvében[1] ezt a jelenséget a „Ha te nem lennél” nevű játszmával írja le. A könyv ugyan az emberi kapcsolatokra jellemző játszmákat elemzi, azonban ezek a játszmák jól alkalmazhatók a társadalmi jelenségekre, társas cselekvésekre is. A „Ha te nem lennél” játszma lényege, hogy az érintett fél saját sikertelenségéért a másik felet hibáztatja, azt sugallva, hogy ha a másik fél nem korlátozná őt, akkor sokkal sikeresebb lehetne.

A külföldiek termelékenyebbek

Érdemes először röviden áttekinteni a külföldi vállalatok tényleges szerepét a magyar gazdaság teljesítményében a számok tükrében. Az „összeszerelő” külföldi cégek termelékenysége a belföldi tulajdonú vállalatok háromszorosa, azaz egy alkalmazott háromszor akkora hozzáadott értéket állít elő, mint a belföldi tulajdonú cégeknél dolgozók. Feltehető, sőt valószínű, hogy ezek a külföldi cégek a székhelyük szerinti országokban még magasabb fajlagos hozzáadott-értéket termelnek, mindazonáltal magyar viszonylatban ez is kimagasló.

A külföldi cégek a magyar vállalati szektor hozzáadott értékének a felét (és a magyar GDP kb. egyharmadát) állítják elő, ezért a nemzetgazdasági szintű termelékenység mutatóját jelentős mértékben emelik. Kétségtelen, hogy a magasabb termelékenység a vállalati mérettel is összefügg, mivel a vállalat méret és az átlagos termelékenység pozitív kapcsolata világszerte megfigyelhető jelenség. Ugyanakkor, az is tény, hogy

a külföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége az ugyanolyan méretű belföldi megfelelőjüknél is jellemzően jóval magasabb.

A külföldiek jobban fizetnek

A külföldi cégek által fizetett munkabérek a belföldi vállalatokénak nagyjából a kétszerese, azaz egy multinál dolgozó munkavállaló átlagosan kétszer annyit keres, mint a belföldi vállalatoknál. Ha a termelékenység és a bérszínvonal adatát összehasonlítjuk, akkor valóban az a kép adódik, hogy a külföldi vállalatok termelékenységi előnye nagyobb, mint a bérelőnye, tehát extraprofitra tesznek szert (bár ez a magasabb tőkebefektetések megtérülésének igénye miatt sokkal árnyaltabb).

Ugyanakkor a munkabéreket elsősorban a belföldi tulajdonú cégek (és állami intézmények) bérszínvonala határozza meg, mivel ők alkalmazzák a munkavállalók közel kétharmadát. Ha a belföldi tulajdonú vállalatok jelenlegi bérszínvonala magasabb lenne, akkor ehhez (egy bizonyos határig) a külföldi vállalatok is kénytelenek lennének alkalmazkodni.

A bérek átlagos szintjét meghatározó domináns pozícióban tehát a belföldi tulajdonú cégek és az állam vannak, ezért a bérfelzárkózás kulcsát náluk kell keresni. Az alacsony bérek a belföldi vállalatok túlélésének a zálogát jelentik.

Akadályoznának a külföldiek?

Történelmietlen és szakmaiatlan lenne azt a kérdést, feltenni, hogy mi lenne, ha nem lennének Magyarországon ezek a gyakran kárhoztatott „összeszerelő” üzemek. Nyilván nem állíthatjuk, hogy ebben az esetben a vizsgált gazdasági mutatók kizárólag a belföldi vállalatok által meghatározott alacsony szinten állnának. Az azonban bizton állítható, hogy a külföldi „összeszerelő” cégek jelenléte nélkül mind a termelékenység, mind a GDP és az átlagos bérszínvonal számottevően alacsonyabb lenne a jelenleg mértnél.

Gyakran felmerül - és nem is teljesen alaptalanul - a külföldi befektetések túltámogatásának kérdése. Az biztosan nem igaz, hogy ha az egyszeri 10-20 milliárd forintos befektetési támogatást, amelyet a letelepedő cégek kapnak, a hazai kisvállalatoknak adnák, akkor ettől a hazai kkv szektor szárnyalni tudna. Ilyen összefüggés nincs, a két eset nem összevethető. A külföldi beruházások megszerzéséért erős nemzetközi verseny folyik, amelyben minden ország él a támogatások eszközével. Azonban feltehető, és empirikus tapasztalat is van rá, hogy a magyar kormány olymértékben a külföldi befektetések vonzására fókuszál, hogy eközben néha aránytalanul nagy támogatást nyújt a külföldi cégek idetelepüléséhez. Ez azonban nem érinti a kérdés lényegét.

A legfontosabb kérdés ugyanis, amelyet fel kell tennünk, amikor az „összeszerelő üzemeket” kárhoztatjuk gazdasági bajainkért, hogy mennyiben akadályozza ezeknek a külföldi cégeknek a jelenléte a magyar tulajdonúakat abban, hogy növeljék a termelékenységüket és béremelési képességüket. A kérdést nyilván csak a feldolgozóiparra érdemes vonatkoztatni, mert összeszerelő üzemek csak ebben az ágazatban vannak.

Mivel a külföldi ipari cégek túlnyomórészt exportra termelnek, a rövid válasz az, hogy: semennyire. Nincsen kiszorító hatás.

Sőt, a beszállításokon keresztül még jelentős pozitív hatásaik is vannak. A hosszabb válasz persze árnyaltabb: a semleges hatás csak addig volt érvényes, ameddig a magyar gazdaságot munkaerő-felesleg jellemezte. Ez az elmúlt években megszűnt, és a mostani átmeneti időszak után feltehetőleg a közeljövőben sem lesz jellemző. A munkaerő-hiányos környezetben pedig a külföldi cégek munkaerő-elszívó hatása valóban érvényesül a belföldi cégekkel szemben.

Mindazonáltal, ha a külföldi cégek még magasabb termelékenységű tevékenységeket hoznának Magyarországra, és a termelékenységi különbség a jelenlegi háromszorosról mondjuk négyszeresre emelkedne, akkor a nemzetgazdasági átlag emelkedne ugyan, a külföldi és a belföldi cégek közötti szakadék azonban még nagyobb lenne, ami a dependens magyar fejlődési utat tovább erősítené. A megoldás kulcsa tehát a hazai tulajdonú vállalatok gyorsabb fejlődésében rejlik és nem abban, hogy „ha ők nem lennének”.

[1] Eric Berne: Emberi játszmák. Gondolat Kiadó Budapest 1984. Eredetiben: Games People Play.The Psychology of Human Relationship. Random House Inc. London, 1968

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre.

Elindult a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

kínai vakcina oltás egészségügy
szlovakia_koroonavirus
magyar rendőrség

Kasza Elliott-tal Magyar Telekom

Február 25-én jelentett a Telekom, és kisebb sokkot okozott az osztalékhoz kapcsolódó közleményével, miszterint...

Variance Minden (is) eladó!

Közel két hónapja próbálok nekifogni, hogy kiírjam magamból az NFT (Non Fungible Token) téma kapcsán a gondolataimat...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
Online előadás
Mik azok a japán gyertyák és miért hasznosak? Aktuális, élő példák az amerikai részvénypiacról.
kínai vakcina oltás egészségügy